Bevezető

Az Apple iPad sikere után mindenki akart egy szeletet a tortából. Komoly és komolytalan cégek komoly és komolytalan táblagépeket kezdtek el gyártani, aztán hamar kiderült, hogy a 2.x-es Android erre még nem áll készen, mindenki a 3.0-tól várta a megváltást. De a korai tabletek nemigen voltak versenyképesek, egyikben-másikban még rezisztív kijelző volt (uhh), döcögős, bugos, nem kiforrott termékek között öröm volt néha olyanokkal találkozni, mint a Galaxy Tab első szériája, amely a maga idejében jónak számított.

[+]

Az LG az Optimus Padet küldte harcba, 3D fényképezőgéppel, hogy legyen benne valami extra és ha nem is buktak csúfosan nagyot, sosem kezelték házon belül sem sikertörténetként a dolgot. Olyannyira nem, hogy rögtön fel is hagytak a további elképzelésekkel, egyébként is igen komolyan nekiláttak átértékelni a telefonos helyzetet, úgyhogy a tabletekkel már nem akartak foglalkozni. És ez a kis kihagyás, ez a két év szünet olyan szempontból mindenképpen jót tett az LG-nek, hogy bár ma már nem kicsit telítettebb a piac, mégis annyit fejlődött a hardver és a szoftver, hogy ha kicsit is odafigyelnek, akkor nem lehet annyira mellédurrantani.

[+]

A G Pad 8.3-nál viszont nem kicsit figyeltek oda, hanem nagyon. Látszik, hogy tényleg nekiláttak átgondolni, hogy mire használunk egy tabletet, hogyan tartjuk, hová visszük, mik a lényeges pontjai. Ráadásul át tudtak emelni egy csomó praktikus elemet a G2-ből, ami szintén sokat dob a kezelhetőségen és a lényeg, hogy az árral sem szálltak el, hiszen 100 ezer forint alatt tudott maradni a SIM nélküli változatért kifizetendő összeg. Egyébként egyelőre nincs is olyan verzió piacon, ami szolgáltatói lapkát tudna fogadni, ezért aztán nem számíthatunk arra sem, hogy operátori kínálatban felbukkan az eszköz.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!