Menü
A hardverről annyit tudok mondani, hogy van. Egy kőkori, egyszerű chipset duruzsol a gépben, de nevezzük nevén: a Unisoc 6531F nevű megoldása dolgozik a 6310-ben, ezt a céget korábban úgy hívták, hogy Speadtrum, ami abból a szempontból mindegy, hogy egy 40 nm-es csíkszélességű, egymagos, 312 MHz órajelű, atomrégi megoldás, maximum GPRS adatkommunikációs szabványt támogat és alapvetően pont ilyen filléres bigyókhoz gyártják. 8 MB (megabájt, hogy egyértelmű legyen) a RAM és 16 MB (ez is megabájt) a belső tárhely, sokkal többre amúgy nincs is szükség, mert ha nem tesszük tele zenékkel a készüléket, akkor a VGA felbontású fotókra egy ideig abszolút elég lesz. Ha pedig különböző zenekarok teljes diszkográfiáját egy 6310-esen szeretnénk tárolgatni, akkor vegyünk egy microSD-t.
[+]
A menü a legolcsóbb Nokiákból ismert S30+, ami alapvetően a jó öreg Series40-ből eredeztethető, csak éppen a Series40-et úgy elvitte a Microsoft, hogy azóta sem látta senki. Ezért aztán csináltak egy hasonlót, csak pont a szuper nokiás trükkök hiányoznak belőle, mint a menü+csillag kombó a billentyűzár kapcsán, vagy a menü+számgombok, amik a korabeli Nokiákon villámgyors rendszernavigációt tettek lehetővé. A klasszikus csengőhang azért megvan, hogy legalább valami nyomokban emlékeztessen a múltra.
Hirdetés
A főképernyőn öles betűkkel látszik az aktuális idő, felül a két SIM térerőkijelzése, valamint az akkumulátor állapota olvasható le. A menübe a középső gombbal tudunk belépni, de vannak egyéb opciók is bizonyos funkciók gyors eléréséhez, ami tök hasznos. Lefelé a telefonkönyv, balra az új üzenet írása, jobbra a naptár bukkan fel, a bal oldali funkciógomb fölé pedig az van írva, hogy “ugrás”, ami kissé ostobának tűnik, de itt egy szerkeszthető gyorsmenüt találunk, ahonnan azonnal elérhető mondjuk a billentyűzár, a zseblámpa, vagy szinte bármi, amit ide beállítunk. Van gyorshívási lehetőség is, a 3-9 számgombok hosszas nyomásához lehet a telefonkönyv adatait hozzárendelni. A névjegyzék ugyanakkor szánalmasan primitív, egy névhez egy telefonszám tartozhat akkor is, ha nem a SIM-re, hanem a belső memóriába mentjük. Ráadásul az is a régi időket idézi, hogy a telefonkönyv kapacitása maximum 2000 rekord, magyarán teljesen elkülönítve kezeli a készülék a belső tárhely többi részétől.
Az egész menürendszerre jellemző a nokiás rövidítések tobzódása, főleg a felugró figyelmeztetések nevetségesek, óriási ablakban jelenik meg, hogy “Nincs SIM-kár.”, miközben hat sornyi szöveg kiférne, vagy azt írja, hogy “Könyvtárak frissít. folyam.”, amikor a videókat néznénk meg, egy elkészült képet pedig úgy lehet háttérnek használni, ha az opcióknál arra kattintunk, hogy “Beá. háttérként”. És ez csak a jéghegy csúcsa, értem én, hogy 20 lepedőért most mit várok, de egyszer kéne rendesen megcsinálni, aztán további 20 évig lehet használni az összes ilyen játéktelefonban a txt fájlt. Maga a felület addig a pontig egész gyors, amíg nem akarunk fotókat, vagy éppen videókat megnézni, mert akkor irgalmatlan módon belassul, a böngészőnél és a Facebooknál (mert olyan is van ám), viszont nem csak a készülék ósdi hardvere, hanem a GPRS adatkapcsolati technológia maximális tempója is korlátozza az élvezhetőséget.
Maga a menü lehet ikonos (3x3), vagy listás — utóbbi esetben nem csak ábrákat, hanem feliratokat is látunk, ez bizonyos felhasználói csoportnak nyilván egyszerűbb így. Sőt, olyan is létezik, hogy a képernyőn egy darab, óriási rajz látszik és léptetni kell a következőhöz. A billentyűhang iszonyú idegesítő prüttyögés, de ki lehet kapcsolni, a rezgés erőssége megfelelő, a csengőhangok ereje is korrekt, de maximumra rakva nagyon éles és torz az eredmény. Ez rögtön el is árul sokat a hangszóró képességeiről, kihangosítva bármit hallgatni így eléggé fülgyilkos. Az üzenetkezelés SMS-re és MMS-re korlátozódik, email nincs. A naptár csak havi nézetet tud, a diktafon viszont üzemel, van ébresztő (öt időponttal), stopper, mértékegység-átváltó, számológép (alapfunkciós), fel van dobálva fél tucatnyi primitív játék (köztük a kígyó is), vannak profilok, illetve egy fájlkezelő is akad.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
