Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Bogyó bá'

    nagyúr

    válasz nyogo83 #35675 üzenetére

    Nem ilyen vészes a helyzet, bár igaz, hogy taknyoltam egy brutálisat a Mustanggal, és többszörös csonttörés lett a vége, sőt, ha nincs rajtam a pár héttel előtte vett kiskőrösi bukósisak (akkoriban nem kellett kismotorra, csak éppen leárazták, én meg vettem egyet, brahiból / óvatosságból), akkor lehet, hogy a fejem is szétment volna a járdaszegélyen, így csak a sisak repedt el egy pici helyen. De felgyógyulásom után még bő fél évig motorozgattam újra. Az igazi ok az, hogy letettem a B-s jogsit, apámék meg akkoriban vették vadiújan az 1500-as Ladát, és engedték, hogy én vezessem, ha a család ment valahová (sokat kirándultunk akkoriban), Tudod, ki akart ezek után kismotorra ülni! :)) Két évvel később, másodéves főiskolásként meglett az első saját autóm (15 éves, teljesen romos Trabant), ráadásul bele csöppentem egy igazi autóbuzi társaságba, szereltünk, csapattunk, még rali / túra versenyen is indultunk. Szóval minden késztetésem elmúlt a kétkerekűek irányában.

    30 évvel később (másfél - két éve) kezdtem el irigykedni nyaranta a motorosokra, hogy milyen jó dolog is lehet az, de igazából ennél tovább nem jutottam az elhatározással. Totalcart / Totalbike-ot rendszeresen olvasgattam, és ugye a B125 mizéria hozta el az újabb lelkesedést, maga az elhatározás meg idén március végén érett tetté. Felhívtam az egyik, régóta jó ismerős oktatót, egy jót beszélgettünk, másnap jelentkeztem nála tanfolyamra. Röviden ennyi a sztorim...

    [ Szerkesztve ]

    Galilei halott! Már Einstein sem él! ...és én is nagyon szarul érzem magam...

Új hozzászólás Aktív témák