Mobilos chipsetek összehasonlítása 2010 elején

Qualcomm Snapdragon, grafikus chipek

Napjaink legelterjedtebb új generációs mobilchipsetje a Qualcomm Snapdragon QSD8250 — ez a család GSM/UMTS modemmel ellátott verziója, a CDMA/EV-DO változat QSD8650 névre hallgat. Egyedi fejlesztésű chipsetről van szó, melynek Scorpion névre hallgató alkalmazásprocesszora 1 GHz-en, DSP-je (digital signal processor, az a chip, amelyik a hálózati kommunikációért felel) pedig 600 MHz-en ketyeg. Léteznek készülékek, melyekben a gyári sebességnél lassabban (768 MHz, Acer Liquid) pörög a Snapdragon — lassabb chipeket elvileg nem kínál a Qualcomm, úgyhogy ezeket valószínűleg a gyártók tekerik lejjebb, hogy miért, azt nem tudni. Teljesítmény szempontjából jelenleg a Snapdragon a nyerő: 1 GHz-es sebességen az ARM-Cortex A8-as mag ugye 2000 DMIPS-es teljesítményt nyújt, míg a Scorpionból 2100 DMIPS-et lehet kihajtani, a különbség tehát szinte jelentéktelen. A grafikus megjelenítésért a Snapdragonba integrált ATI Imageon Z430 grafikus chip felel, mely teljesítmény szempontjából nagyon is jónak mondható, az SoC-k között mindenképp éllovas. Háromszögekből 22 milliót, pixelekból pedig 133 milliót tud másodpercenként kirajzolni. Hogy ez mennyire jó a konkurens 3D-chipekhez képest, azt az alábbi táblázatból lehet kiolvasni — a szemléltetés érdekében a táblázatban a mobilchipsetek mellett dőlt betűvel szerepelnek a Nintendo Wii, a Microsoft Xbox 360, valamint a napjainkban kapható hordozható játékkonzolok eredményei is. Itt érdemes megjegyezni, hogy az asztali konzolok képességei főleg a számítási kapacitásban térnek el, hiszen a modern játékok rengeteg shader programot futtatnak. Ettől függetlenül a háromszög-feldolgozás és a pixelkitöltés sebességén is látszik a lapkákban szunnyadó erő.

Bár a Snapdragon jelenlegi változata is elég erőteljes, a Qualcomm természetesen nem ül a babérjain; egyelőre még nincs készülék, amely használná a QSD8672-es chipsetet, de az már gyakorlatilag készen van, ráadásul nagyon erőteljes. Kétmagos kialakítású, órajele 1,5 GHz-ig skálázódhat, a benne lévő, ATI Imageon alapokra építkező vezérlő pedig elképesztő 3D-teljesítményt nyújt. Maga az Imageon márkanév egyébként már nem létezik, mivel a vállalat felvásárolta az anyagi problémákkal küszködő AMD részlegét, így házon belül fejlesztik tovább a technológiát. A 45 nm-es csíkszélességgel készült SoC fogyasztása állítólag a kiváló teljesítmény ellenére is — relatíve — alacsony.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!