Menü
Bekapcsolás után kezdődik a Humor Harold félóra, amit menü szinten tud hozni az eszköz, az valami egészen elképesztő. Ez a modell nem érintésvezérlet, úgyhogy a gombsorral kell megverekednünk, de ne szaladjunk ennyire előre, essünk túl röviden a két SIM kártyás kezelés kérdéskörén. Ez már nem újdonság – legalábbis nekünk, akik használtunk már ilyesmit – a kis kínai vackok mellett a Samsung is letette ezen a területen a névjegyét a D880 és a D780 képében. A dolog lényege, hogy a két SIM egyszerre van hálózaton, akármelyikről indíthatunk hívást és folyamatosan elérhetőek vagyunk mindkét számunkon. Ez sokak számára felbecsülhetetlen szempont, de a nagy gyártók – az előbbi kivételtől eltekintve – nem ugranak bele ebbe a bizniszbe, mert az operátorok nem fogják felvenni a portfólióba a készüléket. Van olyan gyártó is, amely csak duplakártyás telefonokkal foglalkozik, az amerikai GM Mobile-ról van szó, de a tavalyi CeBIT óta róluk sem hallottunk.
A menü, az a csodás menü egy az egyben a Nokia Series60 platformját nyúlta le, ugyanazok az ikonok, az elrendezés, és – ez sem tréfadolog – a csengőhangok között ott figyel a klasszikus Nokia dallam és üzenethang is. A szoftver most is az MTK platformra épül, aminek semmi köze nincs a fővárosi focicsapathoz, s bár a hazai labdarúgás színvonalára nehéz hízelgő szavakat találni, de talán még azzal is jobban jártunk volna, ha a focisták rakják össze ezt a szoftvert, mert ennél tákoltabb cuccot évek óta nem láttam.
Komoly listát lehetne összeírni a logikátlanságokról, de próbálom fogyasztható méretben adagolni a NKtel-morzsákat, úgyhogy csak azokat említem, amik a legidegesítőbbek. Bejövő hívásnál a telefon kiírja, hogy ki keres bennünket, de erre rátesz egy pont akkora ablakot „Bejövő hívás” felirattal, hogy emiatt mégsem látszik a hívó személye, sem pedig a száma. Ezzel a NKtel gyakorlatilag lenullázta a hívószámkijelzés lényegét, köszi. A másik, napi szinten idegesítő dolog az üzenetírás kapcsán bukkan fel. Valamitől a szoftver állandó jelleggel ránk akarja tukmálni a távol-keleti R&D egyik csúcstermékét, az eziText prediktív szövegbeviteli rendszert. Ezt nem lehet csak úgy, snassz módon mondjuk a csillag gomb hosszas megnyomásával kikapcsolni, be kell menni az opciók közé, ahol irgalmatlan sok nyelv között bóklászva (magyar is van, ne akarjuk), valahol középtájon megtalálható a sima ABC mód, de mire odáig eljutunk, addigra a Thaiföld és Kuvait között fellelhető összes népcsoport nyelvi beállításain végig kell szánkáznunk. Tartok tőle, hogy a biztonság kedvéért a sumérok és a mongolok sem maradtak ki, nem is beszélve a létező összes kínai nyelvjárásról. Hab a tortán: a beállítást nem jegyzi meg a készülék, tehát igazából a sumérok is bekarmolják, mert ők is állítgathatják minden alkalommal vissza a szoftvert.
A telefonkönyv 500 neves, plusz ugye a két SIM kapacitása. Ezeket egyszerre tudja listázni a készülék, nem túl sok dolog pakolható egy emberkéhez, de el lehet vele lenni, csak győzzük beírni. Az üzenetkezelésről már esett szó, de most tényszerűen: SMS és MMS van, a listázás során a bejövő üzeneteket kártyánként szétbontja a telefon. A sablonok között nem sikerült magyarra fordítani semmit, de hát egy ilyen zseniális eszköz esetében ezek a kis hibák igazán elnézhetőek.
A naptár havi és – minő meglepetés – heti nézetben is megmutatja magát. Kevésbé vicces, hogy a nokiás fájlkezelő ikon mögött húzódnak meg a szervezőfunkciók, de hát kicsire nem adunk. A bejegyzések hatféle csoportba rendezhetőek. A vekker öt időpontot ismer, a világóra domborzati térképet nyújt, ez még nekem is új, a számológép pedig ezúttal a szögletesség jegyében fogant grafikával örvendezteti meg a nyilván minden esetben maradéktalanul elégedett felhasználót. Stopper és valutaváltó színesíti még a palettát.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
