Kamera, multimédia

[+]

Sokoldalú az öt kamerát felsorakoztató képalkotó rendszer, benne egy 50 megapixeles főkamerával, egy 16 megapixeles, de 12 megapixelre skálázó periszkópos teleobjektívvel és egy 13 megapixeles ultraszéles kamerával a két 8 megapixeles szelfikamera mellett. A teleobjektív és a főkamera optikailag stabilizált és mozgáskövető autofókusszal vannak ellátva. Jó hír, hogy az ultraszéles is kapott autofókuszt, így bevethető makrófotózáshoz, bár a P60 Pro által hozott telemakró teljesítményét azért nem közelíti meg. A Huawei mindhárom hátlapi kamera esetében Sony szenzorokra épít, a GSMArena szerint IMX766 van a főkamera mögött RYYB pixelelrendezéssel, IMX351 dolgozik a teleobjektívben, ezek RYYB szenzorok, az ultraszéles által használt IMX688 viszont már nem. A hátlapon látni még pár szenzort, ezek rejtik a lézeres autofókuszt és a tízcsatornás multispektrum érzékelőt, melyet a valósághű színek visszaadásához használ a Huawei által házon belül fejlesztett XMage képfeldolgozó.

Makró fotók, főkamera és ultraszéles

A Huawei erősségei közé tartozik a fotózás, nem hoz szégyent a márkára a Mate X3 sem. Nappali fények mellett remek színekkel operál a készülék, jó a vonalélesség, széles a dinamika, jó a részletesség, minimális a képzaj, ez is inkább az ultraszéles kamera fotóin tűnik fel. Az ultraszéles képek közepe éles, a sarkok felé haladva viszont látványosan torzul a kép és romlik a minőség is, homályosak és zajosak lesznek a sarkok. Ezen lehet valamennyit javítani, ha az ember a képminőség priorizálását választja a szoftverben a látótér szélessége helyett.

Hirdetés

Ultraszéles fotók, 13 MP, f/2,2, 13 mm ekvivalens, AF

Az esti képek rendszerint kicsit vöröses árnyalatot kapnak, de alapvetően a kamerák között konzisztens a színek kezelése. Az éjszakai mód viszont megkavarja a dolgokat helyenként, a feltöltött képek között találni a templomról készülteket, az elsőt a manuálisan bekapcsolt éjszakai mód készítette, a másodikat az automata mód. Az éjjeli mód túlvilágosít mindent, felülexponálja a képeket és jobban kijönnek a lencsehibák, például az ég és az előtérben látható dolgok találkozásánál. A kamera automatikus éjszakai módja is kellően világos képeket lő, és rendesen kordában tartja az expozíciót, valamint a dinamikát is. Az éjszakai mód egyébként rendelkezik extraként manuális beállításokkal, ezeket a feltöltött képeken nem használtam, az algoritmusra bíztam, hogy a megítélése szerint legjobbat hozza össze.

Főkamera fotók, 12 MP-re skálázva, f/1,8, 23 mm ekvivalens, PDAF, lézeres AF, OIS

Főkamera fotók, 50 MP, f/1,8, 23 mm ekvivalens, PDAF, lézeres AF, OIS

A teljes felbontást sok kromatikus aberráció és lágy rajzolat jellemzi, az 50 megapixeles felbontásban szoftveres segítség sincs és az 50 MP AI beállítást sem találtam, mint a P60 Pro esetén, ami jelentős képminőség-javulást hozott annál a készüléknél. Így a teljes felbontású fotózást nem ajánlanám a Mate X3-mal, nincs sokkal kevesebb részlet a pixelösszevonással készült fotókon sem.

Teleobjektív fotók, 12 MP, f/3,4, 125 mm ekvivalens, PDAF, OIS, 5x optikai nagyítás

Teleobjektív fotók, 12 MP, 10x digitális nagyítás

A teljes kinyitható mezőnyt előzi a Huawei a teleobjektívvel, mind képminőség, mind nagyítás terén. Remek a stabilizálás, élesek a fotók, jó részletességgel és színkezeléssel születnek meg. A dinamikatartomány is kellően széles, a 10x nagyítás viszont már élesség és részletesség terén nem teljesít olyan jól, többször tapasztaltam azt, hogy a fókusz ide-oda ugrált fotózás közben, melynek végeredménye életlen kép lett. A szűk apertúra okán pedig az esti fotók még éjszakai móddal is nagyon zajosak tízszeres nagyításban, míg az ötszörös zoom esetén elfogadható minőségük, bár kromatikus aberráció itt is fel-feltűnik és gyenge fények mellett kékesedik helyenként a kép.

