Bevezető, csomagolás
A HTC pár éve elhatározta, hogy nevük egyet fog jelenteni a minőségi okostelefonokkal, és lám, a tajvani székhelyű cég elérte, amit akart. Viszont ez hozott kellemetlen dolgokat is, elsősorban azt, hogy a cég portfoliójában igazán olcsó készüléket abszolút nem lehet találni, legfeljebb közepes árfekvésűeket, azokból is viszonylag szerény számút. A nagy sikereket elért HTC Tattoo utódja volt a tavaly nyáron piacra került HTC Wildfire, mely információk szerint elég népszerű volt a felhasználók körében, de tény, ami tény, ráfért már egy kis vérfrissítés. Ennek eredménye lett tesztünk tárgya, a HTC Wildfire S, melynek már most odaadhatnánk a minden idők leghülyébb telefonnévnek járó díjat, ha lenne ilyenünk. Akiknek nem esett le, hogy miért, azoknak most segítek: HTC Wildfire Ass.
Az eredeti Wildfire-rel alapvetően az a baj, hogy harmat gyenge a kijelzője. Nem minőségre, de 3,2 hüvelyken azért többet várna el az ember 240 x 320 pixelnél, főleg egy HTC okostelefontól. Szerencsére az utód ezen segített, megnövelt felbontású panellel látták el a lelkes mérnökök, amihez kicsit erősebb hardver és erősebb adatkommunikációs repertoár is dukál, de ezekről majd később.
A csomagoláson senki nem fog meglepődni, aki látott már HTC-t, ugyanaz az apró, szétcsúsztatható kartondarab funkcionál az apró okostelefon házaként, amelyikbe a többi masináját is belerakja a gyártó. A Speedshop által biztosított készülékhez a szokásos tartozékokat kapjuk meg, azaz jár hozzá egy hálózati töltőfej, egy microUSB adatkábel, valamint egy 3,5 milliméteres csatlakozóval rendelkező fülhallgató. Magában a telefonban találunk egy 2 GB-os microSD memóriakártyát is.
Külső
Bár a HTC Desire miniatűr változataként számon tartott HTC Wildfire nem volt egy csúf készülék, az S nekem egy hangyányit még annál is jobban tetszik, valahogy ugyanis jobban hozza az ekkora mérettől elvárható szappantartós formatervet. A méret egyébként ha nem is szignifikánsan, de csökkent, az újdonság kiterjedése 101.3 x 59.4 x 12.4 milliméter, tömege pedig 105 gramm, azaz 13 grammot sikerült leadni az elődhöz képest. Az anyaghasználat teljesen rendben van, a kiválóan összerakott eszközt elöl kemény, ellenállónak tűnő műanyag borítja, míg a hátlap kényelmes tapintású, selymes felületű műanyagból készült. Illesztési hézagok nincsenek, ugyanakkor a hátlap közepét megnyomva minimális recsegést ki lehet váltani, de ez még abszolút belefér.
A fekete, fehér és lila színben is elérhető készülék tetején találjuk a kialakítása miatt sztereónak tűnő telefonhangszórót, alatta egy HTC logotípia, azalatt pedig a 3,2 hüvelykes képátlójú, 320 x 480 pixeles felbontású kapacitív TFT-LCD érintőkijelző található, mely nagyon szépen jeleníti meg a színeket és napfényben is tökéletesen olvasható. Közvetlenül a megjelenítő alá került a négy darab érintésérzékeny funkciógomb, melyek érzésem szerint egy picit túlságosan közel vannak magához a TFT-panelhez, többször előfordult, hogy annak az alját akartam megnyomni, de valamelyik gombot kaptam telibe.
A hátlap is kellemesre sikerült, ami elsősorban a kamera/fotófény/hangszóró triónak, valamint a körülöttük lévő ovális díszítésnek köszönhető. Az ezüstös fényben játó HTC betűhármas ezúttal is meglehetősen nagy méretű, egy ideje ugye ez a gyártónak a stílusjegye. Maga a hátlap egyébként pattintós módszerrel rögzül, a levételhez szükséges vájatot felül találjuk.
Az említett kis rés pont a bekapcsológomb alá került, mely mellett a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet kapott helyet. Balra a hangerőszabályzó gombduó és a microUSB csatlakozó került, előbbi az egyik legjobb, amit telefonon valaha láttam, ami kizárólag annak köszönhető, hogy mindkét gomb hatalmas nagy. Alul a mikrofon árválkodik, jobbra nincs semmi, ami azt jelenti, hogy a kamera nem kapott dedikált exponálógombot.
