Hardver, sebesség, kezelhetőség
Az eszköz szíve egy Apple S1 nevű megoldás, amelyre a gyártó nem is SoC-ként (System on Chip), hanem SiP-ként (System in Package) hivatkozik. Az alkatrészek fő beszállítója a pletykák szerint a Samsung, állítólag a RAM és a NAND flash tárolóhely is tőlük van, illetve az összeszerelést is ők végzik. A benne lévő processzor egy Apple által tervezett APL0778-as megoldás (amiről szinte semmi konkrétumot nem lehet tudni), a grafikus gyorsításért egy PowerVR SGX543-as grafikus processzor felel, a központi memória pedig 512 MB. Az SiP része továbbá 8 GB-nyi flash tárolóhely, az érintőképernyő kezeléséért felelős modul, egy WiFi/FM/BT kombó-chip a Broadcomtól és sok más apróság is. A giroszenzor hat tengelyű és a jelek szerint jól teszi a dolgát.
Az operációs rendszer egy módosított iOS, amelyik talán a legjobb okosórás élményt kínálja ebben a pillanatban. De az okosórák hardvere még nem tart ott, mint az okostelefonoké, az aktuális csúcskészülékekhez képest ez az eszköz is picit lassúcska; az felhasználói élmény az esetek zömében nagyon jó, de nem annyira folyamatos a működés, mint mondjuk egy iPhone-on. Néha meg-megzökken a rendszer, egy alkalmazás megnyitásakor ugyanúgy lehet akadozást látni, mint a különféle animációknál. Ettől függetlenül a sebesség nagy általánosságban abszolút rendben van.
A kezelhetőséggel az első nap után egyáltalán nem voltam elégedett, ehhez a kütyühöz ugyanis egészen máshogy kell hozzányúlni, mint bármelyik másikhoz. A kezelőfelület nem csak a többi Apple kütyüjétől, hanem a konkurens okosórákétól is markánsan eltér, kell pár nap ahhoz, hogy az embere belerázódjon, de a jó hír, hogy könnyedén bele lehet. A Digital Crown névre keresztelt tekerő-gomb egy nagyon praktikus kiegészítése a rendkívül reszponzív érintőkijelzőnek, nem csak a szövegek görgetésekor, hanem az aprócska beviteli mezőkben történő választásokkor is hasznos társa az embernek, plusz gombként is jól működik. Amennyire furcsa volt az elején egy ilyen kis kijelzőn tapicskolni, annyira természetessé vált a tesztidőszak végére, a 42 milliméteres modelleken pedig nyilván még kellemesebb az élmény. Az elsőre furcsán felépített menürendszerről egy ideig szintén úgy gondoltuk, hogy nehezen használható, de könnyedén el lehet kapni a fonalat és egyértelművé válik, hogy hogyan érjünk a megjelenítőhöz a siker érdekében. A méhsejtrácsosan elhelyezkedő ikonhalmazt szabadon lehet görgetni az ujjunkkal, a Digital Crown pedig némi nagyítást is lehetővé tesz; probléma csak akkor lehet, ha több száz alkalmazást telepítünk, mert bár az ikonok sorrendje szabadon variálható, ebben az esetben azért jó sok apró ikon tárul elénk, amelyek között nem biztos, hogy mindig egyszerű megtalálni a kívánt szoftverét. Összességében elmondható, hogy az Apple alaposan hozzányúlt ahhoz, amit eddig gondoltunk egy okosóra felhasználói felületéről, de a végeredmény nagyon kellemes lett.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
