HTC Touch - nesze neked, Apple!

Bevezető

Ha 2-3 éve megkérdeztünk volna valakit olvasóink közül, hogy mi az a HTC, nagy valószínűséggel nem tudott volna válaszolni. Ennek egyik oka, hogy bár a céget 1997 májusában alapították, a HTC márkanévként csak tavaly óta funkcionál, előtte ugyanis más brandek alatt árulták a HTC készülékeket (jellemzően Qtek és Dopod, de több nagy mobilszolgáltató is előszeretettel adta el a gyártó eszközeit saját neve alatt). Mára a High Tech Computer Corporation azonban a Föld első számú PDA gyártójává nőtte ki magát, valamint komoly érdeklődés övezi Windows Mobile alapú okostelefonjait is - sőt, hamarosan piacra dobják első UMPC-jüket.

A Touch-ról P3450, alias Elf néven már régóta fent voltak képek az interneten. Bár a cég legtöbb készülékét már a hivatalos bejelentés előtt is hatalmas érdeklődés övezi, az Elfre valamiért nem annyira bukott a nép, valószínűleg nem láttak fantáziát a kicsi, fehér, kevés gombbal ellátott masinában. Május végén a taiwani vállalat bejelentette, hogy június 5-én nagy dobásra készülnek: valami olyat mutatnak be, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a Pocket PC-k kezelésének módját. Ez alapján sokan - köztük én is - egy iPhone konkurens terméket vártunk, de csak részben lett igazunk: a nagy dobás a feketére festett Elf volt, ami egy új, TouchFLO névre keresztelt felhasználói felületet is kapott.

Az elnevezés nem véletlen, az iPhone-hoz hasonlóan a Touch-ot is (szinte) kizárólag az érintőkijelzőn keresztül fogjuk irányítani. A rokoni szálak ennyiben ki is merülnek, de a cikkben ettől függetlenül többször is hivatkozni fogok az Apple telefonjára, hiszen abban az egyedülálló helyzetben vagyok, hogy azt előbb volt alkalmam tesztelni, mint a HTC üdvöskéjét, ami kiváló összehasonlítási alapot nyújt.

Csomagolás

A HTC készülékek csomagolására általában egy rossz szavunk sem lehet, a Touch azonban túltesz mindegyikén, már ez is sejteti, hogy ez a készülék más, nem üzletembereknek, nem techguruknak készült, bárki tudja használni. A kartontokból kihúzhatunk egy mágnesesen záródó dobozt, melyet felnyitva magát a gépet, valamint a fülhallgatókat pillantjuk meg először.

A gépet kivéve egyből előbukkan az 1 GB-os microSD kártya, a további kiegészítőkért már ki kell venni az eszköz trónjául szolgáló szivacsos részt. A doboz aljában adatkábelt, hálózati töltőt, pót-stylust, a fülhallgatóra való párnácskákat, tokot, rengeteg papírt, kupont, valamint egy LCP-féle bónusz CD-t találunk.

Az említett CD-n az elektronikus használati útmutató és a kiegészítők mellett 5 kiváló PDAMilles játékot találunk: Anthelion, Arvale II, GameBox Asia, GameBox Gems, Snails.

Hirdetés

Külső

Ha valaki látott már Pocket PC-t, az a Touch-ot kézbe véve azt fogja gondolni, hogy milyen kicsi - mert az. Mobiltelefonok között persze nem nyerné el az ultrakompakt díjat. Az iPhone-nál kisebb, könnyebb, bár kicsit vastagabb, mérete 99,9 x 58 x 13,9 mm, tömege pedig 112 gramm.

Az anyaghasználat és az összeszerelés minősége kiváló. A Touch döbbentett rá, hogy az iPhone akkumulátorának cserélhetőségét nem feltétlenül kellett volna feláldozni a minőség oltárán, hiszen a HTC is meg tudta oldani, hogy semelyik ne szenvedjen csorbát. A fekete színű rész selymes, kellemes tapintású, biztos fogást adó műanyagból van, az oldalt körbefutó sáv krómozott hatást keltő műanyag. Nagyon masszív, recsegéső-ropogó hangokat legfeljebb Fekete László tudna kicsalni belőle, de lehet, hogy még ő sem.

