Hirdetés

Aktív témák

  • sharpapa

    aktív tag

    Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:

    A kérdés így hangzott: ''írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!''

    Az egyik hallgató válasza:
    ''Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával.''
    Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
    A dik öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
    ''Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet' képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
    Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
    De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
    Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
    De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
    Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert'.''

    A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.





    Megy a székely meg a fia a faluban, elérkeznek a kocsmához. Megszólal a székely:
    - Bémenyek ide egy kicsinkét, ides fiam, várjá' meg idekünn!
    Bemegy a székely, eltelik egy óra, kettő, három, úgy öt óra múltán kijön részegen a székely. Megszólal a fia:
    - Idisapám, maga olyan, mint a kutya f@sza!
    - Hát oszt' mér, ides fiam?
    - Há' mer igen könnyen bémegy valahova, oszt' nehezen gyün ki!
    Gondolkodik a székely, vissza kéne vágni erre, már majdnem hazaérnek, mikor megszólal:
    - Ides fiam, te meg olyan vagy, mint anyád pi@*ája!
    - Hát oszt' mér, idesapám?
    - Há' mer mennél nagyobb vagy, annál kevesebb örömem van benned!

    [Szerkesztve]

    "Mi a különbség köztem és Mark Zuckerberg közt? Én privát információkat adok vállalatokról nektek ingyen, és gazember vagyok. Zuckerberg a ti privát adataitokat adja vállalatoknak pénzért, és ő az Év Embere." (Julian Assange)

Aktív témák