Semmi különös
2024-ben igazán nem történt semmi forradalmi a telekommunikációs piacon, legalábbis akkor, ha azt nézzük, hogy a különböző gyártók milyen készülékekkel próbáltak a korábbinál több eladást elérni. Már régóta nincs az a nagy rohanás, ami tíz éve jellemezte az iparágat, ráadásul a gyártók piaci helyzete is eléggé fix, az első háromban (Samsung, Apple, Xiaomi) nincs érdemi változás. A Samsungnak és a Xiaominak volt egy kis megingása az utolsó negyedévben, a Motorola és a Vivo kicsit erősödött főleg a Huawei kárára, a Samsung pedig annak ellenére is őrzi a piacvezető pozíciót, hogy éves szinten picit csökkentek az eladásai. A Honor elsősorban Kínán belül tudott erősíteni, de Európában is elkezdtek mérhetők lenni — kapásból tennék rá némi pénzt, hogy ez folytatódni fog.
De ha nem gyártói szemszögből, hanem a konkrét termékek és a funkciók alapján nézzük 2024-et, akkor egyelőre azt lehet látni, hogy a várt AI forradalom egyelőre maximum apró lépésekben zajlik főleg fotós-videós szempontból, valamint a beépített asszisztesnek kapcsán, de itt is sokszor inkább csak a magunk szórakoztatására hülyülünk ezekkel a funkciókkal, mert a generatív AI még nagyon sok hibát vét. Ahol leginkább van érvényes vetülete a mesterséges intelligenciának az a szövegfeldolgozás: diktafonos átirat, weboldalak összefoglalása, fordítás és szövegjavítás — ám ezekhez a képességekhez a megfelelő nyelvi modulok is szükségesek, márpedig a magyar továbbra sem tartozik a világnyelvek közé, ezért még azok az AI eszközök sem működnek tökéletesen, amelyek adott esetben értenek magyarul.
Még kevésbé lehetünk lenyűgözve a 2024-es telefonok hardveres képességeitől. A Qualcomm és a MediaTek versenye mellett mindig jön a friss Apple chip is, mindig növekeszik a CPU, a GPU és az NPU teljesítménye ugyan, de egy tavalyi, vagy éppenséggel 2-3 éves csúcsmodell is bőven elég mindenre, amire használjuk ezeket a termékeket. Talán majd az AI miatt lesz fontos az erősebb vas, de ezeknek a feladatoknak a neheze majd a felhőben fut le, akkor pedig kábé mindegy is. Nem sokat léptünk előre kamerás frontos sem, kicsit jobb fotók, kicsit jobb videók, de semmi falrengető nem történt, kijelzőfronton sem rohanunk a számok után (leszámítva néhány kínai gyártó által kommunikált irtó magas fénysűrűséget, ami aztán a valóságban nincs is meg), a töltési sebességek kapcsán sem repkednek már olyan magas számok. Ez a lassulás a leginkább a vezető gyártók csúcsmodelljeinél látható: az S24 Ultra nem sokban tud többet, mint az S23 Ultra, az iPhone 16 Pro Max pedig kábé egy új gombot tud kínálni a 15 Pro Maxhoz képest.
Az iPhone 16 Pro és Pro Max keskenyebb kávával, nagyobb kijelzővel [+]
Ez látszik tehát a felszínen. Szerencsére viszont vannak már jelei annak, hogy 2025-ben kicsit nagyobb verseny és talán izgalmasabb felhozatal vár ránk. A következő oldalakon a leginkább lényeges fejlesztéseket járjuk körbe.
Akkumulátor
Állati régóta nem változik érdemben az okostelefonok üzemideje. Mostanra mindenki elfogadta, hogy egy telefon maximum egy napig megy akkor, ha rendesen kihasználjuk a tudását, ahogyan a készülékek teljesítménye nőtt, úgy növögetett az akkumulátorok kapacitása, pár éve 4000 mAh körül jártunk, mostanság az 5000 mAh az általános. És valahol pont ezért csinálnak nehezen kis méretű, de erős telefont a gyártók, ha csak 4000 mAh-s akku fér bele, akkor a júzer elég morcos lesz, ha délután már töltőt kell keresnie.