Az előlapon terpeszkedik a 2,8 hüvelyk átlójú, QVGA felbontású érintőkijelző, ami a készülék méreteihez képest meglehetősen nagy, végre kihasználták a helyet. Minősége jó, bár nem kiemelkedő, a fényerő mindössze négy lépésben állítható, maximális mellett napfényben is olvasható. A legfontosabb viszont, hogy az iPhone-hoz hasonlóan a Touch kijelzője körül sem található keret, kidudorodó rész: ez az, ami miatt kényelmesen használható ujjbeggyel is. Egy átlagos Pocket PC-n az oldalsó részekhez (mondjuk az X gombhoz, netán a görgetősávhoz) csak körömmel férünk hozzá, a Touch-nál azonban ezeket simán el lehet érni ujjal is. Kár, hogy a képernyő még mindig egy pontban érzékeli a dolgokat, a nagy ujjal rendelkezőknek nem biztos, hogy mindig reagálni fog.

Fölötte az állapotjelző LED-eket is rejtő telefonhangszóró, alatta pedig a jól kezelhető, 5 irányú navigációs pad, valamint a híváskezdeményező és befejező gombpáros található.

A gombok ennyivel nem fújtak ki, oldalra is jutott belőlük. Felül található a bekapcsoló, ami elég mélyen ül ahhoz, hogy véletlenül ne lehessen megnyomni, viszont elég furcsa helyen van, nem is oldalt, nem is középen, én első próbálkozásra mindig félrenyomok. Baloldalt található az egyetlen kifogásolható rész, a hangerőszabályzó csúszka, mely nem kelt túl minőségi benyomást, ugyanis kicsit lötyög.

Alul van a nyakpánt rögzítési helye, a miniUSB csatlakozó, a mikrofon, valamint a reset nyílás, amit a tesztidőszak alatt sosem kellett használnom. Jobboldalt első ránézésre csak a kamera gyorsindítója árválkodik, a kézikönyv áttanulmányozása után viszont kiderül, hogy az oldalsó, ezüst színű részt a hátlap levétele után ki lehet nyitni, amire szükségünk is lesz, hiszen ez alatt van a SIM és a microSD kártyák helye.

A hátlap szintén nem túl zsúfolt, a 2 megapixeles, fixfókuszos, önarckép tükörrel kiegészített kamera mellett egyedül a kihangosító hangszórója kapott itt helyet.

Belső, operációs rendszer

A gép operációs rendszere Windows Mobile 6 Professional, ami mint tudjuk, a telefonos-PDA vonal legfrissebb tagja. A RAM/ROM páros mérete átlagos, 64/128 MB, memóriából kb. 48, tárhelyből pedig 35 MB áll a felhasználó rendelkezésére, de utóbbihoz ugye hozzájön az 1 GB-os microSD kártya. A processzor egy 200 MHz-es TI OMAP 850, ez sajnos sok helyen érezteti hatását.

A szintetikus sebességtesztek is azt igazolják, hogy a CPU nem egy világbajnok: ezek az eredmények jócskán elmaradnak az Intel/Samsung processzorral szerelt vetélytársakétól, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a kis OMAP jóval kevesebbet fogyaszt, mint gyorsabb konkurensei! A memóriára és a grafikai teljesítményre kapott pontszámok szintén nem kiemelkedők, a fájlrendszeré viszont egész jó. A rendszer sebességén azonban sajnos ez sem segít, sokszor vannak lassulások, egyes programok elindítása is hosszús másodperceket vesz igénybe.

Az operációs rendszer újdonságaira ezúttal nem térek ki, akinek hiányosak az ismeretei a témában, az olvassa el a Windows Mobile PIM funkciók cikket, valamint az E-TEN X500+ tesztjének ide vonatkozó részét. Gyári extra programokból a TouchFLO-nak köszönhetően nincs hiány, róluk kicsit később.

TouchFLO, kiegészítések

Mint arról már a bevezetőben is szó esett, a cég egy új felhasználói felületet is fejlesztett a géphez (vagy talán a gépet fejlesztette ahhoz, ki tudja), aminek a neve TouchFLO. Ez gyakorlatilag három részből tevődik össze: egy speciális today plug-inból, egy külön menüből, valamint egy görgetőrutinból.

Nézzük őket sorban. A plug-in három részből áll, amik között három nagy méretű szoftveres gombbal tudunk váltani. Az elsőn az időt, valamint az új eseményeket látjuk, a második egy időjárás-előrejelző rész, a harmadik pedig egy gyorsindítós rész, ahol 10 program ikonját helyezhetjük el. Az aktuális naptárbejegyzéseket mindegyik résznél láthatjuk. Bár ezen funkciókra már léteznek kiváló programok (mondjuk SPB Pocket Plus, kiegészítve az SPB Weatherrel), de itt ezeket gyárilag telepítve megkapjuk, raádásul remekül néz ki az egész.