Hardver, kezelőfelület
A készüléken az Android operációs rendszer 2.3.3-as változata fut, melyet természetesen a HTC Sense kezelőfelület tesz teljessé. A processzorról sok adatot még a hivatalos specifikációból sem tudunk meg, az biztos, hogy 600 MHz-es órajelen ketyeg az előd 528-as változatával szemben. Valószínűsíthető, hogy nem egy alulskálázott Cortex-A8 alapú cuccról van szó, egyes nem hivatalos források szerint Qualcomm MSM7227 a pontos típus; az mindenesetre biztos, hogy a készülék böngészője támogatja a Flasht, mely két dolgot is jelenthet. Az egyik, hogy mégis Cortexről van szó, a másik, hogy bizony a közepesnek számító processzorok is elég erősek ahhoz, hogy támogassák a Flasht, csak ezt a gyártók nem használják ki. Ha ezen túllépünk, meg is nézhetjük a memória nagyságát, mely 512-512 MB a RAM-nál és a ROM-nál, ami ez előbbinél névi növekedést jelent, hiszen az elődben még "csak" 384 MB teljesített szolgálatot.
A sebességgel kapcsolatban semmit sem kifogásolhatunk. Nyilván nem a világ leggyorsabb okostelefonjáról beszélünk, de egy laikus nem valószínű, hogy meg tudná mondani, hogy a Wildfire S-ben felsőkategóriás vagy középkategóriás processzor van-e; azaz valószínűleg tudna tippelni, de nem egy 600 MHz-es chipre asszociálna. A képernyőmozgatás gyors, az áttűnések folyamatosak, lassulásokkal a tesztelés alatt nem találkoztam, tehát minden rendben volt.
A HTC Sense kezelőfelület ezen a készüléken is megtalálható. A legújabb verzióról van szó, melyről részletesebben ide kattintva lehet információkat szerezni, aminek fényében most viszonylag rövid leszek. A Sense teljesen átszabja a gyári Android kezelőfelületet, kicsit látványosabb és sokak szerint jobban kezelhető, mi a szerkesztőségben szeretjük, főleg azért, mert témázható, így segítségével egyedivé tehetjük a készülék belsejét is.
A fenti videón a készülék menürendszere és sebessége vehető szemügyre.
Alapfunkciók
Szoftveres téren nagyon jól áll a Wildfire S, az Android összes gyári alkalmazása elérhető, azaz találunk egy kiválóan működő naptárat, egy sok lehetőséget biztosító ébresztőórát, szép képgalériát, Google kererőt, RSS-olvasót, hangos keresőt, részvényárfolyamot. A Sense-nek köszönhetően egy rakat HTC-s szoftvert is kapunk, többek között a telefon követését is lehetővé tevő HTC Hubot, a HTC Likes-ot. A szoftvercsomagnak hála megnézhetjük a HTC-s barátaink által megosztott anyagokat, alkalmazás javaslatokat és Footprinteket is. Van persze navigációs szoftver is, mivel ez része az új Sense felületnek.
A telefonkönyv kiválóan működik, kapacitása végtelen, tehát gyakorlatilag akárhány ember adatait felvihetjük bele; a rendszer lehetővé teszi többek között a Facebook szinkronizációt is, kedvenc kontaktjainkat pedig többféle módon is kirakhatjuk a készenléti képernyőre widgetek formájában. Az üzenetkezelés sem hagy kívánnivalót maga után, SMS, MMS és e-mail is van, utóbbinál a kliens támogatja a hitelesített szervereket és a csatolt fájlokat is.
A nagyobb HTC készülékekhez képest hiányosság, hogy nem találunk előre telepített Office-alkalmazást, azaz a Word, Excel és PowerPoint fájokat alapértelmezésben nem tudjuk megnyitni. Ezt mondjuk az Android Market kínálatának végignézése után könnyedén tudjuk orvosolni, az eszköz lehetővé teszi új alkalmazások letöltését, ráadásul nemrég a prémium (fizetős) bolt is elérhetővé vált hazánkban, azaz az összes fent lévő programot és játéket letölthetjük.
