Hirdetés
Adatátvitel, akkumulátor
Adatkommunikációs fronton a G Flex 2 szinte mindent tud. Mobilhálózatokon a Cat.6-os LTE-nek köszönhetően elméletileg 300 Mbps letöltési sebesség is elérhető, nem mintha itthon lenne ilyen hálózatunk. A 802.11 a/b/g/n/ac szabványú WiFi modul meglepően érzékeny, az átlagnál távolabbról is látta a szerkesztőségi routerek jelét. A Bluetooth verziószáma 4.1-es, ismeri az LE, az A2DP és az apt-x szabványokat, a burkolat alatt van NFC, a pozícionálásról pedig GPS és GLONASS vevő gondoskodik — ezzel sem volt a világon semmi probléma.
Érdekes módon az LG nem ült még fel a nanoSIM-vonatra, a hátlapot lepattintva microSIM-et tudunk belerakni. A beszélgetési hangminőség kifogástalan, mindenkit tökéletesen értettem, csutkára tolt hangerő mellett sem lép fel torzítás és engem is remekül hallottak a másik oldalon. A vibramotor ereje közepesnek mondható, általában megérzi az ember gatyazsebben, ha hívása van.
Két böngészőt kapunk, a Google Chrome mellett egy AOSP alapokon nyugvó variáns is a repertoár része. Ez tud ablakban is futni, menthetjük az oldalakat offline olvasáshoz (én mindig ezt csinálom egy repülőút előtt), illetve csinálhatunk képernyőmentést a komplett site-ról. A görgetéssel, a kétujjas nagyítással természetesen semmi gond nincs, tökéletesen zökkenőmentesen zajlanak ezek a folyamatok.
A készülékben 3000 mAh kapacitású telep van, ami kisebb, mint az előző G Flexnél, hiszen maga a telefon is kisebb. Aktív használat mellett is kihúzza egy napig, ennél egzaktabb érték, hogy a Mindig TV HD felbontású adását WiFi segítségével 50%-os fényerő mellett 7 óránál kicsit tovább tudja egyhuzamban biztosítani (bár aki 7 órán át nézi a közszolgálati adót, annak utána már úgyis mindegy…). 15%-os töltöttségi szint alatt a navigációs sáv alul-felül narancsszínűre vált, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a töltés szükségességére, illetve bekapcsol az energiatakarékos üzemmód. Ebben az állapotban csökkenti a processzormagok teljesítményét a gép, hogy spóroljon az árammal, ennél bővebb konfigurációs lehetőség gyárilag nincs.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 9 pont |
Anyaghasználat | 9 pont |
Összeszerelés minősége | 10 pont |
Kijelző | 8 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 9 pont |
Sebesség | 8 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 9 pont |
Felhasználói felület élménye | 9 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 10 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 8 pont |
Audio | 8 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 7 pont |
Ár/érték aránya | 7 pont |
Hogyan értékelünk? |
Összegzés. A G Flex 2 egyszerre szép és jó. Egyedi formájával kitűnik a tömegből, felhívja magára a figyelmet, miközben csúcskategóriás hardvert és remek szoftveres felületet kapott. Ám nem hibátlan, hiszen bár a legújabb Qualcomm chipset van benne, mégis hajlamos meg-megakadni. Ennek több oka is lehet, ha szoftveresen kapkodták el kicsit a dolgot, arra még simán jöhet frissítés (a G3 is sokat javult a kezdeti döcögésekhez képest), ha viszont a túlzott melegedés miatt kell levenni sokszor a teljesítményt, az nehezebben orvosolható. Nekünk most az a benyomásunk, hogy a Samsung különutas taktikája beérett, az új Exynos chipset odaver a legfrissebb Qualcomm procinak, de hiba lenne egyetlen ilyen készülék produkciójából kiindulni, ráadásul lehet, hogy 3 GB RAM mellett tök más a szituáció, mert ha valahol megdöccen a G Flex 2, az általában az alkalmazásokból való kilépés után érezhető.
Ha azonban a döccenésektől el tudunk vonatkoztatni, akkor mindaz, amit az LG maga tett bele a G Flex 2-be bizony megérdemli a kalapemelést. A hajlított kijelző önmagában is frankó, az ívelt kialakítás tényleg egyedi, az öngyógyító hátlap mintha sci-fi lenne. A lézeres autofókusz sokat dob a sebtében készült fotók sikerességi rátáján, a hátlapi gombok továbbra is könnyen megszokhatók, a sokféle szoftveres apróság is mosolyt csalhat a vásárló arcára. Szó szerint kézzelfogható, hogy a G Flex 2 mennyit fejlődött az alig másfél évvel ezelőtt bemutatott elődhöz képest szinte minden tekintetben, bekerült a memóriabővítés, nőtt a felbontás, javult a kamera, izmosabb lett a hardver és ennek ellenére az üzemidőre sem lehet komoly panasz. 174 ezer forintos áron nyit itthon feltöltőkártyás csomagban a termék, amivel a csúcskategóriába lövi az LG az újdonságot. Ez nem kevés pénz, ám jócskán kedvezőbb, mint amit a Samsung vár el a másképp hajlított Galaxy S6 edge-ért cserébe. Körülbelül ennyit kérnek el a szolgáltatók a Sony Xperia Z3-ért is, a Note 4 pedig még mindig drágább.
Mindezeket figyelembe véve kellene a cikk végén plecsnit osztanunk. Az a helyzet, hogy ha nem lenne ívelt, akkor is azt mondanánk erre az árra, hogy nagyjából rendben van, noha azért a G3 olcsóbb, harmatosabb hardverrel, de durvább felbontású kijelzővel. Ám a G Flex 2-nél mintha nem lenne felára az ívelt kijelzőnek, ami nagyon jó irány, ha azt szeretnék, hogy ez a megoldás elterjedjen. Igazából minden szempontból megüti az ajánlott kategóriát a telefon, de a döcögős felület csúnyán belerondít az összképbe, amíg nem érkezik rá egy tényleg eredményes javítócsomag, addig nálunk — minden csodálatos és egyedi tulajdonsága ellenére — a G Flex 2 csupán tetszett plecsnit érhet el.
![]() |
LG G Flex 2 |
Bog
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!