Ám úgy fest, hogy a lithium telepeket elkezdik felváltani a szilícium-szén akkumulátorok, ahol a lényeg az, hogy a korábban grafitból készült anódot itt szilíciummal helyettesítik, mert így növelhető az energiasűrűség, a szén pedig azért jön a képbe, mert alapesetben a szilícium töltés hatására növeli a térfogatát, ezt lehet szénnel ellensúlyozni (konkrétan pufferként használni). Persze ha ez ilyen marha egyszerű lenne, akkor már rég mindenki ezt használná, már csak azért is, mert a nyersanyagok szempontjából olcsóbb is a dolog, ám a fő probléma az, hogy gyorsabban degradálódnak ezek a telepek. Egy ideje már a főleg kínai fejlesztés pont ennek a kiküszöbölésére összpontosít, a jelek szerint a Honor áll a legjobban. És ennek már kézzelfogható jele is van: a Magic V3 azért tud ilyen irtó vékony lenni, mert sokkal vékonyabb méretben tudnak kihozni minimum annyit az akkumulátorból, mint mások a hagyományos technológiával.
De a Honor nincs egyedül, az Oppo, a OnePlus és a Xiaomi is már forgalmaz szilícium-szén akkumulátoros telefonokat, csak nyilván visszafogottabban ugranak bele a technológia alkalmazásába. A Honor viszont nagyon bátor, már a Magic5 Pro esetén a kínai verzió 5450 mAh-s kapacitást kínált a kínai piacon, miközben a globális verzió csak 5100 mAh-t tudott, mert abban még a szokásos Li-Pol telep volt. Vagyis már két évnyi tapasztalat van a Si/C akkumulátorokkal, ezért arra lehet számítani, hogy 2025-ben ebből a szempontból jóval bátrabbak lesznek. Sőt, ezt annyira tippelgetni sem kell, a Honor X9c-ből a globális piacokon Magic7 Lite lesz, ez pedig azt jelenti, hogy 6600 mAh-s akkut kap. Ami úgy 25%-kal combosabb, mint bármi ebben a kategóriában.
Si/C akkuk Xiaomi modellekben [+]
Úgy fest tehát, hogy a szilícium-szén akku két szempontból is megváltoztathatja a telefonokat. Egyrészt a nagyobb energiasűrűség miatt ugyanakkora méretben jelentősen nagyobb kapacitást lehet kínálni, ami irtó jót fog tenni az üzemidőnek. Másrészt pedig ha már eddig abban éltünk, hogy egy napos üzemidőt várunk el, akkor a kisebb méretű telefonokba is kerülhet erre már simán alkalmas telep, másrészt pedig az üzemidő szempontjából eddig eléggé kompromisszumos foldable vonal is profitálhat — erre remek példa a Magic V3. Ha a Samsung lépést akar tartani a vékonysági versenyben a kínai riválisokkal, akkor lehet, hogy nekik is meg kell kockáztatniuk a Si/C akkumulátorokra való váltást annak ellenére is, hogy a Note 7 botránya után iszonyú óvatosak pont az akkumulátoros vonalon.
Töltés
2025-ben itt mifelénk az EU-ban az a legfontosabb változás, hogy minden telefont Type-C csatlakozón kell tudni tölteni. Január 1-től nem lehet forgalmazni olyan mobilt, ami ezt nem tudja. Erre most éppenséggel nagyon büszke az EU és már minden újság megírta, bemondta a tévé, nagyjából mindenki értesült a dologról, de mivel már régóta lehetett tudni, hogy ez fog történni, ezért a gyártók kábé két-három éve teljesen felkészültek erre, némi hiszti után az Apple is beállt a sorba.
