Mio C620 - A MioMap vajon mi?

Nálunk járt a Mio C620. Hűha, micsoda gép! Az első Mio, amin iGO 8 fut. Azaz MioMap 2008, mert ugye a Mionál saját brandet építettek fel a gépekre szabott iGO számára, nyilván a márkaarculatnak jót tesz, cserébe nem teljesen kompatibilis és mindenki, aki látott már egynél több navigációs eszközt (ezzel a lakosság nagyjából 80 százalékát lefedtük) tudja, hogy ez csak egy klón. Hogy akkor miért van szükség a bizonyára nem olcsó műtétre, arról majd alkalomadtán megpróbálunk megkérdezni egy illetékest.

Persze nincs ezzel semmi probléma, szerencsére a műtétbe a beteg nem szokott belehalni, tehát szomorkodásra semmi okunk. A Mio C620-ról tájékozódva első dolgom volt a cég hazai honlapját felkeresni, de csalódottan kellett tudomásul vennem, hogy ott csak a C520 és a C720 szerepel - és nem is teljesen véletlenül. Tesztünk főszereplője ugyanis az LCP Systems-től érkezett, ők a hivatalos hazai disztribútor. A magyarázat egyszerű: a C620-as jelen állapotában csak nyugat-európai térképpel van felszerelve, nyilván a magyar térképes verzió kerül majd bele közvetlenül a gyártó hazai képviseletének a kínálatába.

A navigációs iparág történelemkönyve a "Német humor ezer éve" című egyetemes alkotásnál csak egy picikét hosszabb, a Mio története is 2002-től datálódik.Első két évüket a taiwani, majd a koreai piac meghódításával töltötték el, majd 2004-től Európába is megérkeztek. Innen ismerős a történet: PDA-k, PNA-k, PDA-telefon-kombók, hatalmas siker. Ma már világszerte ismert márka, mintegy 1200 mérnök dolgozik az újabb és újabb megoldásokon. A C620 a PNA (PND) termékvonal közepén helyezkedik el, csomagolása a Mio-tól megszokott színes doboz, benne a készülék, a passzív tartó, szivargyújtó-töltő, USB kábel, leírás, és egy CD. Sajnos a hálózati töltő kimaradt, így autón kívül az adatkábellel tudjuk etetni gépünket.

A C620 nagy mértékben hasonlít a már említett C520-as és C720-as testvérére, mindegyikükre elmondható, hogy elegáns, letisztult formavilágú (egyeseknek talán túlzottan is), mutatós készüléket alkottak a tervezők. A gép háza kopogós műanyag, ennél azért tudnak már más gyártók a kéznek kellemesebb anyagot gyártani. Ettől eltekintve a minőségérzet tükéletes, ebben nagy szerepe van az összeszerelési minőségnek, amely a Mio-tól megszokottan elsőrangú, a cucc még nyomorgatásra sem nyöszörög, a burkolat mindenhol tökéletesen feszült a belsőre. A 126x81x19,9 mm (szélességxmagasságxmélység) kiterjedésű, 190 grammot nyomó navi nem mondható kiemelkedően nagynak, de láttunk már kisebbet is, igaz a kijelző eleve behatárolja a ház méretét.

Az említett kijelző 4,3" méretű, 480x272 pixel felbontású, 110 mm-es képátlójú TFT LCD, megfelelő fényerővel, ami ugyan nem éri egy egy Garmin eszköz etalonként említhető olvasthatóságát napfényes időben, de különösebb gondot sem okozott a használata a korai tavasz szikrázó napsütéses napjai során.

A készülék körbejárásával viszonylag hamar végezni fogunk, a letisztult forma meglehetősen kevés látnivalóval szolgál. Az előlapon a kijelzőn és egy töltésvisszajelző és egy Bluetooth LED-en kívül mást nem találunk, hasonló a helyzet a váz tetején, ahol a ki/bekapcsológomb található, egyéb nem. Bal oldalon az SD/MMC foglalat, és egy 3,5"-es fejhallgatókimenet található, jobb oldalon pedig semmi sincs. A hátoldalra került a hangszóró, és a külső antenna csatlakozója. Alul a mini-USB csatlakozó, valamint egy igen látványos, ám a felhasználó által nem igazán használt csatlakozósor található, csupa védtelen réz-érintkezővel. Ennek a csatlakozósornak a bal oldalát használja az autós tartó, amiben úgy tűnik, egy plusz hangszórót helyeztek el, de erről sajnos további információt nem sikerült találnom.