A virtuális billentyűzet álló és fekvő módban is működik, mindkettő kiváló gépelést tesz lehetővé a relatíve kis átlóval megáldott kijelzőn. Külön öröm, hogy a magyar nyelven is kommunikáló operációs rendszerben egy egészen korrekt prediktív szövegbeviteli mód kapott helyet.
Internet, adatátvitel
A készülék adatátviteli képességeivel sincs probléma. A GSM-modul négynormás (850/900/1800/1900 MHz), a harmadik generációs hálózatokra két sávon tud felcsatlakozni (900/2100 MHz), előlapi kamera viszont nincs, érdemben videótelefonálni viszont nem tudunk. Adatátvitelre GPRS-t, EDGE-t, UMTS-t és HSPA-t használhatunk, utóbbinál a maximális letöltési sebesség 7,2 Mbps, a feltöltési pedig nem ismert, de valószínűleg 5,76 Mbps. A WiFi tudása bővült az elődhöz képest, immár a 802.11n protokoll is támogatott, a Bluetooth pedig 3.0-s, amiből adódóan támogatja a sztereó hangátvitelt is. A készülékben található beépített GPS-vevő, melyet navigációra is használhatunk. Extra funkció a WiFi hotspot üzemmód, mely - mint azt neve is mutatja - képes vezetnék nélküli routerré alakítani a masinát, mely ennek megfelelően meg tudja osztani a mobilinternetet a hozzá csatlakozó egyéb eszközök között. Az akkumulátort nyilván zabálja, de nagyon hasznos.
Az Android beépített böngészője kiválóan teszi a dolgát, az oldalakat szépen jeleníti meg és a sebességével sincs probléma. Korábban már volt róla szó, hogy támogatja a Flash-t is, ami nyilván jó dolog, de ugyanakkor el is gondolkodtatja az embert: hogyan lehet, hogy a "mindössze" 600 MHz-es processzor elbírja mindezt? Mert elbírja, függetlenül attól, hogy teljes képernyős Flash játékokat nyilván nem ezzel a telefonnal fogunk játszani; a Flash-re épülő weboldalak viszont szépen megjelennek.
Az új Wildfire-re gyárilag feltelepítettek egy kiválóan működő Facebook és egy hasonlóan jól használható Twitter kliensprogramot is. Természetesen natív alkalmazásokról van szó, tehát nem a böngészőben lépünk be az említett oldalak mobiltelefonra optimalizált változataira; az applikációk jól működnek és könnyedén kezelhetőek, ennél többre nincs is szükség. A repertoárnak részét képezi továbbá a YouTube kliens is, melyről hasonlókat lehet elmondani, mint a szociális hálózatokat használó társairól.
Multimédia, üzemidő
A készülék hátlapján lévő kamera 5 megapixeles, autofókuszos, működését gyenge fényviszonyok között ledes villanófény segíti. A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 2592 x 1952 pixel, videókat pedig 640 x 480-ban rögzíthetünk 24 képkocka/másodperc sebességgel. A fotós szoftver rengeteg beállítási lehetőséget kínál, van szoftveres segítség önarcképek készítéséhez (mert előlapi kamera ugye nincs, de a célközönség sanszos, hogy szereti önmagát fotózni), bekapcsolhatunk időzítőt, piszkálhatjuk a fehéregyensúlyt és az érzékenységet (ISO 100 - ISO 800), képeinket megbolondíthatjuk effektekkel, emberek fotózását megkönnyítendő pedig kapunk arcfelismerő algoritmust is.
Az apróság nem a fényképezés királya; a fotók nem különösebben élénkek színek szempontjából, a dinamikatartomány rendkívül alacsony, erős kontrasztkülönbségű felületeknél enyhe kromatikus-aberrációt figyelhetünk meg. Meg egyébként is, a képek elég zajosak és nem túl részletgazdagok. A makró-mód mondjuk nem rossz, de ez nem kárpótol azért, hogy a ledes villanófény hatótávolsága igen kicsi, éjszaka pedig szinte lehetetlen éles és használható fotókat készíteni a Wildfire S-sel.
