Új hozzászólás Aktív témák

• #124336 Dißnäëß nagyúr Joe123 #124331

  Új Válasz 2024-01-18 23:03:49 #124336

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dißnäëß

  nagyúr

  válasz Joe123 #124331 üzenetére

  Attól függ.. a régi "szar" UPS-ek is elvitték a kapcsitápos számítógépeket, de hogy mennyi brumm maradt bennük, meg nagyfrekis zaj meg minden egyéb zavar, hááát passz. A processzor és az összes integrált chip és kártya és minden alkatrész saját nyákján volt még bőven olyan elektronika és többszintű stabilizáció + további szűrés, ami a betápot még tovább szűrte, ha kellett, így végül a tized-volt ingadozásokra is érzékeny eszközök mégis stabilan tudtak (tudnak) működni.

  Alapvetően az van, hogy az AC hálózati készülékeket úgy tervezték, hogy az adott 50/60 Hz-es hálózati frekvencián egy bizonyos impedanciát (terhelést) mutassanak.

  Ugyanolyan (alap)frekvenciájú négyszögjellel etetni őket, mintha nem csak egy 50/60 Hz-es szinuszhullámot táplálnánk be, hanem egy 150/180 Hz-est, az amplitúdó 1/3-a mellett, és egy 250/350 Hz-es szinuszhullámot az amplitúdó 1/5-én, és egy további 350/420 Hz-es szinuszhullámot az amplitúdó 1/7-én (vagyis az összes páratlan harmonikust, csökkenő amplitúdóval) és így tovább, elméletileg végtelen frekvenciáig, de a gyakorlatban a háztartási vezetékeknél a veszteségek és impedanciák az elosztó hálózatokban és készülékekben kHz-en vagy esetleg több 10 kHz-en (50/60 Hz-es alapoknál) csökkennek. Ezek a magasabb frekvenciák a négyszöghullám rövid felfutási és esési idejének melléktermékei.

  Egyes készülékeknél ez nem annyira számít – lásd az ellenállásos terhelések (pl. hősugárzó). Az induktív terhelések (például motorok) vagy egyes kapacitív terhelések esetében ez általában azt jelenti, hogy az eszközök a feléjük szállítani kívánt energia jelentős részét nem használják fel „munkára”, hanem hőként disszipálják, mert az induktív/kapacitív terhelés 50/60Hz-re van hangolva, nem a magasabb frekvenciákra. Tehát a készülék sajátosságaitól függően a négyszöghullámú inverterről való táplálás jól működhet, vagy akár kompromisszumosan is, vagy akár tartósan károsíthatja az eszközt, minden a készülék sajátosságaitól függ.

  A DC-AC inverter ipar az elmúlt néhány évtizedben az invertertervezést illetően nagyot fejlődött (akárcsak a D osztályú erősítők ) a tekintetben, hogy kiküszöbölje a négyszöghullámú inverterek súlyos hiányosságait, először „módosított szinuszhullámmal” (téves elnevezés, valójában egy „módosított négyszöghullám”, ahol a nullaátmenet mindkét oldalán van egy kikapcsolási periódus, majd a „tiszta szinuszhullámmal”, amelyek szintén nem szinuszhullámok teljesen, de már jól közelítik azt). Tekercsekkel és kondenzátorokkal történő szűréssel szintén lehet lassítani a négyszöghullám gyors átmeneteit, de az alacsony frekvenciák miatt ezek nagy alkatrészek lesznek és ezért drágák. A modern „szinuszhullámú” inverterek modulált PWM-en keresztül sokkal magasabb frekvencián hoznak létre bipoláris hullámot (mondjuk néhány kHz vagy akár több 10kHz nagyságrend), amit szűrve valami szinuszhullámra hasonlítót lehet elérni (legalábbis terhelés alatt).

  A négyszög hullám a létező leghatékonyabb módja annak, hogy AC módon a legtöbb energiát átvigyük A-ból B-be, de megvannak a hátrányai.

  [link]

  [ Szerkesztve ]

  Kígyó vére, béka hája, pók levedlett ruhája.. kondéromban lepke sül, kívánságom teljesül !

Új hozzászólás Aktív témák