A C620-at a megannyi eszközben sikerrel szolgáló Samsung 2443-mas, 400 MHz-en ketyegő processzor hajtja, amelyet 2 GB ROM és 64 MB RAM támogat. A gyakorlatban az eszköz sebességére nem panaszkodhatunk: a használat során minden alkalmazás minden helyzetben megfelelő működési sebességnek örvendhetett. Stylus híján ujjunkkal tapicskolhatjuk a kijelzőt, de a menü mindenhol úgy van kitalálva, hogy a virsliujjakkal rendelkezők is könnyedén kezelhetik. A legközelebbi teszt során ki fogok próbálni egy virslit, hogy valóban autentikusan le merjem a fenti kijelentésemet írni.

A passzív tartóra szeretnék egy gondolattal kitérni: az általam látott meglehetősen sok ilyen célra szerkesztett eszközök egyik legjobbika. Egyrészt merev típusú, így ellentétben a gégecsöves megoldással, semmilyen remegés, kilengés nem tapasztalható, másrészt a tartó középső része igen ügyesen, egy mozdulattal más állásba mozgatható, harmadrészt a meglehetősen nagy tapadókorong elemi erővel kapaszkodik szélvédőnkre. Bónuszként a tartón van egy ügyes kampócska, amibe a töltő kábele beakasztható, elkerülve így annak feszülését, vagy esetleg a túl hosszú vezeték utastérben szabadon lengedezését. Csak a passzív tartó kaphatna külön egy "különösen ajánlott" plecsnit.

A C620 a navigáción kívül Bluetooth kihangosítóként is képes üzemelni, kapcsolatainkkat képes telefonunkból átszipkázni, sőt, ha a kontaktok címadatokkal vannak rögzítve, azokat el is helyezi a térképen. Mindezeken túl zenelejátszóként is használható, akár Bluetooth sztereó fülessel is együttműködik. Van naptár, heti, havi bontásban, sőt képnézegetésre is alkalmas, tehát a navigáláson kívül valóban sokmindenre használhatjuk.

Mivel magyar térpép híján a felhasználói élmény kis hazánkban konvergál a nullához, így tettünk egy rövid kiruccanást a monarchia fővárosába, különös tekintettel arra, hogy ott éppen egy veteránautó-kiállítás volt, igazi ritkaságokkal. Az immáron jelképes határon áthaladva boldogan vetettük szemünket a navi kijelzőjére, várva, hogy a SirfStar III-mas elegendő műholdat összevadásszon, és nem is kellett sokat várni: gyorsan helyzetet talált, és masszívan ragaszkodott a műholdakhoz a Mio. Az iGO 8 (MioMap 2008) használatára egy külön cikk készül, így erre nem igazán szeretnék kitérni, maradjunk annyivban, hogy érdekes, de újra kell tanulni a kezelését.

A térképről, illetve a szoftverről annyit azért mindenképpen elmesélnék, hogy - nyilván a felhasználói élmény növelése jegyében - úgy bevitt minket az "málnásba" Bécsben, hogy csak annak köszönhetjük, hogy hazataláltunk, hogy jól ismerjük az osztrák fővárost. Arra nem sikerült rájönni, hogy a hibáról a térkép, a tervezési algoritmus, vagy pedig az istenek tehetnek, de kellemetlen volt időre rohanni valahova úgy, hogy láthatóan nálunk már csak a navi volt jobban elveszve.

Összegzésképpen a C620-ról az a véleményem, hogy ebben az állapotában, Nyugat-Európa térképpel, nagyjából 130 ezer forintért erősen túl van árazva. Magyarországon gyakorlatilag használhatatlan, és ezeket sajnos sem az összeszerelési minőség, sem pedig az extra alkalmazások nem képesek ellensúlyozni. Reméljük, hamarosan a magyar térléppel rendelkező verziót is kezünkbe kapjuk. Addig is, nincs plecsni.