Doboz, külső
Sárga csomagolásban jön a cucc, de hogy mi van benne, az régiónként eltérő. Vannak olyan országok, ahol még egy JBL headset is van a pakkban, nálunk ez nincs, de a telefonon és a töltőn felül adott egy bölcső is, amibe bele lehet állítani a mobilt, mert a készülék alján egy kétpines csatlakozón keresztül is fel tud venni áramot. Ez praktikus akkor, amikor tipikus munkatelefonként tekintünk rá és mondjuk a raktárban mindig ott találja meg az ügyeletes munkatárs, ahová az előző kollega a műszak végén lerakta.
[+]
Maga a készülék első blikkre nem tér el egy hagyományos strapamobiltól. Jó vaskos, a hangszóró nélkül is majdnem 2 centiméter, de ha azt is hozzámérjük, akkor a vonalzó már 24 millimétert mutat. 195 grammot nyom a mérlegen, tehát egy nagyobbacska okostelefon tömegével vetekszik, ám a kialakítás miatt ez egy jól megmarkolható, nem csúszós célszerszám, nyilván van nyakbaakasztónak is hurok. Az összes csatlakozó gumiajtóval van védve, ami nem akkora szó, mert összesen egy van: alul a Type-C port, sajnos a 3,5 mm-es jack dugasz lemaradt, a SIM-eket pedig az akkumulátor alá fogjuk tudni betenni. Igen, a hátlapot le lehet szedni, alatta van még egy borítás, ami a vízállóságért felel, utána érünk el a telephez, ha kiemeljük, akkor két nanoSIM és még egy microSD is betolható.
[+]
A konstrukció gyenge pontja a kijelző. Nem csak azért, mert az okos funkciókhoz sokszor kicsi (2,4 inch, QVGA), hanem főleg azért, mert az egy elég hitvány TFT panel igen gyenge betekintési szögekkel és meglehetősen alacsony kontraszttal. Lényegében csak szemből értelmezhető, viszont éreintésérzékeny, tehát a gombok használata nélkül is el lehet bóklászni a menüben. Az okos funkciók egyik sarokköve, hogy sokszor szöveget is be kell vinni, ezt ugye végig lehet játszani a klasszikus módszerrel a gombokkal (de mivel nincs T9, ezért ez nyögvenyelős), vagy használhatjuk a miniatűr virtuális gombot is, de az virsli ujjakkal egyáltalán nem ajánlatos, még a ropiujjú felhasználók is meg fognak vele küzdeni, nem is beszélve arról, hogy ha nem látunk jól közelre, akkor megette a fene az egészet. Erre amúgy én sem tudnék igazán jó megoldást (a T9-et elevileg rá lehet hekkelni a gépre valahogy, de egyáltalán nem elvárás még egy tapasztaltabb júzertől sem, hogy végigküzdje a folyamatot), ha a kijelző kicsi, akkor a szövegbevitel szenvedős lesz. Ennél egy fokkal nagyobb gond, hogy sajnos a szövegbevitel kapcsán választanunk kell a gombos és az érintős megoldás között, az nem opció, hogy bár ott van a virtuális gombsor, mi mégis a fizikai billentyűket nyomkodjuk, ilyenkor azok csak számokat visznek be, a menüben kell átállítani a beviteli formát.
[+]
Maguk a gombok viszont jól láthatóak, kellően nagy méretűek, az öt irányú középső gomb kezelése sem okoz félrenyúlásokat, a kijelző alatti kontextuális billentyűk viszont nem mindig kapják meg a kiírást, de általában a jobb oldalival lehet menni vissza. A készülék tetején levő zseblámpát a nullás gomb hosszas nyomásával lehet kapcsolni, egész erős és működik a billentyűzár (menü+csillag) feloldása nélkül is. Tehettek volna hangerőgombokat oldalra, ez nincs, az öt irányú D-paddal lehet hívás közben variálni, de bal felől van egy nagy narancssárga gomb, amire ki lehet osztani pár funkciót (zseblámpa, de ez megy a nullás gombbal is, kamera, zene, illetve PTT). A hátlapon a hangszóró a hangsúlyos elem, alig fért mellé a kamera.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
