Hirdetés
Multimédia, internet
A hátlapra került kamera 5 megapixeles felbontás, autofókuszt és LED villanót kapott. Noha szerintem speciális eseteket leszámítva igen vicces látvány tablettel fotózni vagy videózni, azért mégse hagyhatták ki ezt az opciót belőle. A kezelőfelület itt is teljesen gyári, egyszerű és nincs túl sok opció sem. Állítható a felbontás, a fókuszmód, expozíció, fehéregyensúly, van néhány előre programozott téma és nagyjából ennyi. Érdekes, hogy képminőségben egész normális eredményt kapunk. A dinamikatartomány nem túl nagy, de a zajszűrés viszonylag szolid, így nem lesz minden részlet elmosva. Mivel egy tabletnél a fotózás eléggé sokadlagos funkció, ezért ez a teljesítmény bőven elég. Videóban talán még jobb a helyzet, mert 30 fps sebességű fullHD (1080p) felvételt készíthetünk, ezúttal mono hanggal. Aki erre kíváncsi, az IDE kattintson és megnézheti.
Zenei fronton hozza az elvárhatót, a lejátszó itt is gyári, a zenék előadók és albumok szerint vannak válogatva. Látjuk az albumképet, van ismétlés, véletlen lejátszás és van hangszínszabályzó, bár ezt inkább effekteknek hívnám, mert kétféle gyári listán tudunk bekapcsolni előre beállított módokat. Gyárilag nincs ugye füles hozzá, így megint a Sony-mat vettem elő. Normális, kellemes hangzása van, érdemes lehet a mélyhangkiemelést bekapcsolni, a többire ne nagyon pazaroljunk időt. Sajnos ezúttal sincs rádió, tehát továbbra is várni kell erre tablet fronton (de miért nem teszik bele, nem fér el vagy mi?).
A hozzánk került Xoom 2 a paletta csúcsmodellje, mivel a 32 GB-os, 3G modemmel szerelt változatról van szó. Ez azt jelenti, hogy van benne egy négysávos GSM és egy szintén négysávos 3G modul. Az alsó élen lévő ajtó mögött találjuk a SIM helyét, ami mellesleg microSIM. A HSPA+ támogatásnak köszönhetően akár 21 Mbit letöltési és 5,76 Mbit feltöltési sebesség érhető el, ami bőven elegendő. Mellette azért megvan a WiFi is, a/b/g/n szabványokkal, DLNA, hotspot és duál frekvenciás támogatással. A számítógéphez microUSB-n tudjuk kötni, ilyenkor töltést is fel tud venni, viszont megjelenik egy figyelmeztetés, hogy csak korlátozott energiát kap. A belső 32 GB-ból kb. 26 használható szabadon, melyhez ott van még a microSD, ezzel további 32 GB-ot tudunk hozzáadni. Van Bluetooth is, ez szimpla 2.1-es verzió, sztereó opcióval.
A böngészés ilyen felhozatal mellett elég kellemes, elég gyors a kétujjas nagyítás, nem gönd a több ablak sem. A beágyazott videókkal sincs gond, 720p-ben is simán játszik bármit. Normál videóknál az 1080p-vel is elbánik, a HDMI-kimenet ilyenkor tesz jó szolgálatot, viszont az már kevésbé jó, hogy pl. DivX vagy MKV formátumra csak pislog, amíg fel nem teszünk egy mindenevő lejátszót. Az extra programok között van szerkesztős verziójú Quickoffice HD, Evernote meg egy Skitch néven futó képszerkesztő és megosztó. Érdekesebb lehet a Citrix Recivier, amivel virtuális asztalként tudunk más gépeket kezelni, ez elsősorban üzleti felhasználóknak jöhet jól.
Nem kevésbé érdekes a Fuze Meeting, ezzel teljeskörű videokonferenciát lehet létrehozni, de eközben fájlokat és más információkat is megoszthatunk egymással. A már említett infra akkor nyer értelmet, ha belépünk a Dijit nevű programba. Ezzel teljeskörű otthoni multimédiás távirányítóvá alakíthatjuk a tabletünket. Egy igen komplex listából választhatjuk ki, milyen típusú, márkájú készüléket szeretnénk vezérelni. Ráadásul még virtuális szobákat is létrehozhatunk, tehát a lakásunk valós elrendezésének megfelelően csoportosíthatjuk az eszközöket. Végül pedig a MotoCast érdemel említést, ami egyrészt WiFi átvitelt tesz lehetővé a számítógép és a táblagép között, másrészt a gépünkön is megoszthatunk mappákat, melyeket a tablet bárhonnan el tud érni, onnan tartalmakat lejátszani vagy átmásolni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!