A vizsgázók
A fotóbarátok mobilja továbbra is a Nokia Lumia 1020 , amely bár hardveres tudásban kezd a csúcskategóriától lemaradni, kamerája továbbra is példaértékű. A 41 megapixeles PureView kamerarendszer legfőbb erénye a kézi beállítások széles választéka. Az expozíciót, záridőt, érzékenységet és a fehéregyensúlyt széles skálán állíthatjuk, van érintő-, arckövető és kézi fókusz, rács is jár képkomponáláshoz. HDR mód nincs, viszont lőhetünk háromelemes expozíciósorozatot (ez 10 másodpercet vesz igénybe, azaz állvány kell, ha később a képeket összefűznénk). Fotóból egyszerre készül 5 és 38 megapixeles, van mód dng (veszteségmentes raw) formátumba is menteni. Videót maximálisan 1080p-ben készíthetünk, érintőfókusz és ledes világítás opciókkal, kézremegésünket az optikai képstabilizátor kompenzálja. A dedikált kameragomb szinte kötelező, és kapunk is, de vásárolható az 1020-hoz állványfuratos, akkumulátoros kameratartó, úgyhogy tényleg minden adott a minőségi fotózáshoz. A kompromisszumot a szoftver és a feldolgozás sebességénél kell megkötnünk.
A Sony szolgáltatja a legtöbb okostelefon kameraszenzorát, mégsem volt mindig felhőtlen az Xperiák képalkotása. Az Xperia Z2 szerencsére előre tudott lépni – bár a szenzor és lencse nem változott, a sebesség és képminőség javult az elődhöz képest, ahogy nőtt a kameramódok száma is, tizenkettőre. További 18 jelenetmód is elérhető, akárcsak HDR opció, ezeknek azonban, ahogy a kiváló automatikus módnak, 8 megapixel lehet a maximális felbontása. Éppen ezért mi manuális módban fényképeztünk, hogy ahol lehetséges, 20,7 megapixelen rögzítsünk. Kézi módban egyébként érzékenységet, fénymérést, expozíciót, fehéregyensúlyt, vakut és fókuszmódot állíthatunk. Apró kellemetlenség, hogy intenzív használat mellett valamelyik komponens szeret túlmelegedni, és ilyenkor előfordulhat, hogy a kamera leáll. Nem tudjuk, hogy ez a probléma mennyi készüléknél van jelen, mindenesetre nálunk előfordult, ráadásul ez már nem az első Z2 tesztkészülék, ahol ezt tapasztaltuk.
Az Apple telefonjait szokás a point-and-shoot kategória királyának nevezni. Az iPhone 5s felbontása mindössze 8 megapixel, a kameraszoftver pedig rendkívül egyszerű, mindez azonban az automatika remek gyorsaságával és megbízhatóságával párosul, és a Sony szenzorok képminősége is ott van a szeren. Módok közül mindössze fotó, videó, lassított felvétel, négyzetes képarány és panoráma választható, fotók esetében néhány képeffekttel, a keresőn HDR, vaku, kameraváltó és galériaikon kapott helyet. Az élőképen fókuszálhatunk érintéssel, nagyíthatunk kétujjas mozdulattal, exponálni a fotóikonnal és a hangerőgombokkal lehet, és ennyi. Videót 1080p-ben tudunk rögzíteni, érintőfókusz elérhető, fényforrásként a kéttónusú LED-eket használhatjuk. Ez a viszonylagos puritánság azonban csalóka, korábbi tesztjeinkből tudjuk, hogy ezt remek teljesítménnyel ellensúlyozza az Apple csúcsgépe.
A Samsung Galaxy S5 ISOCELL technológiájáról már írtunk, a 16:9-es képarányú, 16 megapixeles szenzor jó dinamikatartománnyal, magas képminőséggel és gyors fókuszsebességgel bír, este viszont a záridő limitje nehezíti a fotózást. Kameramódokból az S5 szoftvere tizenhármat kínál, beleértve hagyományos- és gömbpanorámát, emellett jár egy sor fotósorozatos opció is, ezekkel most nem foglalkozunk. A keresőn érintőfókusz és kétujjas nagyítás egyaránt működik, könnyen elérhetjük a HDR és vaku módokat, a menüből fénymérési, ISO, expozíció, fehéregyensúly, időzítő és hangvezérlés állítható, záridő viszont nem. Rázkódás ellen szoftveres stabilizáció nyújthat némi segítséget. A videofelvétel maximális felbontása 4k, mi azonban 1080p-ben lőttünk, ilyenkor képstabilizáció, HDR és 60 képkocka/másodperces rögzítés is elérhető.
Pont az összehasonlító teszt kezdetére érkezett meg a koreaiak új zoomlencsés kameramobilja, a Galaxy K Zoom, azonban ISOCELL helyett a Samsung régebbi, CMOS szenzorával, és még mindig nem tudjuk eldönteni, hogy tulajdonképpen fényképezőgépet, vagy 200 grammos telefont tartunk a kezünkben. Szerencsére mindkét fronton történt előrelépés: jobb a kijelző, (4,8 inch, 720p-s AMOLED), a hardver (Exynos 5 Hexa) és a szenzor felbontása is. A szoftver a mennyiségi jelleget képviseli, jár 27 kameramód, további 80 finomhangolt szcéna különleges helyzetekhez. Manuálisan állítható az érzékenység, záridő, rekeszérték, expozíció; a fehéregyensúly programozható, van többféle fókusz és fénymérési mód, illetve egyéb finomhangolási lehetőségek is akadnak, úgyhogy rendkívül széles a paletta. Dedikált kameragomb is került a házra, továbbá kapunk xenon vakut, optikai képstabilizátort, a mikrofonokhoz szélszűrő opciót, és ugyebár tízszeres optikai zoomot, amit digitálisan hússzoros nagyításig tornázhatunk föl.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
