Külső
A tesztidőszak során több ismerősöm is azt mondta, hogy szerintük a GT540 az utóbbi idők egyik legszebb LG készüléke, de hogy őszinte legyek, én ezzel a GD880 létezésének fényében nem tudtam egyetérteni. Persze nekem is tetszik a formaterv, főleg az enyhén befelé ívelő felső törésvonalak és a nagyon lekerekített sarkokra figyeltem fel, mivel különlegesek, de összességében azért azt mondanám, hogy az Optimuson látszik, hogy nem egy különösebben drága eszköz. Ami persze nem is baj, nem kell mindennek többnek látszódnia, mint ami. A 109 x 54,5 x 12,7 milliméteres kiterjedés és a 115,5 grammos tömeg átlagosnak mondható, a feketében, fehérben és pinkben is létező eszköz női és férfi kezekbe egyaránt beleillik. Az összeszerelés minősége rendben van, az anyaghasználat viszont nem a legjobb, mert bár a fémnek látszó műanyagok gyönyörködtetik a szemet, nem túl ellenállók, az LG-nél tett legutóbbi látogatásom során láttam pár nagyon leharcolt GT540-et. Elsősorban a hátlap tűnik hajlamosnak a kopásra, a tulajdonosoknak tehát azt tanácsolhatom, hogy fölöslegesen ne gombfocizzanak vele az asztalon, mert szemmel láthatóan nem viseli jól.
Az előlap tetején a fektetett nyolcasalakba elhelyezett rácsot láthatjuk meg elsőnek, mely természetesen nem más, mint a telefonhangszóró. Szinte rögtön alatta találjuk a 3 hüvelyk átlójú, 320 x 480 pixeles felbontású rezisztív TFT érintőkijelzőt, melynek minősége, fényereje és napfényben való olvashatósága kifejezetten jó, érintésérzékelése pedig meglepően kellemes. Elsőre kapacitívnak hittem, de pár perc használat azért észrevettem a különbséget, főleg a gépeléssel voltak nehézségeim, melyek az egész tesztidőszak során megmaradtak, de erről majd az ide vonatkozó résznél lesz szó bővebben. A kijelző alatt egy indokolatlannak tűnő üres sáv helyezkedik el, mely nem véletlenül van ott: két érintésérzékeny gombot takar (almenü és vissza), melyeket meglepően jól lehet használni. Alulra három fizikailag is létező billentyű került, alattuk semmi említésre méltó nincs.
A hátlapról nem tudok túl sok dolgot elmondani, letisztult és egyszerű, véleményem szerint szép. Alulra egy LG logó, felülre egy 3 megapixeles, autofókuszos kamera került, melynek műküdését nem segti ledes segédfény. Úgy tűnik, hogy a nyomott árért cserébe nem csak a kijelzőn, hanem a kamerán is kénytelen volt spórolni a gyártó, amit én nem tartok katasztófális dolognak, de nyilván vannak olyanok, akik hiányolni fogják a nagyobb felbontást.
A masina tetején egy 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet árválkodik. Balra a hangerőszabályzó gombok, alulra a mikrofon, jobbra pedig két billentyű (exponáló és egy gyorsindító), valamint a fedlappal takart microUSB csatlakozó került. A microSD foglalatot a stabilan rögzülő hátlap levétele után érhetjük el, a kártyacseréhez nem szükséges eltávolítanunk az akkumulátort.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
