Kamera, video, audio

A gyártó állítása szerint a hátlapon 13 megapixeles, BSI-2 technológiával bíró Sony szenzorral ellátott kamera található, ám az AIDA64 ezt nem tudta igazolni. Mindazonáltal elméletileg jó fotók készülhetnének vele, hiszen f/2.0 apertúrájú, öttagú lencserendszer dolgozik rajta 77,9 fokos látószöggel, a gyengébb fényviszonyok közötti fotózást pedig egy szimpla ledes vaku segíti, aminek a fényereje nagyjából közepes, egy kisebb helyiségben elegendő, de szabadtéren már elvérzik. A kameraszoftver tartalmaz némi kézi beállítási lehetőséget, ilyen az előre definiált sémák alapján beállítható fehéregyensúly, az érzékenység, az expozíció és a színmód, ám a záridő nem állítható. Adott még a Leagoo Beauty, aminek segítségével az 5 megapixeles szelfijeinket tehetjük viccesebbé, a program analizálja a képet, megkeresi az arcot, és így mindenféle szemüveget, maszkot, hajat, szakállat és egyéb kiegészítőt aggathatunk a képekre, ez jól működik, és vicces dolgok tudnak belőle kijönni.

Első ránézésre megtévesztő, de valójában csak szimpla ledes a vaku. [+]

Az elkészült képekkel nem lehetünk teljesen elégedettek: bár a zajszint nem túlzó, rettenetesen mos az algoritmus, ha ránagyítunk a fotókra, akkor sok helyen lehet festményszerű élményben részünk. A dinamikatartomány sem túl erős, illetve a fókuszálás sebességével és pontosságával is akadnak gondot, az élesítést egyébként semmilyen PDAF vagy lézeres rendszer nem segíti. Éjszaka már a zaj és a kromatikus aberráció is felüti fejét, mindent egybevetve, aki mobillal fotózni vagy videózni szeretne, lehetőleg ne ezt a telefont válassza.

Az FM-rádió AOSP alapú, a műsorok rögzítésére képes, viszont RDS-t nem jelenít meg. [+]

A gyári headsettel főleg telefonálni érdemes, a zenehallgatásban ugyanis nem lesz sok élményünk vele. Sajnos a telefonban lévő audio egység összességében sem túl nagy szám, a referenciakészletünkből elég sok darabbal kipróbáltuk a telefont, de hiába próbálkoztunk, a végeredmény egy torz hangképű (bénán pumpált basszusok, elnyomott közepek), részletszegény massza volt minden esetben, nem véletlen, hogy a gyártó sem büszkélkedik különösebben a DAC-kal vagy a jelfeldolgozó egységgel. A hangszínszabályzó a gyári Androidból jön, ahogy maga a zenelejátszó és az FM-rádió szoftvere is, bár ez utóbbi kezelőfelületébe kicsit belenyúlt a gyártó, hogy valamennyivel barátságosabb legyen az összkép. Kihangosítva sem túl erős a produkció, a mélyek gyengesége már megszokott jelenség, ugyanakkor a hangerő is jó eséllyel hiányozni fog belőle a felhasználóknak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!