Új hozzászólás Aktív témák

• #36593 #71562240 törölt tag Ribi #36584

  Új Válasz 2013-03-20 18:55:25 #36593

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #71562240

  törölt tag

  válasz Ribi #36584 üzenetére

  Ahogy blattida is írja, a kérdéseid azt jelzik, hogy kevés gyakorlati tapasztalatod lehet ezekről a dolgokról a hifiben, és ezért készpénznek veszel olyan elektronikai elveket, amelyek a hifiben nem úgy működnek, mint ahogy az elv alapján várná az ember. Kiindulópontként szerintem érdemes azt a szemléletet tudatosítani magadban, hogy a hifiben minden hat a hangminőségre, olyan dolgok is hatnak a hangminőségre, amire az egyszeri ember (vagy az egyszeri elektromérnök) csak a fejét csóválja, - én ezt úgy fogalmazom meg, hogy a hifiben sincs "ingyenleves", bármilyen beépített alkatrész bármilyen pozitív hatásáért fizetned kell a hangminőségre gyakorolt negatív hatásában. Alkatrészek nem azért vannak a hifi készülékekben, mert az alkatrész jó dolog, hanem "kényszerből". Alkatrészek nélkül nem tudnánk olyan módon kezelni a zenei jelet, hogy az végül kijöjjön a hangszórókból olyan hangrezgések formájában, amely többé-kevésbé hasonlít az eredeti zenére. Az ideális hifi készülékben nulla alkatrész van, mivel a nulla alkatrész nem rontja a hangot. Ellenben minden beépített alkatrész óhatatlanul rontja a hangot, hát még ha a jelútban van az alkatrész. A hifi kategóriájú készülékek tele vannak alkatrésszel, ellenben az audiofil kategóriájú készülékek (amelyeknél ugyebár fontos a jó ár-érték arány), általában alig néhány alkatrészt tartalmaznak, és jellemzően csak a high-end kategória szintjén jönnek vissza a sokalkatrészes konstrukciójú készülékek, mert azon a szinten semmi se drága, ott mindenre kitalálnak valami áramkört, és azon áramkör negatívumainak ellensúlyozására egy másik áramkört, az ellen egy harmadikat, és így tovább, amíg enfarkába harap a tervező. Ha egy audiofil kategóriájú készüléket megnyitsz, akkor szinte biztos, hogy a belsejében csak egy nagy ürességet találsz, és megkérded, hogy mi a fasz került ebben a semmiben ilyen sokba?! Az értő fül, amikor meghallgatja a készüléket, akkor hallja, hogy miért kerül olyan sokba a semmi, éppenséggel azért, mert sikerült az audiofil szemléletű tervezőnek olyan kapcsolásokat, olyan áramköröket tervezni-alkalmazni, hogy a lehető legkevesebb alkatrész beépítése útján láthassa el a készülék a lehető legoptimálisabban a feladatát. A hifiben nincs megoldás, csak a különféle kompromisszumok közötti választások vannak. Ilyen kompromisszum a hálózati jelkondícionálók, tápszűrők alkalmazása vagy nem alkalmazása is. Nincs "ingyenleves", nincs megoldás, csak kompromisszumok.
  Neked meglepő, amit blattida magyaráz, de a hifisták körében régi tapasztalat, hogy a hálózati jelkondícionálók terén sem csak az iskolás elektronikai képletek határozzák meg a hatásmechanizmusokat, hanem egyéb, részben ismert, részben nem ismert okok miatt a hálózati jelkondícionáló szűrőknek is, mint minden beépített alkatrésznek, negatív hatásuk (is) van a hangminőségre. Az egyszeri mérnök azt gondolja-mondja amit te is, hogy a rádiófrekvenciás zavarszűrőnek, ami ugyebár nagyfrekvencián dolgozik, semmi zavaró befolyása nem lehet a hálózati áram 50 (100) Hertzére, hogy is lehetne befolyása, nosza, alkalmazzunk hálózati jelkondícionálót. Csakhogy a sok hibbant audiofil pedig lépten-nyomon tapasztalja (hallja!), hogy bizony nagyon is van hatása arra az 50 (100) Hertzre is, és minden hálózati jelkondícionálóra igaz, hogy a zavarszűrésnek köszönhető pozítív hangminőségi hatásuk mellett többé vagy kevésbé, de "megdöglesztik", érdesebbé teszik, gépiesebbé teszik, ványadtabbá teszik... a hangot, és ezek a negatív hatások közel sem annak köszönhetők, hogy csalóka módon a zavarmentes jeleket halljuk rosszabbnak a szokatlan zavarmentesség miatt, hanem arról, hogy nincs ingyenleves, minden beépített alkatrész ront a hangminőségen, főleg ha a jelútban van, de akkor is, ha valami kiegészítő áramkör. Így aztán a hibbant audiofilek a saját egyedi hangberendezésük és az egyedi lakóhelyükön levő elektromos hálózat viselkedésének függvényében kísérleti, tapasztalati (azaz meghallgatásos) úton döntik el maguknak, hogy őszerintük őnáluk a hálózati jelkondícionálóknak inkább az előnyei vagy inkább a hátrányai dominálnak, ergo alkalmaznak-e ilyet a hangberendezésükhöz vagy nem alkalmaznak.

Új hozzászólás Aktív témák