VR
Az Alcatel Idol 4-hez ugyanaz a szerkezet jár, mint az Idol 4S-hez, továbbra is a Samsung megoldását idéző kivitelben és színvilággal, csak az Idol 4 kisebb méreteihez igazított befogófelülettel. A műanyagból fröccsöntött szerkentyű tetején Alcatel felirat és pántbújtató, jobbra logó, balra pedig rámatricázott kezelési gyorstalpaló. Az alsó rész érdekesebb, itt találhatók az érintésérzékeny vezérlőgombok, jobbára vissza és megerősítés funkciókkal, a képen megjelenő kurzort fejmozgással irányíthatjuk a célra. Az élmény nem sokkal jobb, vagy több, mindenesetre kényelmesebb és tartósabb megoldásnak tűnik, mint a VR-ok Trabantjának konstrukciója, cserébe együttműködik a hivatkozott Google CardBoard alkalmazásával.
[+]
Ezen kívül van neki egy meglehetősen masszív, bőséges anyagból fabrikált, alsó tokja, ami – gondolom - a tárolás során meggátolja a szivacs amortizációját és koszolódását, úgy összességében kompletté teszi az egész cuccot, valamint technikai információkat is megjelenít. Összepattintani minimális erőbefektetéssel, szétszedni pedig a véletlenül sem eltéveszthető, háromszögbe foglalt felkiáltójelet ábrázoló, óriási fém gombbal lehet. A jobbára áttetsző, fekete fedőelemet a készülék behelyezése után érdemes installálni, bár olyan nagy különbséget a szemüveg innenső felén nem látunk. Aki viszont minket néz, annak lényegesen kulturáltabb összhatást mutat, mintha a készülék hátulját és az azt rögzítő szerkezetet nézné. Egyébként menet közben töltődni is lehet, a fedőelemen van kialakított hely a microUSB kábel kivezetésére, valamint fülest is bevethetünk, ha másokat nem szórakoztatnánk a virtuális valóságból kiszűrődő zajokkal.
[+]
Az Idol 4 kijelzője ugyan kisebb, viszont ezzel együtt a felbontás is csökkent, ami arányaiban majdnem ugyanolyan, de némileg inkább rosszabb vizuális élményt nyújt, mint az Idol 4S 5,5 hüvelykes, de QHD megjelenítője. Alapvetően nem élvezhetetlen a virtuális időtöltés, viszont a konstrukció egyszerűsége miatt, személyre szabási lehetőségek híján korlátozottan fogyasztható, például ha nem tökéletes a látásunk. Az én szemüvegem speciel nem fér alá, anélkül viszont homályos az eleve sem valami éles kép. Ezen mondjuk másodpercekre javít, ha izomból rátoljuk az arcunkra. De a kissé gyenge felbontást még fókuszproblémák is tetézik, amiket csak tovább ront, ha történetesen a mi készülékünkben is van hiba. Mármint nem tökéletes a látásunk.
[+]
A dolog most már úgy indul, hogy simán betesszük a telefont valahogy a helyére. A valahogy alatt pedig azt kell érteni, hogy mindegy neki, merre, mert a UI megfordítását engedélyezve mindenképpen jól jelenik meg a főoldal. Plusz, az Idol 4S-hez képest automatikusan indítja a VR Desktop appot, ha érzékeli, hogy kéne neki. Így nyitott képernyővel kezdve mindenképpen a virtuális főmenübe jutunk, ahol van Játékok, VR Videó, VR Galéria, ezek 360 fokos változatai, Oktatóanyag és LittlStar, amiben 360 fokos kisfilmeket nézhetünk. Programokat és játékokat a VR Hub nevű áruházból tölthetünk le, egyébként pedig az előtelepített, méhecskés-repkedős Lamper is ehhez a kiegészítőhöz készült cucc. Érdekes módon a VR-ból megnyitni nem tudjuk, de ha a programot elindítva csapjuk bele az eszközt a búvárszemüvegbe, akkor hibátlanul üzemel.
[+]
[+]
A szoftverkínálat jelentősen bővült, mióta először volt szerencsének a VR Hub-hoz, ami egyébként a Play Áruházból húzza le a kontentet, csak szépen kigyűjti a releváns tartalmakat. Sajnos az engedélykérésekkel továbbra sem tudunk mit kezdeni virtuálisan, tanácsos tehát először a szemüvegen kívül elindítani az appokat, hogy megadhassuk a működéshez szükséges engedélyeket. Egyébként ezt bármikor megtehetjük, csak így megspórolunk egy ki-, és berakodós kört. A felhozatal és az élmény is javult az első próbálkozáshoz képest, nyilván nem egy Vive; már-már talán komolytalan, de könnyed szórakozásnak azért, műfajismeretnek azonban kiváló.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
