Menü, appok
A Zepp OS talán nem olyan csinos, mint egy Harmony OS, talán nem annyira egyértelmű, mint egy Garmin felület, de bőven elég logikus, ráadásul sokféleképpen paraméterezhető. Kapásból remek számlapok akadnak (ingyenes és fizetős opciók is vannak), amelyek interaktívak, tehát a megjelenített adatra bökve rögtön a megfelelő menüpontba dobják a felhasználót. A kezdőoldalról négy irányba lehet elindulni: fentről a gyorskapcsolók jönnek elő. Lehet a telefonos alkalmazásból szerkeszteni az elemeket és át is rendezhetjük a sorrendet. Lentről felfelé jönnek a “parancsikonkártyák”, ezek is szerkeszthetők. Ezek gyakorlatilag widgetek, amelyek egy-egy funkció legfontosabb adatát mutatják, nyilván érintésre a megfelelő menüpontban kibontva is adottak az információk. Ha balról húzzuk az ujjunkat, akkor az értesítések közé csöppenünk, jobbról húzva a menü jön elő — ezt egyébként a Select gomb is indukálja.
[+]
A menü listás, sajnos nem gördül körkörösen, viszont itt is szűkíthető a menüpontok száma és állítható a sorrend is. Haladni a Select gomb tekergetésével is lehet, de ez valahogy nekem kevésbé esett kézre, mint az érintésvezérlés. Nem mennék végig minden funkción, mert egy időjárást, vagy világórát bizonyára nem kell magyarázni, de van zenelejátszó, amely a cuccra másolt fájlokat is megszólaltatja — ám ehhez Bluetooth headset kell, csak a Cheetah Pro rendelkezik hangszóróval. Sokkal lényegesebb, hogy a Zepp OS-re lehet telepíteni appokat is a telefonos szoftver alkalmazásboltján keresztül, itt pedig vannak értelmes ajánlatok. Ilyen mondjuk a navigáció, amely a mobilon elindított Google Maps utasításait tükrözi ki az órára, van néhány edzéssel kapcsolatos apróság (mint az 5 perces váll és nyaknyújtás), persze van kalóriabevitelt monitorozó app, vagy éppen olyan apróság is letölthető, mint a fotózáshoz a legjobb fényviszonyokra javaslatot tevő program. Van szótár, szabadidő-management, van a Spotify-hoz kliens, vagy vezérelhető az óráról GoPro kamera, de még néhány primkó játék is akad.
[+]
A Cheetah egyik kulcsfunkciója, hogy tud térképet kezelni. Az OpenStreetMaps adatbázisát használja, egy 200 x 200 kilométernyi területet lehet áttolni az órára, hogy aztán olyan kültéri edzés közben ezt láthassuk, amikor van GPS jel is. Ez a térkép navigációra is alkalmas, ha egy előzőleg már rögzített útvonalat az alkalmazásból átmásolunk, ezen oda-vissza végig tud vezetni a fordulók előtt időben jelezve. Fejlettnek tűnt az értesítéskezelés is: minden app a saját kis ikonjával együtt jeleníti meg az órán az információt, a hívásokat felvenni akkor tudjuk, ha van Bluetooth headset párosítva, az üzenetekre pedig lehet gyorsválaszokkal reagálni, amelyeket természetesen tudunk a csatlakoztatott telefon segítségével szerkeszteni. Nincs gond az ékezetekkel, de üzenetben küldött képeket azért nem jelenít meg.
[+]
A rendszersebesség teljesen oké. Minden azonnal történik, az érintésérzékelés is korrekt, ritkán nyom félre az ember. Nyilván minden óránál és minden rendszernél meg kell szokni, hogy melyik gomb mit csinál (sokszor nyomtam “új kört” edzés közben, pedig csak be akartam fejezni), de ez idővel megoldódik. Ami viszont zavaró, hogy a DND-t (ne zavarjanak) nem szinkronizálja telefonról, kézzel kell alvó módba kapcsolni a masinát. A csuklómozdulatos felébresztés gyors és pontos, az always-on mód pedig szintén opció, ha akarjuk látni az időt fixen. Bár áttúrtam a netet, de nem találtam meg, hogy milyen chipsetet használ az Amazfit, azt viszont tudjuk, hogy 440 mAh-s akkut kapott, amivel 14 napos készenlét is elérhető. Ezt egyébként tényleg tudja, nyilván ha GPS-t használó edzésben vagyunk folyamatos pulzusméréssel és nem kikapcsoló kijelzővel, akkor nincs benne ennyi, de két-három napos teljesítménytúrára bátran el lehet vinni a terméket.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