A zenei rész rendben van; a lejátszó képes ID3-tagek alapján szűrni a memóriakártyán tárolt muzsikák között, megjeleníti az albumborítókat, fut a háttérben, egyedüli hiányossága, hogy nem tartalmaz hangszínszabályzót. Az FM-rádió korrektül teszi a dolgát, feltéve, hogy a 3,5 millimétéres (azaz szabványos) fülhallgató kimenetbe bedugtunk valamit, mondjuk a gyári headsetet, mely használható, de nem kiemelkedő. Hasonlóan lehet jellemezni a kihangosító hangszórót is; elmegy, de hallottunk már jobbat is.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 8 pont |
Anyaghasználat | 8 pont |
Összeszerelés minősége | 9 pont |
Kijelző mérete, minősége | 7 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 9 pont |
Sebesség | 8 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 9 pont |
Felhasználói felület élménye | 9 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 9 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 5 pont |
Audio | 8 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 8 pont |
Ár/érték aránya | 7 pont |
Hogyan értékelünk? |
A cserélhető lítium-ion akkumulátor kapacitása 1230 mAh, ami átlagos értéknek számít. Az új Wildfire üzemideje ettől függetlenül sokkal jobb, mint a mostanában megjelenő androidos okostelefonoké, két napig az én intenzív használatom mellett is gond nélkül kibírta egy töltéssel, visszafogottabb használat mellett simán lehet, hogy három napig is elketyegne. Ennek alapján (így a cikk végén) egyébként le is vonhatjuk a konklúziót, hogy nem egy ARM Cortex-A8 alapú chip dobog a plasztik ház mélyén. Vagy ha igen, akkor a HTC valamit nagyon jól csinált az energiatakarékossággal.
Bruttó 80 000 forintos végfelhasználói árával a HTC Wildfire S a gyártó egyik legolcsóbb okostelefonja, de kifejezetten jó árúnak sajnos ettől függetlenül sem lehet mondani. Hasonló tudást a Samsungtól 50 és 60 000 forint között lehet kapni a Galaxy Ace személyében, igaz, ott kicsit gyengébb minőségű anyaghasználatot kapunk, a HTC Sense kezelőfelületet pedig nyilván nem tehetjük magunkévá. Ettől függetlenül látni kell, hogy ebben az árkategóriában a pénz beszél, a Wildfire S pedig minőségéhez és tudásához képes nem kimondottan drága, de egyszerűen vannak nála jobb ajánlatok is a piacon. Képességeit honorálva azért természetesen megadjuk neki a tetszett plecsnit, de kicsit sajnáljuk, hogy a HTC nem volt hajlandó faragni az árrésén; 70 000 forint környékén akár egy jobb minősítést is hajlandók lettünk volna rásütni.
![]() |
HTC Wildfire S |
Bocha
A készüléket a Speedshop biztosította. Köszönjük. Vásárláshoz kérem kattintson ide!
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
![]() |
Általános | |
---|---|---|
Technológia | GSM/UMTS | |
Méret | 101,3 x 59,4 x 12,4 milliméter | |
Tömeg | 115 gramm | |
Színvariációk | fekete, fehér, lila | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 3,2 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 320 x 480 pixel | |
Kijelző típusa | Kapacitív TFT-LCD érintőkijelző | |
Színárnyalatok száma | 262 000 | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
SMS memória | dinamikus | |
Memória | 512 MB RAM / 512 MB ROM 115 MB szabadon felhasználható |
|
Memória bővíthetősége | microSDHC (gyári: 2 GB) | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz |
|
GPRS / EDGE | van / van | |
UMTS / HSDPA / HSUPA | van / 14,4 Mbps / van | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 3.0 (A2DP) | |
WiFi | 802.11b/g/n | |
USB | microUSB 2.0 | |
Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
GPS vevő | van | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | némaüzem | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
Hangrögzítés | van | |
Ébresztés | van | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Android 2.3.3 (Gingerbread) + HTC Sense | |
WAP / HTML böngésző | van / van | |
E-mail kliens | van | |
Java | van | |
Játékok | vannak | |
Valutakonverter | nincs | |
Extra szoftverek | Facebook, Friend Stream, HTC Hub, HTC Likes, Latitude, Google Maps, SoundHound, YouTube, WiFi hotspot | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 5 megapixeles, autofókuszos, ledes villanó | |
Másodlagos kamera | nincs | |
Videófelvétel | max. 640 x 480 pixel @ 24 fps | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | van | |
FM-rádió | van (RDS) | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 1230 mAh-s lítium-ion | |
Készenléti idő | 360 óra (2G) / 570 óra (3G) | |
Beszélgetési idő | 350 perc (2G) / 570 perc (3G) | |
Egyebek | ||
HTC Sense kezelőfelület, gyorsulásérzékelő, 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet |