Kamerasebesség, nappali fotók
Beszéljünk először is a kamerasebességről, hiszen nem csak a jó kép, hanem a momentum elkapása is fontos szempont. Fókuszsebességet problémás lett volna pontosan mérnünk, itt századmásodpercek dönthetnek, ezért az összehasonlításhoz egy kevésbé tudományos, ám a napi használatnak megfelelőbb trükkel álltunk elő: egy közeli (20 centiméter) és távoli (20 méter) nappali témáról felváltva lőttünk képeket, olyan gyorsan váltva a két szcéna között, ahogyan a készülékek az autófókusz, az exponálás és feldolgozás mellett engedték. Azt az információt kerestük, hogy a leggyorsabban fókusztalálat, képkészítés és képmentés mellett milyen időközönként tudunk új képet készíteni. Ne keverjük ezt össze a fixfókuszos sorozatképek sebességével, ahol lényegében a kamerachip memóriaszélességén múlik a teljesítmény.
A fenti metódust használva a Galaxy K Zoomot találtuk a leggyorsabbnak, mintegy másfél másodpercenként végzett újabb képpel, fókuszt, rögzítést, és feldolgozást beleértve, meggyőző teljesítmény. A Galaxy S5 és az iPhone 5s valamivel kevesebb, mint két szekundumonként rögzített új fotót, ugyanez az Xperia Z2 esetében kereken két másodpercet vett igénybe. A leglassabb a Lumia 1020 volt, itt 5 másodpercenként készült új fotó, aminek leginkább a gigászi mennyiségű adat feldolgozása az oka.
A nappali körülményekkel általában megbirkóznak az apró mobilszenzorok, főleg a drágább készülékeké, minket ezért a kihívóbb fényviszonyok érdekeltek, hogy a dinamikatartományt, a fehéregyensúlyt és a vonalélességet összevethessük. Az első témánk Buda hármashatárhegyi oldala késő délután tájékán. A kontraszttartomány ezúttal még ideális volt, úgyhogy rálátást nyerhettünk a részletek közötti különbségekre, a színhűségre és az expozíció pontosságára. A fair összehasonlítás érdekében a kisképekhez a Lumia 1020, az Xperia Z2, a Galaxy S5 és a Galaxy K Zoom fotóit egységesen az iPhone 5s felbontására, azaz 8 megapixelre méreteztük át, bicubic leképzéssel. Kommentjeink nemcsak a kisképekre, hanem a fotók egészére vonatkoznak, az eredeti méretű képeket a kivágásokra kattintva lehet megtekinteni.
Teljes méretben szemlélve a 38 megapixeles Lumia 1020 fotója rendelkezik a legtöbb részlettel, amin meg se lepődünk, 8 megapixeles összehasonlításban azonban a Galaxy S5 megugorja a szintjét, bár némi szoftveres élesítés felfedezhető. Az iPhone 5s és a Galaxy K Zoom átlagos vonalélességgel bír a közös felbontáson, míg a sort az Xperia Z2 zárja, amely puhább részleteket örökített meg, a fákon pedig jelentősebb élesítés is kiszúrható. A fotók zöld színeit az 5s és az 1020 találta el a legjobban, az égbolt kékje viszont az androidos versenyzőknél a legtermészetesebb. Expozícióban az 5s zárt az élen, a K Zoom pedig a sor végén, mivel kissé alulexponált.
Második nappali témánkat a Városmajor park egy kiemelkedő kontraszttartományú szeglete szolgáltatta, itt már számítunk a szenzordinamikák határainak feszegetésére. A kiskép témáját a láncfűrésszel megcsonkított fa adta, amin a napfény meg is csillant. Az expozíciót ismét az iPhone 5s lőtte be a legjobban, bár a fotó fehéregyensúlya hűvösebb a természetesnél. Az Xperia Z2 és a Galaxy K Zoom esetében már akadnak kiégett részletek, de még elfogadható szinten, a Lumia 1020 és a Galaxy S5 viszont fél fényértékkel túlexponált, hiába az alapvetően jó szenzordinamika.
HDR fotók. Felül: iPhone 5s, Xperia Z2. Alul: Galaxy S5, Galaxy K Zoom
Agresszív fényviszonyok esetében jól jöhet a HDR, vagyis magas dinamikatartományú mód. Ilyennel az ötből négy versenyző rendelkezik, míg a Lumia 1020 expozíciósorozatot tud rögzíteni, ami számítógépes összefűzést igényel, úgyhogy kimaradt az összehasonlításból. Az iPhone 5s-nek alig kellett kompenzálnia a jól sikerült alapfotóhoz képest, az S5 viszont egyértelműen profitált a HDR módból, méghozzá a kontrasztok és telítettség sérülése nélkül, ugyanakkor a részletekből veszítettünk, és kiégéseket sem sikerült teljesen eltűntetni. A fotó jobboldalán Bone123 ujja pózol, ilyen apróságok előfordulnak, ha több telefonnal gyors egymásutánban sok-sok fotót készítünk. A Z2 HDR módja rendben kiküszöbölte a kiégett részleteket, bár némi kontrasztvesztés árán, a K Zoom viszont túlkompenzált, természetellenes végeredményt produkálva. Az utóbbi esetében megjegyeznénk, hogy a teszt idejére kiadás előtti készüléket kaptunk, azóta viszont beérkezett egy bolti változat is, amely nem produkált hasonló HDR hibákat.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
