Bevezető

Itt a tavasz… és ezt sokféleképpen lehet folytatni, de jelen írás apropója az, hogy kirajzottak a bringások, a rolleresek és a motorosok is az utakra. Ez pedig mifelénk azzal jár, hogy újfent kapunk megkereséseket különböző gyártóktól, akik elektromos rollert kínálnak tesztre. A Kugoo nem ismeretlen márka mifelénk, történetesen egy Kugoo S1 Pro immáron több mint három éve teszi a dolgát Bocha pajtásnál, egyszer el kellett vinni szervizbe, de ott csak valamit a szoftverrel matattak, azóta hibátlan. Nem egy Ferrari, de működik.

[+]

Azóta viszont eltelt némi idő, így aztán amikor a Kugoo marketingesének levele bezuhant, hogy válasszunk a friss kínáltból egy gépet, akkor egy középmodell mellett döntöttünk, a G2 Max valamivel többet tud, mint a G2 Pro, de kevésbé izmos, mint az 1500 eurós G3 Pro. Ez “csak” 1000 euró körüli összeget kóstál, ami mellbevágóan soknak hangzik egy rollerért, csak hát ahogyan a telefonoknak, úgy a rollereknek is felugrott az áruk, hogy mást ne mondjak, a friss Xiaomi Electric Scooter 4 Ultra ennél is többe kerül idehaza (miközben az egy Navee S65, amit szintén 1000 euró körüli összegért lehet bezsákolni külföldi rendeléssel).

De. Mielőtt belekezdünk az ismertetésbe, még mindig ott toporgunk egy kicsit, hogy a roller az úgy amúgy micsoda a KRESZ szerint, mert jelen pillanatban leginkább egy semmi. Sem nem kerékpár, sem nem motorkerékpár, miközben több tízezer ilyen kétkerekű közlekedik már hazánkban is vagy saját tulajdonban, vagy valamilyen közösségi megosztós cég flottájában. Nem akarok okvetlenül demagóg módon rámutatni, hogy bizonyos törvényeket máról holnapra átver a kormányzat, más — talán fontosabb — jogszabályok módosításával pedig évek óta pepecselnek, de rollerügyben mindig nyilatkozik valami jóképességű, hogy már készül, már mindjárt, már hamarosan, legutóbb például inkább a kerékpárokhoz történő hozzárendelésről volt szó 300 wattos maximális teljesítményt és 25 km/h-s csúcssebességet meghúzva, ami hellyel-közzel illeszkedik az EU országaiban már meglévő szabályokhoz. Ugyanakkor viszont az ennél valamivel erősebb-gyorsabb gépek továbbra is a szürkezónában lesznek, mert motorkerékpár mivoltukhoz pár dolog erősen hiányzik, bringának pedig messze túl erősek, ahogyan ezt egyébként a KuKirin G2 Max is bizonyította a próba alatt.

[+]

Szerény véleményem szerint a kínai eredetű gyártók márkanév-keresztelője sokszor teljes mértékben hasraütés jellegű, a Kugoo ugyan szintén kicsit bohókás hangzású, de a KuKirin a mi kicsiny országunkban minimum mosolygós reakciókat vált ki. De ezzel nincs mit tenni, jóval nagyobb cégeknek sem mindig sikerül minden nyelvhez megfelelő nevet választani, rád nézek Seat Ronda, meg rád, Nissan Almera Tino, meg rád is, Foscam, esetleg Neffos. Ezen érdemes inkább túllendülni, mert úgy egyébként a G2 Max sok szempontból kifejezetten király, ez pedig itt egy kis spoiler volt, de a következő oldalakon kifejtjük részletesen.

Kialakítás

Bődületes nagy dobozban jött meg a szajré, alig bírtam bevonszolni az irodába. Igazság szerint be sem vonszoltam, már az udvaron nekiestem egy sniccerrel, hogy aztán mielőtt kirángattam volna a rollert a dobozból, rögtön találjak egy vaskos kézikönyvet, amelyről utóbb kiderült, hogy bizonyára sok dologra jó, de arra pont nem, hogy segítsen összerakni a gépet, egy pumpát, egy rakás csavart, egy bicskaszerű multiszerszámot különböző méretű imbuszkulcsokkal, egy fura alakú, nagyon masszív fém állványt és egy ülést. Utóbbi kettőt kell összerakni, hogy aztán a trepni hátulján kialakított lukaknál rácsavarozva legyen üldögélős rollerünk, még ha ez meglehetősen szokatlanul is néz ki.

