Hirdetés
Kibontás és ismerkedés
Ott követtem el az első hibát, hogy robotporszívóként kezeltem ezt a jókora bogarat. Szépen kibontottam a csomagot, amiben alapvetően maga a jószág és egy méretben passzoló dokkoló dominál. Mondta az app és a kézikönyv is, hogy legyen szíves igencsak vízszintes területen elhelyezni a garázst, ami nem is olyan marha egyszerű, mert közben kell legyen WiFi és nyilván konnektor is a közelben, de később kiderült, hogy a dokkolónak nem kell a fűben lennie, lehet tök máshol is, ha onnan oda tud gurulni a kezelendő területre a gép. A dokkolóhoz adnak imbuszfejű műanyagcsavarokat, amelyekkel stabilizálhatjuk a talajon a fűnyíró otthonát — és rögtön meg is jegyezném, hogy ez biztos remekül megfelel szépen locsolt és remek földbe süllyesztve, de egy aszály által kikezdett száraz talajba simán bele tud törni, ennyi pénzért nem kellene fájnia, hogy fémből legyenek a csavarok.
[+]
Vízszintezővel kiméregettem, ásóval megcsináltam neki a helyet. Mondjuk csak másodszor, mert elsőre a kicsit ferde talajjal úgy voltam, hogy biztos jó lesz neki ez is — hát nem lett jó, nem bírt mindig bedokkolni, ha pedig ez nem jön össze, akkor ott búg szomorúan a garázsrámpa szélén addig, amíg le nem merül és ezzel együtt el is felejti, hogy eddig mit nyírt össze. Szóval tényleg kell neki az egyenes placc. Ha viszont jól rakjuk le a bázist, akkor elkezdhetünk ismerkedni magával a géppel is.
[+]
Az A1 leginkább úgy néz ki, mint egy félbehagyott elektromos gyerekautó, tök dizájnos eleje van sportos orrkiképzéssel, ahol a lámpák igazából töltőcsatlakozók, az első két kerék bent van középen a burkolat alatt, mert azok kábé csak egy szabadonfutó görgők, a hátsó kettő viszont jó nagy és bordázott, hogy meg tudja mozdítani a gépet puha talajon is. A tetején van egy ordas nagy STOP felirat piros háttér előtt, erre kell rátehénkedni, ez egyből leállítja a gépet és felnyílik egy ajtó, ami mögött egy színes kijelzőt, egy tekerhető-benyomható tárcsát és négy gombot találunk. A kezelés elképesztően egyszerű és intuitív, egészen magas színvonalú ez a tekerő, a menürendszer pedig baromi triviális, bár magyarul nem tud.
[+]
A robot elején egy kis kupolával fedve van a LiDAR, nyilván a kupolát le kell szedni, hogy lásson. A dokkoló felső részén egy sűrű kefe található, ha a helyére mászik a járgány, akkor ez le is törli a LiDAR-t, ami nagyon hasznos. Alul van a forgótányér három apró pengével, ezeket a Dreame szerint 100 óránként kéne cserélni, de ez nyilván a fű dússágának is függvénye, egy új szett 8-9 ezer forintba kerül. A nyírás magassága 3 és 7 centiméter között fél centinként állítható. Alapból egy marha nagy kupak védi alul az egész szerkezetet, ezt nyilván le kell venni az üzembe helyezés során.
[+]
Ha megvan az app (ami ugyanaz, mint a Dreame porszívós alkalmazása), akkor Bluetooth kapcsolaton keresztül fogunk eleinte beszélgetni, de amint megadjuk neki a WiFi jelszót, onnantól már a neten át jönnek az értesítések. Nekem különösen küzdelmes volt a Bluetooth, valamiért csak a tizedik alkalomra jött össze a kapcsolat mindenféle újraindítások után, de nem haragszom a robotra, mert a telefonom más dolgokkal is összeveszett azon a héten, könnyen lehet, hogy a mobilomban volt a hiba. Ha viszont összeállt minden, akkor el is mehetünk egy körre — szó szerint, mert kapunk egy virtuális joystickot, aztán végig kell kutyagolni a gépet irányítva a lenyírandó terület kerületén, lehetőleg minél közelebb a kerítéshez. Amikor visszaérünk a startra, akkor még nem vagyunk kész, mert meg is kell mutatni a robotnak, hogy a dokkolót milyen úton éri el, aztán pedig jöhetnek a no-go zónák — vagyis azok a területek, ahová nem szabad odamászkálnia a fűnyírónak. Mondjuk kapásból a ház a telken, a napernyő talpa, a tűzrakó, a virágágyás, a járólap, a medence, a sörpad, vagy bármi, ami a körbejárt területen belül van. Ezeket körbe kell járni a joystickot használva, de nem kell pánikolni, ha az ember kint hagy egy kempingszéket, akkor pont azért van a LiDAR, hogy ezt észlelje és elkerülje, de a 10 centiméternél alacsonyabb akadályokat nem látja, azoknak neki fog menni, aztán persze visszatolat és kikerüli. Lehet 15 és 20 centis is az akadályérzékelés magassága, ha magas a fű, akkor magasra kell ezt is állítani, különben a füvet is akadálynak fogja látni. Sőt, ki is lehet kapcsolni az egészet, de akkor mindennek izomból nekimegy, ami a területen belül található.
[+]
Na, de ha készen vagyunk a térképpel, akkor 2D és 3D nézetet is kapunk. Utóbbi irtó látványos, a LiDAR miatt minden, de minden látszik, még a telek felett húzódó villanyvezetéket is odarakta, csak aztán kár, hogy nem ennek alapján navigál, hiába vannak ott a fák a 3D térképen, azokat csak menet közben veszi észre. Szóval a 3D térkép az egyfajta gimmick, tök jól néz ki, de funkcionális haszna nincs. Viszont amikor minden akadályt megjelöltünk, akkor megmondja az app, hogy hány négyzetmérert kell megoldania (nálam 1500 lett a vége), illetve azt is, hogy ezt mennyi idő alatt oldja meg (12 óra), és rögtön csinál egy időbeosztást is ehhez alkalmazkodva. Amikor csak 400 négyzetmétert kerítettem el neki, akkor heti kétszer négy órányi melót írt elő magának, 1500 négyzetméternél már öt napos munkahetetet vállalt 6 órás etapokkal. Külön van téli és nyári időzítés, télen nyilván kevésbé aktívra tervezi a melót.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
