Külső
A Raptor 2 strapamobil mivolta első ránézésre megállapítható, az érzés a készüléket kézbe fogva tovább erősödik. A masszív igénybevételt bíró telefonok legtöbb ismérvét felvonultatja a formaterv: a borítás kemény gumiból és műanyagból áll, a hátlapot két csavarral kell rögzíteni, az oldalsó aljzatokat egy-egy ajtócska védi, a vastagság pedig majdnem eléri a két centimétert. A 118 x 55 x 19 milliméteres dimenziókkal rendelkező készülék 119 grammos tömege viszont kevesebb a vártnál, a riválisok esetében ez az érték könnyen felkúszik akár 150 gramm fölé is. Az összeszerelési minőség rendben van, első blikkre tényleg bírja a strapát az Evolve újdonsága, ám nem árt észben tartani, hogy vízállóság helyett csupán cseppálló a mobil.
Az előlap tetején a hangszóró látható, alatta a kijelző feszít, melyet egy apró keret fut körbe, így arccal lefelé a földre helyezve sem találkozik a talaj és a képernyő. Maga a megjelenítő TFT-LCD technológiával operál, a képátló két hüvelyk, a felbontás 240 x 320 képpontos, a megjelenített színek száma eléri a 262 ezret. A betekintési szögek oldalról közepesek, alul és felül viszont kicsik, a színek pedig lehetnének egy fokkal élénkebbek, ám a strapamobilok között nagyjából vállalható a Raptor 2 ilyen irányú teljesítménye. A panel alatt egy ezüst színű Evolve felirat olvasható, alul a fizikai gombsor feszít. A klaviatúra a szokásos számbillentyűk mellett egy négyirányú vezérlőt, fizikai híváskezelőket és egy-egy dedikált elemlámpa- és rádióindító gombot tartalmaz. Utóbbi kettő valamiért csak a főképernyőn működik, a billentyűket a menüben taperolva egy cseh nyelvű hibaüzenettel jelez a telefon. A billentyűzet minőségére nincs panasz, a gombok mérete megfelelő, a nyomáspont korrekt, a háttérvilágítás miatt éjszaka is biztos a gépelés.
A hátlap tetejére a kamera került, mely mellett a külső hangszóró trónol. Utóbbi minőségétől nem estem hanyatt, a magasabb hangerőn hajlamos recsegni, ám beszélgetések kihangosítására teljes mértékben alkalmas. A hátlapot két csavarral lehet rögzíteni, a lefejtés után az akkumulátorhoz, valamint a SIM- és microSD-kártya foglalataihoz jut az ember. Utóbbi cseréjéhez szükség van az akkumulátor kivételére is, így nem elérhető az úgynevezett hot swap funkció.
A telefon oldalán csak a legszükségesebb interfészek és gombok kaptak helyet. A hangerőszabályzó billentyűk a jobb oldalra kerültek, a 3,5 milliméteres kimenet és a microUSB-aljzat a bal oldalról kacsint vissza; utóbbi kettőt egy gumiajtó védi a szennyeződésektől. Felül a már említett LED lámpácska árválkodik, a fényerejétől nem fog megvakulni az ember, ám a kulcslyuk keresgéléséhez bőven elegendő.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!