[+]

De jöjjön mostmár a KuKirin maga, ami kapásból 31 kilogrammot nyom a mérlegen, szóval még szerencse, hogy járok edzeni. Az összeszerelés amúgy nem egy agysebészet, az első villát kell felhajtani és fixálni, aztán pedig a fedélzeti kijelzőt meg lehet kissé emelni és négy csavarral kell rögzíteni a kormányrudat, mehet a kerekekbe egy kis levegő, kész is vagyunk. Az ügymenet a kulcs elforgatásával indul, utána a gázkar alatti gomb hosszas megnyomásával kel életre a szerkezet, lehet is menni.

[+]

A narancs-fekete színkombinációjú roller 10 inches kerekeken gurul, a trepni 21 centiméter széles, az akkumulátor 20 Ah-s, a motor névleges maximális teljesítménye 1000 watt. Elöl-hátul felfüggesztést kapott, a maximális sebessége papíron 55 km/h (!), a hatótávra pedig 80 kilométert mond a gyártó. Mindkettő túlzás, ha egy 45 kilogrammos lányka lennék, akkor talán, de ennek közel a dupláját nyomom, viszont még így is simán a 120 kilogrammos elméleti teherbírás határán belül maradok, hátizsákkal is.

[+]

A G2 Max IP54-es védettséget kapott, a kör alakú töltőcsatlakozó a trepni elején van, gumiajtó védi, a töltési idő közel 8 órás. A kormány bal felén a lámpa, az index és a duda gombjai vannak. A lámpák erejére nincs panasz, sőt. A trepni oldalán is vannak ledek, szóval úgy haladunk a sötétben, mint egy mozgásképes tavalyi karácsonyfa. Az index viszont mehh, pirosan és fehéren villogtatja a trepni alján a választott oldalt, nem igazán index-szerű, a duda viszont irritáló frekvencián szólal meg, én biztos elugranék a hallatán, mert majdnem szívbajt kaptam akkor is, amikor én nyomtam meg a rolleren állva. Az első és a hátsó fék is tárcsafék, a hatékonyság szerintem rendben van, blokkolóra is lehet fékezni a kereket. A roller hasmagassága is az átlagnál jobb, járdaszegélyről le lehet vele ugratni anélkül, hogy odavernénk az alját.

Menettulajdonságok

Három fokozatunk van, a gázkar alatti gombbal lehet köztük váltani, mert a kormány közepére rakott LCD nem érintésérzékeny és gomb sincsen rajta. Az egyes szint maximum 15 km/h-t enged, a kettes már 30-at, a hármassal pedig elméletileg 55-tel is verethetünk. Sőt, gyorsabban is, mert ha megemelem a rollert és meghúzom a gázkart, akkor 65-nél van a vége, szóval a csúcssebességet nem az elektronika szabályozza le, hanem a rajta álló ember tömege. A kijelzőn van a lámpának visszajelzése, de sötétben nehéz nem észrevenni, hogy nem világítunk, mint egy tetszőleges bevásárlóközpont homlokzata, látjuk az összes megtett távot, az akkumulátor feszültségét (ami nagyon nem ugyanaz, mint a töltöttsége, de a kettő hellyel-közzel azért korrelál), ez némi támpontot azért ad, valamint látjuk a pillanatnyi sebességet. Ennyit tud, plusz a P-vel kezdődő szervizmenü is elérhető a bekapcsológomb tripla megnyomásával, de itt maximum annyit érdemes állítani, hogy hány percen belül kapcsoljon ki magától a masina, akarunk-e tempomatot és el kelljen-e rúgni a rollert ahhoz, hogy bekapcsoljon a motor, amikor indulunk. Itt van egy lista az összes paraméterről, ha valaki bele óhajt mászni a rendszer lelkébe.

[+]

A lényeg azonban a haladás. Egyes és kettes fokozatban érdemes kezdeni az ismerkedést, mert hármas szinten indulásnál azért könnyen el lehet repülni, elég vehemensen nekifut a termék és ez a lendület 20-25 km/h-ig megvan, onnantól a gyorsulás mértéke csökken és hosszú út kell hozzá, hogy a testtömegünknek megfelelő végsebességet elérhessük, nekem 46 km/h volt a maximum. És bár a járgány kimondottan stabil, sokkal jobban rugózik, mint egy pálcikaroller, azért 30 km/h felett veretni a budapesti bringautakon már egyáltalán nem tanácsos, mert persze: nagyon menőnek érezheti magát a júzer, hogy sehonnai Lime-okat előzget a Margit hídon, de olyan városi környezetben, ahol gyalogosok kószálnak, rendre vannak keresztutcák, lámpák, zebrák és egyéb tényezők, nem véletlen, hogy az EU-s szabály 25 km/h-ra korlátoz.

