Hardver, szoftverezettség

Az LG sajtótájékoztatóján még egy Snapdragon 410-zel szerelt változatot lehetett megtapogatni, ám a globális piacra, így Magyarországra is egy 28 nanométeres csíkszélességű MediaTek MT6582 chipsettel szerelt variáns került. Ez teljesen meggondolatlan döntés, nem csak az LTE hiánya miatt, mert rendben, annak hiányát még csak-csak lenyeli az ember, de hogy az elvileg gyengébbnek mondott modellekben mégis erősebb SoC található, az jól minősíti főszereplőnket. Nem csak az 1,3 GHz-es, négy darab Cortex-A7 magot tartalmazó processzor nyers teljesítményével akadnak gondok, hanem az 1 GB-nyi rendszermemóriára sem lehet büszke a Magna, nem beszélve a Mali-400MP2 grafikus gyorsítóról. A belső adattároló papíron 8 GB-os, csak mivel a rendszer 4,34 GB-ot foglal, így nem sok hely marad a multimédiás fájloknak. Erre lehet megoldás egy microSD kártya beszerzésre, maximum 32 GB-os tartozékokat támogat a telefon. A rezgés kiváló, nagyon erős a mobilban található motor.

A táblázat tökéletesen reprezentálja a MediaTek megoldásának elmaradottságát, még a korábbi Snapdragon 400 chipset is a legtöbb esetben állva hagyja a tesztalanyunkban lévő lapkát. Jó hír viszont, a rendszersebesség az alapvető műveletek során kielégítő, a főoldalakon való lapozgatásnál nincs megakadás, esetleg akkor döccen meg a szoftver, ha valamilyen összetettebb programot nyitunk meg. Az alkalmazásváltó viszonylag gyorsan megnyílik, ám a programok közötti váltás már nem megy ilyen lazán, és az egy gigabájtnyi rendszermemória sem elég ahhoz, hogy több app futhasson a háttérben. A játékoknál kell igazán visszavenni az agarakkal, mivel a közepes grafikánál jobb játékok már nem futnak hibátlanul a telefonon.

Az LG Magnán már az Android 5.0.1 Lollipop operációs rendszer teljesít szolgálatot, természetesen az LG saját szoftverfelületével megspékelve. Androidról lévén szó a működési elv ugyanaz, mint más eszközök esetén, a főképernyők száma és tartalma teljes mértékig személyre szabható ikonokkal és widgetekkel. A zárolt képernyőre négy olyan ikont rakhatunk ki, amiket gyakran használunk, felettük az értesítések fognak megjelenni, hasonlóan ahhoz, ahogy magában az információs függönyben is láthatók. Utóbbiban még a fény- és hangerőszabályzó csúszkákkal, valamint a gyorsbeállítások kapcsolóival találkozhatunk. A szoftveres extrák közé tartozik a KnockON (dupla koppintásos kijelzőfelébresztés), a Knock Code (kijelzőfeloldási módszer, amiről már bővebben is írtunk), valamint a Glance View (kikapcsolt kijelző mellett a képernyő tetejéről kell lehúzni az ujjunkat, és a legfontosabb információk megjelennek). A vezérlőgombok a képernyő alján helyezkednek el, a sorrendjük bármikor megváltoztatható, viszont nincs lehetőség arra, hogy applikációk szerint elrejtsük őket.

A billentyűzet üzenetküldés során jól használható, aránylag gyorsan lehet rajta gépelni. A tárcsázóképernyőn adott a prediktív, vagyis a szám és betű alapú keresés, a névjegyekhez pedig számos adat (például csengőhang, név, email, telefonszám) rendelhető. Nem sok extra alkalmazással találkozunk, főleg a gyári programokkal kell vigasztalódnunk, amik közé a Chrome, a Gmail, a kamera, az időjárás, az ébresztőóra, számológép, a Térkép, a YouTube, a zenelejátszó, a naptár és a diktafont tartozik. Ami mégis plusznak számít, az a fájlkezelő, az FM-rádió, valamint a Polaris Office dokumentum és PDF-olvasó.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!