Ám ennek a jogszabálynak van még pár paragrafusa, amiről természetesen a “mainstream” média nem szól egy mukkot sem (ahhoz el kéne olvasni a komplett jogszabályt, az meg túl sok munka), ez pedig a fogyasztókat sokkal inkább érinti: a gyártók nem fognak töltőfejet csomagolni a telefonok dobozába. Nem azért, mert nem akarnak, hanem azért, mert január 1-től ez nekik marhára nem éri meg, a jogszabály ugyanis arra kötelezi őket, hogy ha az ügyfél akarja, akkor megvehesse a telefont töltő nélkül IS. Erre pedig gyártói oldalról az a logikus válasz, hogy oké, nem fogunk itt azzal szórakozni, hogy megduplázzuk az egyes modellekből csomagolandó verziókat (ebben van töltő, ebben nincs — minden színben és RAM/tárhely opcióban), hanem simán nem teszik bele a dobozba a töltőt. Ha valakinek mégis kell, az vehet külön.
Ilyen csomag nem lesz sűrűn... [+]
Az EU persze úgy gondolkodott (nem feltétlen kellő körültekintéssel), hogy ha minden Type-C porton tölt, akkor minden töltő jó lesz mindenhez. És ebben eddig a pontig teljesen igazuk is, ám a készülékgyártók nem véletlenül kezdtek el a saját szakállukra mindenféle gyorstöltési szabványt fejleszteni már sok-sok évvel ezelőtt, mert nem volt egységesítve ez a terület. Most az EU azt mondja, hogy innentől a szabvány a PD (Power Delivery), ami tök jó, csak hát ennek mostanra már vagy négy verziója van, az EU pedig csak azt írja elő, hogy legyen meg a minimum 15 wattos töltési sebesség — és ezt a szintet mostanra már a legolcsóbb, filléres vackok is röhögve hozzák. Viszont a 15 wattal kitörölheti az ügyfél, ha amúgy a telefonja mondjuk 5-6000 mAh-s akkuval rendelkezik, annak legalább három óra kell a fullos töltéshez.
Pillanatnyilag a Realme villantotta a leggyorsabb töltést, de ez még csak prototípus [+]
Ahány gyártó, annyi gyorstöltési szabvány létezik. Ezekben az a közös, hogy az adott gyártó telefonja zömmel csak az adott gyártó töltőjével és néha csak az adott gyártó kábelével tudja a dobozon feltüntetett 33-66-80-100-120 wattos töltést, mert ezeknek a megoldásoknak egységesen az a működési elvük, hogy az USB kábelen keresztül kommunikál egymással a telefonban levő töltésvezérlő chip és a töltő, hogy mindig a megfelelő sebességgel történjen a töltés. És miután ez így van, ezért könnyű belátni, hogy az ügyfél akkor jár jól, ha a telefonja típusának megfelelő töltőt veszi meg. Gyártói oldalon egyébként több szempontból is lehet ebből értékesítési előnyt kovácsolni. Az egyik opció, hogy a gyártó promóciós jelleggel ajándékba ad egy gyári töltőt. Ezt már csinálják is néhányan.
Sharge PD 3.1-es külső akku [+]
A másik, talán fontosabb, de az ügyfelek számára nehezebben átadható megoldás, hogy a gyártó a saját szabványa mellett nem csak a 15 wattos minimumot támogatja PD szabvánnyal, hanem ennél jóval gyorsabb megoldást is. Amúgy ez is működik, a Vivo V40 például 40 wattos sebességgel megy, a Motorola sokszor tudja PD-n azt, amit a saját töltőjével, csak szerintünk tök jó lenne, ha arra is köteleznék a gyártókat, hogy ne csak a saját szabványuknak megfelelő töltési sebességet tüntessék fel látható módon a termék adatainál, hanem a PD-n elérhető tempót is. Mi mindenesetre már beszereztünk egy PD3.1-es töltőt hitelesített kijelzővel, vagyis a nálunk megforduló tesztkészülékeket ki tudjuk mérni.
Fenntarthatóság
Egyre inkább előtérbe kerül az a törekvés, hogy az okostelefonok hosszabb ideig működjenek az ügyfeleknél. Nem csak azért, mert a fejlődés ütemének lassulásával tényleg bőven szuper egy pár éves mobil is a mindennapi ügymenetre, hanem azért is, mert a mobilgyártók bizony az egyik legnagyobb környezetszennyezőnek számítanak — és nem, nem feltétlenül a gyártással, hanem az e-hulladék miatt, aminek az újrahasznosításába maximum PR-jelleggel próbálnak néha beleállni, de alapvetően rá van hagyva a fogyasztókra és az államokra, hogy oldják meg. (És hogy az államok ezt hogyan oldják meg, arra van egy remek doku, a Buy Now.)