A multimédiás menüt úgy tudjuk előhozni, hogy az ujjunkat a képernyő közepén felfelé toljuk. Ekkor egy szép effekt kíséretében "fordul a kocka", és eljutunk egy amolyan multimédiás menübe, aminek három része van, mindegyik a kocka egy-egy oldala (nem is értem, hogy miért nem egy háromszög alapú hasábra épül a dolog, így nekem kicsit furcsa). Az egyik a képen látható gyorstárcsázó képernyő, ahol 9 nevet helyezhetünk el - az emberkékre bökve egyébként azok névjegyéhez jutunk, a hívás kezdése még egy gombnyomást igényel. A második oldal a multimédiás, itt található a zene és filmlejátszó, valamint az album gyorsindítója, róluk később. A harmadik rész szintén gyorsindítós menü, 6 gyakran használt részbe juthatunk el innen. A kockát levinni (azaz a "sima" PDA-s részhez visszatérni) egy fordított mozdulattal tudunk, azaz ujjunkat fentről lefelé kell húzni a képernyő közepén.

Íme egy videó a TouchFLO kezeléséről. Látszik, hogy a sebességgel egészen addig nincs gond, amíg el nem indítjuk a zenelejátszót, utána kis mértékű lassulás tapasztalható, de még így is a használható szinten belül marad. Jól látszik majd az iPhone-éhoz hasonló görgetőrutin is, ami sajnos sokkal de sokkal gyengébbre sikerült, mint az almás pajtásoknak. A görgetés sebessége és hossza nem függ attól, hogy milyen gyorsan húzzuk az ujjunkat, ami még nem is lenne olyan nagy baj. Az viszont komoly probléma, hogy a gördülést elég nehéz megállítani, mivel az eszköz kb. 1 másodperces késéssel reagál arra, hogy hozzáérünk a kijelzőhöz. A névlistában ötből négyszer túlmentem a kívánt emberen, visszamenni a görgetővel nem lehet, marad tehát az oldalsó görgetősáv.

A TouchFLO tehát nem olyan, mint az iPhone operációs rendszere, nem helyettesíti teljes mértékben a stylust, de gyakorlatilag minden hasznos funkciót elérhetünk vele, a stylust én egyedül SMS íráskor és internetezéskor használtam. Örvendetes, hogy gyárilag telepítésre került egy task manager program is, így az X gomb tényleg bezárja a programokat, nem csak a háttérbe rakja. A TouchFLO része még az Audio Manager nevű zenelejátszó program, melyről a multimédiás részben írok részletesen.

Telefon, adatkommunikáció

A telefonos rész szoftveres oldalával nincs gond, hardveresen viszont nem a Touch a legerősebb. A GSM modul háromnormás (900/1800/1900 MHz), a leggyorsabb adatátviteli mód az EDGE, 3G és HSDPA tehát nincsenek. A telefonhangszóró minősége közepes, viszont figyelni kell, hogy pont az ember fülénél legyen, egyébként nem fogjuk hallani a másikat. A másik félnek telefonálás közben nem volt gondja a hangminőséggel.

A telefonkönyv kapacitásának a belső memória mérete szab határt, ami nagyjából végtelent jelent. Az egyes nevekhez megszámlálhatatlanul sok extra mezőt tudunk eltárolni, fel sem tudom sorolni őket. A hívásnaplóban az összesített nézet mellett lehetőség van rászűrni a kimenő, a bejővő, valamint a nem fogadott hívásokra is. A tárcsázó képernyő szintén TouchFLO-s, ahogy az a képen is látszik, nagyon pofásra sikerült. SMS és MMS támogatás természetesen van, az Outlook is minden tud, amit egy mobileszköz e-mail kliensétől elvárhatunk. Lehetőség van MP3 formátumú csengőhangok beállítására is. Hiányoznak viszont a választható profilok, bár ezt ezen a platformon egy külső programmal viszonylag könnyedén (és ingyen) ki lehet küszöbölni.

A 3G hiányát leszámítva nincs gond az adatkommunikációval. Infra port nincs, a Bluetooth 2.0-s, támogatja az A2DP-t, a WiFi 802.11b/g szabványú, mindkettő hatótávolsága átlagos. A gép alján található ExtUSB portba sima miniUSB kábeleket is be lehet dugni, az adatátviteli sebesség az 1.1-es szabványnak megfelelő.

Multimédia

A hátlapon található kamera 2 megapixeles, fixfókuszosos, működését nem segíti mobilfény vagy vaku. A legnagyobb felbontás állóképeknél 1600 x 1200 pixel, a tömörítés négy lépcsőben szabályozható, fénymérésből kétféle van (középre súlyozott és átlagoló), van sorozatfelvétel, önkioldó, effektek, fehéregyensúly állítási lehetőség.

