Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

A chipset 21 Mbps letöltési és 5,76 Mbps feltöltési sebesség elérését biztosítja, ha mobilinternetezni kezdünk. A két SIM támogatása (az egyik foglalat 3G-s, a másik csak 2G-s) adott, de csak az egyik tud hálózatra csatlakozni hívás közben, a másik már lekapcsolódik ilyenkor, ezáltal sem csevegni, sem netezni nem tudunk arról. A hangminőség nem rossz, a beszédhangszóró hangos, ámbár egy kicsit éles, de talán zajos környezetben pont így lehet jobban hallani partnerünket. Adatkommunikációs szempontból kiemelhető a 802.11b/g/n WiFi, a Bluetooth 4.0, valamint az A-GPS. Navigálni azért nem könnyű a mobillal, nem a jel megtartásával van a gond, hanem a megtalálással, várni kell azért bő egy-két percet, mire WiFi vagy mobilnet híján bepozicionál minket a telefon. Nincs NFC és LTE sem, de ezt a szakavatottabbaknak már az SoC láttán is lehetett tudni.

Amíg régen sarkalatos pontnak számított, addig ma már nem kérdés a böngészési sebesség, hiszen minden készülék maradéktalanul ki tudja szolgálni a felhasználóját. A D2 Mini sem különbözik ettől, hiszen a weboldalak gyorsan betöltődnek, a görgetés folyamatos, egyedül a Flash támogatás hiányzik, de ez ugye a Google hibája, nem pedig a gyártóé. Több lapot meg tudunk nyitni, elmenthetünk könyvjelzőket, az oldalak olvasása közben pedig ha kétszer rákoppintunk a képernyőre, akkor a sorok a képernyő széléhez igazodnak, így jobb olvashatóságra tehetünk szert.

[+]

Jól döntött az Evolveo, hogy a hátlap alá egy 3600 mAh kapacitású akkumulátort szerelt, hiszen a hardver nem túl energiaéhes, így nagyon hosszú üzemidőt érhetünk el a készülékkel. A Mindig TV applikációt futtatva WiFi-n keresztül körülbelül 10 órányi HD filmnézést értünk el, ami kiemelkedő eredmény, de normál használat során sem csökken rohamosan a töltöttség, két-három napnyi nyomkodást könnyedén túlél a telefon, mire töltőre kellene csatlakoztatnunk.

Az Evolveo StrongPhone D2 Mini az érem két oldalát egyesíti, hiszen hardveresen már elég idejétmúltnak számít, szoftveresen és strapabírásban viszont az "élmezőnyt" erősíti. Annak ellenére sem szabad ugyanis alábecsülni a telefont, hogy csak egy kétmagos processzor hajtja meg, nem beszélve a fél gigabájtnyi rendszermemóriáról, hiszen a KitKat operációs rendszert kiválóan optimalizálták a csehek, ennek köszönhetően pedig az alapvető feladatok ellátása során nem fogunk a rendszersebesség miatt idegeskedni. Bátran lehet internetezni, emailezni, a hangminőség sem rossz, a játékokat viszont igen erős kompromisszumok mellett tudunk majd futtatni. Ezt a keserűséget fogja ellensúlyozni egyrészt a két SIM kezelése, másrészt az IP67-es víz- és a katonai szabványnak megfelelő ütésállóság, a gumi borítással rendelkező oldalak az egy-két méter magasból történő leejtés során keletkező behatásokat könnyedén elnyelik. Szintén a pozitív tulajdonságok közé tartozik a combos akkumulátor, normál használattal is több napos üzemidőre lehet számítani. Az 58 ezer forintos ár viszont nem teszi egyszerűvé a megítélést, nyilván ennyiért már sokkal fejlettebb hardverrel rendelkező okostelefonokat kapunk, csak hát amennyire okosak ezek, annyira sérülékenyek is, plusz energiaforrás terén is hátrányban vannak tesztalanyunkhoz képest. A Doogee Titans 2 viszont árban ugyanitt, teljesítményben pedig előrébb tart, viszont mivel az a készülék még így sem kapott plecsnit, így a D2 Mininek sem jár, ettől függetlenül ezzel a telefonnal egy újabb alternatívát kaptak a strapa- és egyben okostelefont kereső vásárlók.

Legendd

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!