Annak érdekében, hogy az ügyfelek minél tovább tartsák meg a mobiljukat három dologra lenne szükség. Az első, hogy a telefonok hardveresen kibírják minél tovább. A gyenge pont a kijelző és az akkumulátor. Előbbi kapcsán egyre jobbak az eredmények, egyre jobb védelmet kapnak, de persze az sem árt, ha az ügyfél is tesz fel egy fóliát, vagy legalább tokban van a mobil — sok gyártó például ad is tokot a dobozban, ami okvetlenül előnyös… addig a pontig, amíg ki nem derül, hogy a gyári tok csak egy satnya hulladék, ami besárgul, elreped és megy a kukába. A Motorola például környezetbarát tokot ad, ahogyan amúgy a HMD is.
Az akkumulátor kapcsán már komplikáltabb a helyzet, az ugyanis akkor is fárad, ha nagyon vigyázunk rá. Vannak iskolák, amelyek szerint csak lassan szabad tölteni és nem kéne 80% fölé tolni a töltés — és vannak laboratóriumok, ahol ezeket jól kimérték és azt mondják, hogy 5 éves távlatban ez csupán néhány százaléknyi kapacitásbeli eltérést jelent. Az viszont jóval fontosabb lenne, hogy ha ténylegesen annyira csökken az akku képessége, hogy már egy napot sem bír ki vele a visszafogottan használt telefon, akkor ne legyen macera elvinni a hivatalos szervizbe, hogy aztán az ügyfél otthagyjon egy vagyont egy más egyébként is mondjuk négy-öt éves telefon értékét figyelembe véve. Ennek a megoldására jött létre a “right to repair”, vagyis a javításhoz való jog mozgalma, ami most már az EU számára is követendő, de lassan őrölnek a törvényhozás malmai, leghamarabb ebből 2026 végén lehet jogszabály.
Ezért aztán bár mi szoktuk rugdosni a HMD/Nokia párost a sokszor teljesen félresikerült árazású telefonok miatt, a szerelhetőségi törekvéseik igenis fontosak és példamutatóak. (Oké, a példamutatás magasiskolája a Fairphone, csak ők annyira marginálisak sajnos, hogy még a HMD-nél is kevéssé jelentősek.) Nem véletlen, hogy az iFixit csapata a HMD mellé hajlandó volt beállni és a második generációs javíthatósági megoldásaik már tényleg relatív egyszerűvé teszik az otthoni szerelgetést úgy, hogy a gyári alkatrészeket 7 évig tudják biztosítani. Ebből előbb-utóbb kötelező irányelv lesz, csak kérdés, hogy a HMD odáig kihúzza-e. Az is kérdés, hogy 2025-ben fog-e bármilyen gyártó ebben bármilyen potenciált látni, vagy úgy vannak vele, hogy majd akkor szórakozunk ilyen profitromboló hülyeségekkel, ha már tényleg muszáj lesz. És persze addig biztos nem fognak ezzel komolyabban foglalkozni, amíg a felhasználók nem tudatosak — és nem, nem a gyártók fogják edukálni a népeket, ez megint állami feladat lenne, de hát…
És a fenntarthatóság témakörébe tartozik a szoftverfrissítés is. Minél tovább van szoftveres támogatás egy termékre, annál kevésbé akarja az ügyfél lecserélni — nem mellesleg a használtpiacon is nagyobb az ilyen mobilok értéke. Persze az 5-7 éves támogatás is azért jöhet létre, mert nincs az az őrült rohanás hardveresen, ezért egy mostani középkategóriás masina és működőképes és használható marad ilyen időtávban. A főverziós frissítések mellett a biztonsági hibajavítások gyakorisága és hossza talán még lényegesebb, hogy miért, arról csináltunk egy videót egy kiberbiztonsági szakemberrel.