[+]

Az 1000 wattos teljesítmény tehát bringás viszonylatban irreálisan nagy tempót tesz lehetővé, de ha lemerészkedünk az úttestre, ott mi leszünk a tápláléklánc alján, nem is beszélve arról, hogy egy 10 inches kerék egy útszéli kátyúba hajtva jó eséllyel okoz csúnya perecelést. A helyzet viszont egy csapásra más értelmet kap akkor, amikor az ember dombosabb terepre ér, én speciel abban a szituációban vagyok, hogy a lakóhelyem 240 méter magasan fekszik, a szerkesztőség pedig 150 méteres magasságban, vagyis felfelé kell haladnom. És ahol más rollerek rendesen küzdve 17-18 km/h-s tempóra voltak képesek, ott simán megvolt a 30 km/h, ahol ezek az előbb említett, 300-350 wattos gépek kifulladtak alattam és tolnom kellett a rollereket, ott a KuKirin G2 Max még 15 km/h-val felvonszolta a testem. Ez jelentős mértékben javította a közérzetem. Ha nyélgázon húzzuk, akkor nem lesz meg a 80 kilométeres hatótáv, talán a fele sem. Kettes fokozatban viszont el lehet karistolni egész hosszan, 50-60 kilométerre jók lehetünk, persze ez függ a testtömegünktől, az időjárástól és a domborzati viszonyoktól is.

[+]

Összegzés. A KuKirin G2 Max egy erős, nagy, komfortos, gyors és jól összerakott gép. Bőven többet tud, mint amire egy hétköznap szükség van a belvárosban, de ahhoz azért nem elég nagy, erős és gyors, hogy a közúti forgalomban részt tudjon venni, hiába van rajta (valamilyen) index és opcionálisan ülés. Jól jön az erő, ha dombosabb vidéken közlekedünk, a széles gumik, a jó rugózás és a relatív magas has miatt pedig földutakon is helyt tud állni. Be tudnám illeszteni az életembe, mert nálam pont adottak azok a körülmények, amelyek igénylik a nagyobb teljesítményt, de sima városi közlekedésre egy kicsit túlzás, arról nem is beszélve, hogy tényleg észnél kell lenni, mert 40-45 km/h-val sokkal gyorsabban történnek a dolgok egy olyan közegben, ahol mások is közlekednek és tök egyértelműen nem számítanak egy villamos sebességű roller felbukkanására még kerékpárúton sem. Nem ez az első olyan roller, amit kipróbálunk és messze túllépi az általánosan elfogadott sebességlimiteket, de a konklúzió nem változott: olyan helyekre való, ahol valóban számít a nagyobb teljesítmény, simán áment mondok rá, ha valaki egy kisebb településről a 10-15 kilométerre fekvő városba ingázik vele a főút mellett kiépített, kereszteződésektől hosszan mentes kerékpárúton, vagy félreesőbb füldutakon, de én biztos vagyok benne, hogy ha ilyen használatra vennék egy hasonló gépet, akkor magamat is azzal szabályoznám, hogy lakott területen maximum a kettes fokozatig kapcsolok fel. Az 1000 eurós ár most épp egy kicsit olcsóbb, 919 eurót kell bedobni a kalapba (és ebből még a mobilarena kuponkóddal lejön további 50 euró), ennyi pénzért amúgy nem rossz vétel, még ha nincs is Bluetooth kapcsolat, az index fura és a töltési idő is elég hosszú. De mint roller valóban nagyon komfortos és stabil, bőven van benne erő, de ez nem az a fajta roller, amit az ember feldob a hévre, hogy aztán csak a célállomásig karistoljon el vele pár kilométert, összecsukva is méretes és nehéz, de ennek meg is van az oka.

Bog

A rollert a gyártó küldte el nekünk tesztre, köszönjük. Megvásárolni itt lehet, a mobilarena kuponkód további 50 euró kedvezményt képvisel.