Történelem
Egy ideje már gondolkodunk azon, hogy publikálnunk kéne egy cikksorozatot, melyben szőrőstül-bőrőstül átvesszük a napjainkban elérhető mobilos operációs rendszereket. Az iparág fejlődése elképszető mértékben felgyorsult, hetente - azaz mit hetente: naponta - jönnek az újabb készülékek, szoftverek, a rendszerek is sebesen fejlődnek, meglehetősen nehéz lett átlátni a piacot. Arról nem is beszélve, hogy laikusabb olvasóink egy-egy készüléktesztünket olvasva valószínűleg nem igen tudnak mit kezdeni azokkal a kifejezésekkel, mint az "aktív készenlét" vagy a "BlackUI". Reméljük, hogy cikksorozatunk nekik is segít ezek megértésében.
Mindenek előtt egy félreértést szeretnék tisztázni. Nem csak az úgynevezett okostelefonokon fut operációs rendszer, hanem minden egyes mobiltelefonon. A rendszer definíció szerint meghatározott struktúrában lévő, összefüggő, egymással és a struktúrával összhangban és kölcsönhatásban lévő elemek együttese. Az operációs rendszer fogalmát már kicsit nehezebb leírni. Az ilyen rendszerek legfőbb feladatai közé tartozik az erőforrások kezelése, a felhasználói programok futtatása és felügyelete, a feldolgozó rendszerek működtetése, a be és kiviteli kapcsolatok támogatása, a parancsértelmezés, az ember-gép kapcsolat biztosítása, valamint a rendszer védelme a felhasználó ellen. Egyesek szerint ide kell sorolni a rendszer felhasználó általi bővíthetőségét is, ennek a "sima" telefonok valóban csak részben tesznek eleget, de ez nem azt jelenti, hogy nem tartalmaznak operációs rendszert.
A Nokia Series 40 platformja a ma használatos rendszerek között az egyik legrégebbi és egyben a legnépszerűbb. Mára világszerte több száz millió S40-es mobiltelefont adtak el, ami többek között annak köszönhető, hogy a Nokia folyamatosan fejleszti, optimalizálja a platformot. Sokan semmi pénzért nem cserélnék le tökéletesen kiismert Nokia készüléküket más gyártóéra, inkább választanak egy ár/érték arányban gyengébb készüléket, melynek kezelését nem kell újra megtanulniuk. A rengeteg márkahű rajongót többek között ennek köszönheti a gyártó.
Nokia 5110
Sokan azt hiszik, hogy az első Series 40-es telefon a Nokia 5110 volt, de ez nem igaz. Az említett készülék a mára már teljesen eltűnt Series 20 platformot használta, melynek utolsó gépei a 3330-as, 5210-es, 5510-es, 8310-es és 8910-es voltak, ezek közül az 5210-es, a 8310-es és a 8910-es az ún. Series 20 2nd Edition platfomra épült, vagyis két szoftveres gombbal rendelkeztek, míg a testvéreiken csak egy volt. Érdemes említést tenni a Series 30 rendszerről is, mely mára beleolvadt a Series 40-be. Az első ilyen gép a 6310-es volt, ez 96 x 65 pixeles kijelzővel és két szoftveres gombbal rendelkezett. Elődje, a 6210-es egy érdekes masina volt, amolyan elő-S30-nak is tekinthető, mivel kijelzője csak 96 x 60 pixelt használt. Az első Series 40-es masina a 2002. március 12-én bejelentett Nokia 7210 volt, ez hozta be a sokáig használt 128 x 128-as kijelzőt. Számtalan utód követte, közben a rendszer is rengeteget fejlődött. Az első S40-ben még négy irányú navigációs szerv volt, a 2nd editionben a navipad egy akciógombbal bővült, azaz a kijelző alján három felirat volt olvasható. A 3rd edition egy apró, de annál fontosabb fejlesztést, nevezetesen a QVGA felbontás támogatását hozta magával, két változat követte (3rd Edition Feature Pack 1 és 2). A 4th Edition a babona miatt kimaradt, csak úgy, mint a 4000-es széria: a 4-es egy szerencsétlen szám, és bár a 0 és a 8 enyhíti ártó hatását, a Nokia még a 4888-as készülék piacra dobását sem kockáztatta meg, aranyos. Jelenleg a 5th Edition Feature Pack 1 használatos, melynek létezik egy butított, LE nevű változata is, ez kerül az olcsóbb modellekbe, a Series 30 egyenes ágú leszármazottjának tekinthető. A család tagja volt pár csodabogár is, például a 208 x 208 pixeles felbontású 6230i, melynek elődje 128 x 128-as kijelzőt kapott, ám a sok negatív kritika miatt a cég kénytelen volt kiadni egy megnövelt felbontású, javított verziót. Érdekesek voltak a szintén módosított S40 platforma épülő 7280-as és 7380-as divatmodellek, melyek 208 x 104 pixeles kijelzőt és navigációs tárcsát kaptak, a numerikus gombsor pedig hiányzott róluk. A Series 40 alapú készülékek egytől egyik ARM alapú processzorra épülnek, ez talán az egyetlen dolog, ami nem változott az évek során.
Az első Series 40-es telefon: Nokia 7210
A Series 40 rendszer szerényebb képességekkel bír, mint bátyja, a Series 60: nem támogatja a valódi multi-taskingot és hiányzik belőle a natív kódú API, mely lehetővé tenné külső programok telepítését és használatát. Ezt részben orvosolja az, hogy a rendszer támogatja a Java nyelven megírt MIDleteket, melyek ugyan meglehetősen lassan futnak, de maga a rendszer összességében véve gyorsabb, mint testvérei. Manapság két felbontást használnak a gépek, az alacsonyabb kategóriát képviselőkben 128 x 160-as, míg a komolyabb masinákban 240 x 320 pixeles panel van. Ez nagyban befolyásolja a felhasználói élményt, amit remekül mutat az, hogy két hasonló tudású, de eltérő kijelzőjű gép árá között rendszerint hatalmas különbség van. Valószínűsíthető, hogy egyszer a Series 40 platformot is le fogja zárni a Nokia, de ez még minden bizonnyal évek kérdése. Az S40-S60 konvergenciájára utaló jelek már jóideje megfigyelhetők, a grafikus felületek egyre hasonlóbbak, csakúgy, mint annak idején az S30-S40 platformoknál. Az egyesülés tehát szinte biztos, a nagy kérdés a mikor. Addig is úgy tűnik, hogy a felsőkategóriás masinák (N-széria) S60-at, míg a divattelefonok és az alsókategóriás modellek S40-et fognak futtatni.
A Series 40 platform 128 x 160 (balra) és 240 x 320 pixeles (jobbra) kijelzőn
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