Külső és belső szelfik, 8 MP, f/2,4

Főkamera és ultraszéles szelfik, 12 és 13 MP

A telefont kinyitva a hátlapi kamerahármast is lehet használni fotózáshoz és videózáshoz is. A részletesség és a szín a szelfikamerák esetén is jó, a dinamika kicsit lehetne szélesebb, illetve gondolhattak volna arra a mérnökök, hogy egységes képaránnyal fotózzon a telefon, ha nyitva és ha csukva is van. A 4:3-at ugyanis hajlamos 3:4-re cserélni a rendszer, ami kicsit furcsa, illetve a kameraszoftver olyan szempontból nem alkalmazkodik a telefon állapotához, hogy a virtuális exponálógomb helyzete fix marad az ujjlenyomat-leolvasó mellett akkor is, ha a telefont elfordítjuk, így kvázi elérhetetlen helyre kerül. Ahhoz viszont alkalmazkodik a mobil, ha 90 fokban megállítjuk a kijelzőt, ilyenkor a kereső a felső kijelzőrészre kerül, a gombok pedig maradnak az alsón. Számomra az is furcsa volt, hogy a külső kijelzőt csak szelfik esetén lehet használni keresőként és ilyenkor a belső panel kikapcsol, holott más készülékek, például a Motorola Razr 40 Ultra, engedik a két panel egyidejű használatát.

Videózás terén a 8K nem opció, de a 4K felvételek mennek a telefonnak 30 képkockás másodpercenkénti sebességgel úgy, hogy a három hátlapi kamera között simán válthat videórögzítés közben a felhasználó. A részletek jók, a színek is és a hang is remek, de az objektívek közti váltás darabos és kissé késve történik. Erre a legjobb példát a széles látószögű és a teleobjektív közti váltás szolgáltatja, itt nagyon észrevehető, hogy 5x nagyításig digitálisan húzza a szoftver az 50 MP-es szenzor képét, majd egy hirtelen vágással ugrik át a teleobjektívre. Esténként előjön azért az ultraszéles és a teleobjektív gyengébb fényereje és sötétebb felvételeket készítenek, de nem drasztikus a minőségromlás.

Az előlapi és a belső (belőlapi) 8 megapixeles szelfikamerák is képesek a 4K-s rögzítésre, itt kissé szűkebb dinamika jellemzi a felvételeket, de megoldható, hogy a telefon megfordításával a hátlapi kamerákat használjuk önmagunk rögzítésére. Ilyenkor a legtöbb az ultraszéles kamera által fér bele a képbe, ahogy fotóknál is, és van erős stabilizációs mód is, ami EIS-t használ és bevág a szenzor képébe, használata viszont nem kap egyértelmű ajánlást, mivel darabos végeredményt szállít és FHD-ra korlátozza a felbontást.

Megvan két remek sztereó hangszóró, adott a Widevine L1-es biztonsági szint, az Amazon Prime Video és a Disney+ így simán streamelt HD felbontásban. Az HBO Max viszont el sem indult, ahogy a Netflix is csak virtuális környezetben (Gspace) ment nálam, APK-ból telepítve visszadobott, hogy nem támogatja a készüléket. A helyzet így felemás, hisz hiába a remek kijelző, az erélyes és magas hangerőn is kevés torzítással dolgozó hangszórók, a Bluetooth 5.2 és a nagyfelbontású kodektámogatás, ha nem tudja bármilyen app kihasználni. A Huawei telepít előre zenelejátszót és videólejátszót is, illetve a VLC beszerezhető az alkalmazásboltból, helyi fájlokat így azért könnyebb fogyasztani, de streamelt tartalom esetén vannak megugrandó nehézségek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!