Doboz, külső

Egyszerű, de ízléses a doboz, benne microUSB végű töltőfej található. Slussz. Nincs tok, nincs füles, nincs memóriakártya, ezeket majd lesz szíves a júzer beszerezni. Viszont szerencsére ott van maga a G Pad, amely fekete és fehér színben létezik, mi utóbbit kaptuk. Általában ennek nem szoktunk örülni, de képeken megnéztem a sötétebb verziót és ez a fehér klasszisokkal mutatósabb. Trendibb, na, első ránézésre megvan benne az a menőség, ami az Apple cuccokra jellemző. És amit lehet persze utálni is, de azok általában kedvelik, akik egy szerethető elektronikai termékre vágynak.

[+]

A gép legfontosabb ismérve, hogy a kijelzőn kívül alig foglal benne más helyet. Oldalt keskeny a káva, alul-felül kicsit nagyobb, a vékonysága dicséretes, a tömeg pusztán 334 grammos. Ennek ellenére pazarul össze van rakva, nem recseg-ropog, nem akar meghajlani, kifejezetten nívós az összeszerelés. A 8,3 inches kijelző azért ekkora, mert ezt még egy kézzel át lehet fogni, mégis ahhoz képest nagy. És - bármennyire is utálok mindenfelé marketing-bullshiteknek felülni - ez tényleg így van. Nem kell leülni ahhoz, hogy valamit megnézzünk a neten, ha fotókat, videókat nézek, akkor is meg tudom tartani egy kezemmel a gépet, de mindenképpen vegyük azért tudomásul, hogy fogni ugyan lehet egy kézzel, használni viszont csak kettővel tudjuk.

[+]

Nem mintha ez baj lenne, mert a 10 inches gépeknél általában két kézzel kell fogjuk a terméket és úgy tudunk varázsolni, itt sokkal könnyebb a masina, nem fárad el a kéz, rengeteget használtam fotelben ücsörögve, ágyban fetrengve a terméket, mert épp annyira kicsi, hogy könnyen lehessen pakolgatni, de épp annyira nagy, hogy már rendesen lássak mindent a kijelzőn. Ráadásul tök hasznos, hogy alul-felül nagyobb a kijelző körüli rész, mert így ha elfektetve használjuk, amikor már tényleg két kézzel szokás megragadni, akkor bőven van hely az ujjainknak. Az előlapon nincsenek is gombok, tehát nem fogunk semmit megnyomni merő véletlenségből. A kijelző is igen korrekt darab, a Full HD felbontás elvárás, az IPS panel miatt a betekintési szögek is jók, s bár a lenti táblázatból látszik, hogy fényerőben még lehetett volna hova kapaszkodni, sikerült tükröződésmentesre készíteni a felületet, így napfényben sem csillan be.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

Ha állítva tartjuk, akkor a kijelző felett másodlagos kamerát és fényérzékelőt fogunk találni. A masina jobb oldalára összesen három gombocska került, a felső a kijelzőt kapcsolgatja (és ezt nemigen fogjuk használni), a másik kettővel a hangerőt szabályozhatjuk, bár erre is van szoftveres megoldás a notifikációs sávba költöztetve. Felül a 3,5 mm-es jack csatlakozó, a microSD helyét védő ajtócska és az infraport található meg, alulra került a SlimPort-kompatibilis microUSB bemenet. És akkor itt álljunk is meg egy szóra, mert ez viszonylag új dolog még, bár nem az LG találta ki, hanem a Google. A SlimPort egyelőre csak arra jó, hogy átalakítóval HDMI kábelt kössünk rá, de vélhetően a nagyon hamar jönnek a további kiegészítők, mondjuk a DVI, a VGA és a többiek. Szerencsére az USB OTG funkció ettől függetlenül működik, pendrive-ot simán kezel a cucc, de olyan eszközt nem fog meghajtani, aminek ennél komolyabb energiaigénye van.

[+]

A G Pad 8.3 hátulján egy jókora, alumíniumból készült felület terül el. A fém mindig jót tesz a minőségérzetnek, ez most sincsen másképp. A legnagyobb jópont viszont a kettő darab hangszóróért jár, amelyeket végre sikerült úgy elhelyezni, hogy nem fogjuk le az ujjainkkal, akárhogyan is forgatjuk a gépet, s persze elsősorban fekvő állapotban nyújtanak ténylegesen sztereó élményt. Került még ide kamera (5 megapixels), de sajnos villanót nem kapott, ezt mindenképpen hibaként rónám fel (végre bele tudtam kötni valamibe). A cucc nem szétszedhető, igen masszív, mégis nagyon légies - szerintem így kell kinéznie egy Android rendszerű tabletnek 2013 végén.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!