Kamerák, Zene

Az Moto Z előlapjára 5 megapixeles OmniVision OV5693 szenzor került f/2,2-es rekeszértékű lencsével és ledes villanóval (egy példa), a hátlapjára pedig 13 megapixeles Sony IMX214-es modul (1/3,06”), f/1,8-as optikával, hardveres képstabilizálással, lézeres autofókusz segéddel és dupla ledes villanóval. A szoftver gyorsan indul, a fókusz és az exponálás sem késlekedik. A lehetőségek alapból kimerülnek érintőfókuszban, expozícióállításban (alul a napocska tologatásával), illetve a HDR, a vaku és az önkioldó babrálásában, a kamera ikonra lépve viszont akad panoráma, lassított felvétel is profi mód is. Az utóbbival a fókusz, a fehéregyensúly (4 séma), a záridő (fél másodpercig), az érzékenység (ISO3200-ig) és az expozíció állítható (+- 2 Fé), emellett teljes a camera2 API támogatás DNG RAW mentéssel, ami a gyári szoftverből kimaradt.

[+]

A csúcskategória elvárásai magasak, és a lécet a Moto Z csak azért nem verte le, mert alatta sikerült landolni. Nem mutatta fotogén arcát a természet (a napfényes képek karácsony második napján kerültek be – Bone123), ám így is nyilvánvaló a komoly mértékű részletvesztés a zajmentesítésnek köszönhetően, ami legalább nincs nyakon öntve túlélesítéssel. A széleknél jelentős az elmosódás, ennek okáról majd a RAW-képek árulkodnak. A dinamikatartomány átlag feletti, a fehéregyensúly általában pontos, egy-egy fókuszhiba viszont nappal is előáll, makróknál a kézi korrekció sem mindig segít, a vaku pedig ezt is ignorálja. Mindazonáltal, ha a fókusz este problémás is marad, legalább fürgén dolgozik. Igazán sötétben az automatika egyébként több képből próbál egy jó faját összegyúrni, nevezzük az eredményeket közepesnek, a kézi móddal persze bőven javítani lehet a dolgon, az optikai stabilizálás nagy segítség hosszabb záridőnél.

Amilyen hivalkodó a kamerarendszer, olyannyira kelt csalódást pár kattintás után [+]

A DNG RAW-ból nyert fotók mindjárt nagyobb részletgazdagságról tanúskodnak, mint a JPEG algoritmuson agymosott társak, és bár a széleken némi elmosódás megjelenik, a nagy mennyiségű színes zaj az igazi magyarázat, hogy arrafelé mi a búbánatot csinál az automata képfeldolgozás. Kromatikus aberráció nyomai is felfedezhetők felül, ezeket a mellékelt példákban javarészt korrigáltam. Ezzel együtt is áll a szokásos tétel, miszerint, aki veszi a fáradságot, hogy DNG fájlból dolgozzon, jobb eredményekre számíthat. A 4K felvételek képminősége jó (50 Mbps, H.264, egy példa), a zajmentesítés mértéke elfogadható, egy-egy újraélesítés előfordul, de nem jellemző. A hang tiszta, elvégre négy mikrofon rögzít sztereóban (128 kbps, AAC LC). 1080p-n 60 fpssel is lehet filmezni (17 Mbps, egy példa), mintha itt az optikai stabilizálás mellé besegítő szoftveres remegősebben dolgozna, vagy csak az én kezem reszketett jobban a dermesztő hidegben.

[+]

A 3,5 milliméteres fülhallgató-kimenetnek oda, így a mellékelt átalakítóval, USB-C porton keresztül lehet a régi, analóg füleseket csatlakoztatni, ennek viszont kapásból találkoztam egy problémájával. A csatlakozás nem hibátlan: asztallapra téve elment a hang, amit igazgatással kellett visszanyerni. Ez zsebben nem fordult elő, mindenesetre jelzi, hogy potenciálisan a sokat használt portnak meglehet a böjtje (a tesztkészülék mellesleg zsír új volt). Minőségben egyébként tiszta, kiegyensúlyozott hangzásra lehet számítani, a dinamika rendben, a részletesség és a tér szintjén érezni inkább a lemaradást, ha a legeslegjobbakkal vetem össze, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a jobb hallású Szentkuti11 kolléga szava a döntő ezen a téren.

A JBL Sound Boost hangszórómodul biztosan jobban szól a Moto Z mono megoldásánál, már tervezzük a kipróbálását [+]

Ha kicsit okosabb az ujjlenyomat-olvasó elhelyezése, nem kell lemondani a több Moto készülék előnyére váló sztereó hangzásról. Ehelyett a Z-nek csak a beszélgetési hangszórója képes felharsanni, az sem túl szépen. A csengőhangok erélyesek, a zenelejátszás viszont inkább csak átlag feletti hangerőre szökik fel, ekkor zúgós, a mélyekből pedig bőven van hiány. Lejjebb véve tűrhetőbb a hangminőség, ám semmiképpen sem zászlóshajóhoz méltó, a vékony ház ebből is kiveszi a részét. Ha viszont következetes vagyok, elismerem, hogy jó oldalon van a hangszóró – felőlem minden mobil multimédiás rácsa előre kerülhetne. A hangállományokat a jól ismert Play Zene játssza le, bár a WMA kiterjesztést nem hajtotta meg. A videoklipek a galériában nyílnak meg, a 4K-s állományokat beleértve – itt a DivX, az AC3 és a feliratok kívántak alternatív szoftvert, a H.265-os kódolás sem.  

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!