Gyártók jövőre
Bár minden évben azt gondoljuk, hogy a Samsungnak és az Apple-nek is jobban össze kéne szednie magát a következő évben, sosem számolunk eléggé a marketing, a márkahűség és az ökoszisztéma erejével. Akinek Apple számítógépe, órája, felhője, streaming szolgáltatása és tablete van… az Apple telefont fog venni és pont. Nem is beszélve a HomeKit cuccokról. És ugyanez a szitu a Samsunggal. Ezek a gyártók évtizedek alatt nagyon ügyesen magukhoz édesgették a felhasználókat, nehéz márkát váltani, ha minden hozzá van kötve. Szóval lehet egy Magic V3 vékonyabb, nagyobb akkus, jobb kamerás, ha nem működik a Watch7-tel és a SmartTaggel együtt olyan frankón. Ökoszisztémát építeni pedig melós, a Xiaomi áll vele a legjobban (jé, hát nem ők pont a harmadikok a világranglistán?), mindenki másnak láthatóan nagyon sokat kell még ezen dolgoznia.
Szóval igen, mondhatjuk, hogy vicc az iPhone 16 60 Hz-es kijelzője, a Fold6 25 wattos töltése, de nem ég annyira a ház ezek miatt sem az Apple, sem pedig a Samsung eladásai kapcsán, hogy olyan nagyon neki kellett volna feszülniük. Inkább az látszik, hogy mobilos fronton rohadt kényelmes helyzetben vannak, ezért mindkét cég nekiállt új területeket keresni, az Apple a Vision-nel ront rá a virtuális valóságra, a Samsung pedig épp az órát hordani nem hajlandó júzereket akarja meggyűrűzni. A Xiaomi pedig autót gyárt, az sem piskóta.
Vagyis sokkal öldöklőbb lesz a harc a dobogós gyártók alatti mezőnyben. A Honor, a Motorola és a Vivo tűnik 2025 legpotensebb versenyzőjének, ők hárman biztos sokféle termékkel jönnek majd, nem kizárt, hogy lesz egy-két meglepetés is. A másodvonalban ott igyekszik a Tecno, a TCL a szemkímélős kijelzővel, az Oppo is visszajöhet Európába, a Nothing pedig lépésről-lépésre építi fel magát. És ezt 2024-ben is egész ügyesen csinálták. Még ha nálunk hivatalosan nincs is, de a OnePlus még mindig tudja szórni az ár/érték arányban kiváló cuccokat. Kérdés, hogy mi lesz a HMD-vel (bírják-e a különutas versenyt), mi lesz a BBK cégcsoport széthullása után a Realme márkával, van-e még visszatérési opció a HTC számára, akar-e az Asus nagyobb szereplő lenni a mobilos szegmensben és fel tud-e Európában támadni a ZTE azzal, hogy a Nubiát is elkezdi tolni.
Azért az MWC-n idén is sokan voltak [+]
2024-ben meglepően sok mozgás volt a hazai piacon, mert egy csomó új márka bukkant fel hivatalos forgalmazóval. A Vivo a leginkább jelentős már ha a nemzetközi méretek vesszük alapul, de végre lett Google Pixel is nálunk, aztán felbukkant az Infinix és a Tecno (ők ugyebár a Transsionhoz tartoznak), év végén a Nubia is befutott, szóval hirtelen talán a kelleténél több márka van ezen a kis magyar piacon. Jó kérdés, hogy 2025 végén itt lesz-e még mind, láttunk pár látványos kivonulást az elmúlt években (Realme, Oppo), szóval érdeklődve várjuk, hogy az új érkezők milyen stratégiával akarnak majd életben maradni nálunk. Mindesetre mi is itt leszünk (kivonulni semmiképpen nem tervezünk, maximum az MWC-re), igyekszünk minden lényeges modellről tesztet és videós tesztet is készíteni, ott leszünk az összes bejelentésen és rendezvényen, ahogyan eddig is. Reméljük, hogy a 2025-ös év egy fokkal izgalmasabb lesz készülékfelhozatal szempontjából, mert a 2024-es nem volt az.
Bog