Napelemes kiegészítők tesztje

Mi is az a napelem? Hogyan működik?

Ahogy fejlődik a technológia és gyorsul az információáramlás, az embereknek úgy lesz egyre fontosabb, hogy odafigyeljenek a környezetükre, vagy legalábbis azt higgyék, hogy megteszik. A jelenség egy-két éve a telekommunikációs piacot is elérte, a gyártók szinte versengenek egymással azon, hogy ki a "zöldebb", de igazság szerint semelyikük nem az eléggé, csupán pár olyan terméket állítanak elé, melyek mutatóba jók lehetnek a környezetvédőknek (az egyedüli kivétel talán a Sony Ericsson, nekik tényleg sok zöld termékük van). Elektronikai berendezéseknél persze nincs sok variáció a környezetvédelemmel: a dobozokat lehet újrahaszonított papírból készíteni, a felhasznált műanyagok alapja lehet mondjuk ásványvizes palack, a kézikönyveket elektronikus formátumban is tudják mellékelni, ezek mind klassz dolgok. De a legjobbak talán a napelemek, mert bár egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen jót tesznek a környezetnek (elképzelhető ugyanis, hogy az efféle eszközök előállítása több rosszat tesz, mint amennyi jót a használatukkal elérhetünk), az biztos, hogy olyan helyen is lehetővé teszik az elekromos energia előállítását, ahol egyébként nem lenne mód ilyesmire.

Így néz ki egy nagy napelem
Így néz ki egy nagy napelem

Mert mik is azok a napelemek? Olyan szilárdtest eszközök, amelyek a fénysugárzás energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják. Az energiaátalakítás alapja, hogy a fény elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít. A fogalmat nem szabad összekeverni a napkollektorral, mely egy olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Ezeknél a hőcserélő közeg jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek, magyarán a közös szál csupán annyi, hogy mindkettő a nap energiáját használja. Érdekesség, hogy azt az energiát, amely az összes Földön található és kitermelhető kőolajkészletekben rejlik a Nap másfél nap alatt sugározza a Földre. Az emberiség jelenlegi, évi energiafogyasztását tehát a Nap egy órányi energiakibocsátása teljes egészében fedezné, persze csak akkor, ha az egészet hasznosítani tudnánk.

Ez pedig egy napkollektor
Ez pedig egy napkollektor

De nem tudjuk, a napelemek jelenlegi hatásfoka sajnos messze van attól, hogy ilyesmire az elkövetkezendő pár évben sor kerülhessen. A napelemekből kinyerhető teljesítmény függ a fény beesési szögétől, a megvilágítás intenzitásától és a napelemre csatolt terheléstől. A fény intenzitását ugyebár kevéssé tudjuk befolyásolni (legfeljebb annyiban, nem takarjuk el a napelemet szándékosan), de a másik két paraméter elméletileg kézben tartható. Egy napelem hatásfokának kiszámításához el kell osztanunk a fényelem által leadott maximális teljesítményt (Pm) a a napsugárzás energiájának (E, W/m2) és a napelem felületének (Ac, m2) szorzatával. Érdekesség, hogy a Föld jelenlegi legnagyobb naperőműve 40 MW-os, ami mindössze tizede a Paksi Atomerőmű egyetlen blokkjának a teljesítményének, ráadásul ezt is csak ideális időben produkálja. A tisztánlátás kedvéét megjegyezném, hogy a napelemek ls napkollektorok mellett létezik egy harmadik fogalom is: fotovoltaikus elem, mely egyszerűen megfogalmazva olyan napelem, amelyik árnyékban is működik.

Hogy minek apropóján írtam most le mindezt? Azért, mert a Speedshop küldött egy adag napelemes kiegészítőt, univerzális töltőket, iPhone akkumulátort, autós kihangosítókat. Ezekről lehet olvasni a következő két oldalon.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

  • HTC HD2 kiegészítők

    Aktív autós tartókat, bőrből és műanyagból készült tokokat, valamint egy kapacitív stylus-t teszteltünk egy HTC HD2-vel.

Hirdetés