A képminőség viszont ezek ellenére pocsék: a képek zajosak, részletekben szegények, az oldalsó sávban minden el van mosva, ami miatt a képek olyan hatást keltenek, mintha bemozdultak volna. Makró mód nincs, rossz fényviszonyok között pedig még zajosabbak a képek, mint egyébként. Mozgóképből a legnagyobb felbontás 176 x 144 pixel, a minőséget az eddigiekből mindenki elképzelheti. A kamera alkalmazással kapcsolatban egyedül egy dolog tetszett: elindítva a gép magától maximálisra állítja a fényerőt.

A zenelejátszó szerepét ezúttal nem a Windows Media Player tölti be, hanem a már említett Audio Manager, ami viszont kétségtelenül a gyári programra épül, csak ujjal is kezelhető. Beállítási lehetőségekben nem bővelkedik, nincs basszuskiemelés, hangszínek, egyedül a shuffle módot és az ismétlést állíthatjuk be - ez szerintem komoly hiányosság. Vannak viszont pozitívumok is: a tárolt zenékre előadó, album, műfaj, valamint zeneszerző alapján is rászűrhetünk, de a program természetesen kezeli a játéklistákat is, az operációs rendszernek köszönhetően pedig fut háttérben is.

Az aszimmetrikus kialakítású, hangerőszabályzóval ellátott gyári füles az ExtUSB porton keresztül csatlakozik a géphez, minősége közepes, mélyek nem igazán vannak benne, de egyébként egész tisztán szól. Én mondjuk az első adandó alkalommal lecserélném, ami az említett port miatt valószínűleg problémákba ütközne, kéne vennem hozzá egy ExtUSB -> 3,5 mm-es jack átalakítót. A kihangosító hangszórója viszont méretét meghazudtolóan jó, az iPhone-t lenyomja, bár kétségtelenül nem ez a legfontosabb szempont egy ilyen készüléknél.

Egyebek, összegzés

Nem esett még szó a videólejátszási képességekről. Ezt már a Media Player végzi, amiből kitalálható, hogy ez nem erős oldala a masinának. Persze lehet rajta filmet nézni, de két dolog szükséges hozzá: az első a TCPMP felrakása, a második pedig az asztali gépre optimalizált filmet átkonvertálása, mivel a 200 MHz-es proci ezeket nem bírja el.

Az akkumulátor kapacitása 1100 mAh. A kis fogyasztású processzornak köszönhetően visszafogott használat mellett 3 napig is elketyeg egy töltéssel, nálam az átlagosnál nagyobb igénybevétel mellett (némi zenehallgatás, sok telefonálás, rengeteg kockaforgatás) másfél-két napig bírta. Ezek jó eredmények egy Windows Mobile 6-os kombókészüléktől.

Összegzés: a Touch egy kiválóan összerakott, szép, kis méretű PDA-telefon, mely a TouchFLO-nak köszönhetően sokkal könnyebben használható, mint társai. Ez talán az első Pocket PC, amit egy átlagember is el tud használni, ez nem csak üzletembereknek és fanatikusoknak készült. Szolgáltatáskínálata megfelel a kor elvárásainak, tartozékok terén sincs gond, a processzor viszont lassúcska, ami miatt elég gyakran kell majd több másodpercet várnunk egy-egy program elindulására - ezért részben kárpótol a hosszú üzemidő. A 3G hiánya sajnos egy másik minuszpont, valószínűleg sokakat elriaszt a vásárlástól, de ezeket leszámítva egy nem mindennapi géppel állunk szembe, ami a bruttó 130 000 forintos vételárától függetlenül is megérdemli az Ajánlott plecsnit.

HTC Touch

Bocha

A tesztkészüléket a MobilX biztosította, köszönjük!

Specifikáció

HTC Touch (P3450)
	Technológia	GSM/GPRS/EDGE 900/1800/1900 MHz
	Operációs rendszer	Windows Mobile 6 Professional (CE 5.2.1238 kernel)
	Méret	99,9 x 58 x 13,9 mm
	Tömeg	112 gramm
	Processzor	200 MHz-es TI OMAP 850
	ROM/RAM	128/64 MB (35/48 MB szabadon felhasználható)
	Kijelző	2,8 hüvelyk átlójú, 240 x 320 pixel felbontású, 16 bites színmélységű érintőkijelző
	Bővíthetőség	microSD
	WiFi	802.11b/g szabványú
	Infra/Bluetooth	nincs/2.0 (A2DP is)
	GPS vevő	nincs
	Audio	HTC ExtUSB kimenet, mikrofon, monó hangszóró
	Fényképező	2 megapixeles, fixfókuszos CMOS
	Akkumulátor	1100 mAh-s cserélhető Li-Ion
	Egyéb	HTC TouchFLO