Adatkommunikáció, akkumulátor
Van GPRS. Oh, EDGE is. De megemlíteném, hogy – ki gondolta volna – nem maradt ki a Bluetooth sem, pedig ebből a készülékből tényleg nem néztem volna ki. Úgy fest, hogy tényleg filléres alkatrész lett a kékfogú adatátvitel, a Nokia, a Samsung és a Sony Ericsson is előszeretettel pakolja be lassan már a belépő szintű készülékekbe is, ami persze egyáltalán nem baj. Sok örömöm mondjuk nem volt benne, mert a párosodás után csak minden ötödik próbálkozásra jött össze a fájlátvitel. Netezni viszont ne akarjuk, a kis 2600 Classic csak WAP oldalakat hajlandó megjeleníteni.
A hátlap alatt dolgozó telep véleményem szerint igen gyík. Bár a 870 mAh nem hangzik rosszul, a Lithium-Ion telep nálam úgy két nap alatt feldobta a talpát, erősen kukorékolt áramfelvételért hisztizve, pedig túl sok dolog nem tud beleharapni a kapacitásba.
Összegzés? Tudom, azt ígértem, hogy méretes fika kerekedik ki ebből a leírásból, de ennek az volt a fő apropója, hogy minden egyes perc, amit ezzel a készülékkel el kellett töltenem, kínszenvedés volt. És ez szinte kizárólag a szoftver sebességének köszönhető, a többi apróság felett (szorulós hátlap, kissé harmatos telep, bővíthetőség hiánya) az árkategória figyelembe vételével az ember át tudna siklani, de a Nokia 2600 Classic (a weboldal szerint: „enjoy non-stop entertainment”) biztosítja a mindennapi idegességet, akármikor is veszi elő az ember. Ha ez volt a cél, akkor kongratulálok, de gyanítom, hogy inkább egy jelentős mennyiségű példányszámot terveztek be a Nokia illetékesek.
Se bú, se bá, se plecsni. Tessenek kipofozni a hardver és a szoftver együttműködését.
Bog
A Nokia 2600 Classic-ot az XXL GSM-től kaptuk.
A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
