Hirdetés
Doboz, külső
Isten bizony nem keresem a lehetőségeket arra, hogy belerúgjak a termékbe, de ha egy gyártó a drága okostelefonjainak csomagolásából környezetvédelmi okokra mutogatva kiszedi a töltőfejet, akkor ugyanez a gyártó miért készít egy 20 lepedős telefonnak olyan csomagolást, aminek a fele műanyag? Mindenesetre a 6310 doboza áll egy valóban dobozként funkcionáló alsó, papír alapú pakkból (ebben van a töltő és az akkumulátor), ennek a tetejére pedig odahajtogattak egy műanyag szelencét, amin keresztül látszik maga a telefon is, hogy vonzónak mutassa magát az akármilyen nagyáruház polcán.
Ellenfényben, hunyorítva, száz dioptriával tényleg van némi hasonlóság a mostani 6310 és a régi változat között, erre egyébként adott esetben egy kétszínű festéssel rá is lehet erősíteni, de a hazai piacon tök feketében lehet csak kapni a masinát. A kijelző és a gombsor nagyjából fele-fele részben osztozik az előlapon, 2,8 hüvelykes, QVGA felbontású ablakot bámulhatunk, lehetőleg szemből, mert alulról-felülről rátekintve nagyon hamar invertálódnak a színek, de alapesetben sem egy kontrasztbajnok a megjelenítő.
A számbillentyűkre nincs panaszom, a háttérvilágítás fehér és homogén, a nyomáspont remek, a 6310-ből örökölt elrendezés pedig magával hozza azt a pozitívumot, hogy el is különülnek egymástól a gombok, itt nem fogunk félrenyomni és nem is recseg az egész miskulencia a nyomkodás hatására. A navigációs kezelőszervekkel már kevésbé vagyok kibékülve, a középső, öt irányú gomb (mert be is lehet nyomni) nem mindig csinálja azt, amit szeretnék, de kis odafigyeléssel ezt is meg lehet szokni, ráadásul nem túl bonyolult a termék lelke, szóval ha egy nem tervezett menüpontba ugrunk be, akkor nem lesz gond egyet visszalépni.
A lekerekített formaterv szuperül illeszkedik az ember tenyerébe, az anyaghasználat viszont tapinthatóan olcsó, vékony, horpadós plasztik, a hátlap alatt pedig itt-ott levegős, szóval be is lehet kicsit nyomni. Ha lehántjuk a hátsó burkolatot, akkor a telep alatt két miniSIM(!) helyet fogunk találni, hát gratulálok, ez tényleg ugyanaz a méret és szabvány, mint amit 20 éve is betehettünk az ősmodellbe. Itt mondjuk kettő is beugorhat, plusz egy microSD-t is fogadni képes a termék. És az is óriási előrelépés, hogy az akkumulátor kivételét követően nem felejti el az időt a telefon.
Oldalt viszont nincsenek gombok, a hívás közbeni hangerőt a navigációs billentyűvel tudjuk állítani. Alul maradt hely egy 3,5 mm-es jack csatlakozónak és egy koros microUSB portnak is, a hátlapon pedig egy darab kamera kuksol, de van alatta LED villanó, ami zseblámpaként is funkcionálhat, de szellemvadászatra azért ne induljunk vele.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!