- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Mobilhasználat külföldön
- Milyen okostelefont vegyek?
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Google Pixel 6/7/8 topik
- Drágább lett a Pixel 8a
- MG5 menetpróba
- Samsung Galaxy S22 és S22+ - a kis vagány meg a bátyja
- Okosóra lett a Huawei fitnesz karperecéből
- Elkaszálhatja az Apple az iPhone Plust
Hirdetés
-
Visszavonta az Intel és a Qualcomm Huawei-hez kiadott exportlicencét az USA
it A jelentések szerint az USA hosszú idő után döntött, és visszavonta a Huawei kapcsán kiadott exportlicencet az Inteltől és a Qualcommtól. Ez mindegyik félnek nagy probléma lehet.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Mutatós, alsópolcos Axon 60-ak mutatkoztak be
ma Nem a kormányzati és vállalati felhasználásra szánt Axon 60 Ultra az egyetlen modell a szériában, a ZTE alulról építi a kínálatot.
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #7779 üzenetére
Ja, értem.
A panelon persze van USB, az a sima serial.
Most sietnem kell, de gyorsan kerestem egy régebbi programomból egy részletet, amit bemásolok.#define Serial1_RXPIN 26
#define Serial1_TXPIN 27HardwareSerial Serial1(1);
HardwareSerial Serial2(2);void setup() {
pinMode(Serial1_RXPIN,INPUT_PULLUP);
pinMode(Serial1_TXPIN,OUTPUT);
Serial.begin(115200) ; // TX0, RX0
Serial1.begin(57600, SERIAL_8N1, Serial1_RXPIN, Serial1_TXPIN) ;
Serial2.begin(57600); // pin 16=RX2, pin 17=TX2pinMode(2, OUTPUT) ; // BUILTIN_LED = 2
while (! Serial);
while (! Serial1);
while (! Serial2);
delay(500);loopban ilyesmik vannak:
while (!Serial1.available()) {} ;
xA1 = Serial1.read() ;
Serial2.print("A1 hex = ") ; Serial2.printf("%02X",xA1) ; Serial2.println() ;Ez meg az info soros portra megy (nálam debug jelleggel):
Serial.println("megvan A0, A1") ;Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #7779 üzenetére
Egy kis kiegészítés az ESP32 soros portjaihoz:
Van UART0, UART1,UART2
Mindháromnak van RXD,TXD,CTS,RTS, de DSR és DTR csak az UART0-nak. Én eddig még csak az RXD,TXD-t használtam.
Az ESP periféria kezelése kétféleképp történik:
1. "GPIO matrix":
Ezzel bármelyik periféria kapcsolható bármelyik lábhoz, egy un. GPIO matrixon keresztül. Ezt úgy kell elképzelni, mint pl. a klaviatúra mátrixát.
Tehát a mátrixnak vannak sorai, ami a perifériák jelei. Vannak oszlopai, ami a 34 láb ("GPIO pad"), amik sajnos nem folytonos számozásúak: (0-19, 21-23, 25-27, 32-39).
Ha a megfelelő jel és a láb (pad) kereszteződésébe teszel egy pöttyöt, akkor a jel és a láb hardveresen össze lesz kapcsolva.
2. "IO_MUX":
Ezzel 5 gyors jel (Ethernet, SDIO, SPI, JTAG, UART) közvetlenül (bypass) kapcsolható a lábakhoz, de itt előre definiált, hogy melyik jel melyik lábhoz kapcsolódik.
Ez gyors, mert elkerüli (bypass) a GPIO matrixot.Mi következik nekünk ebből az UARTokra vonatkozóan?
Ha az UARTok példányosításánal nem adunk meg lábat, akkor a gyors bypass szerinti láb rendelődik hozzá az alábbiak szerint:
U0TXD -> GPIO1
U0RXD -> GPIO3U1TXD -> GPI010
U1RXD -> GPIO9U2TXD -> GPI017
U2RXD -> GPI016
Ezzel a következő a bajunk:
A mai lapokon az ESP-WROOM-32 fémházas hibrid áramkör van (ne is vegyen senki meg olyat, amin nem ez van), tartalmazza többek között az ESP32-t és plusz memóriát.
Ennek a plusz memóriának a címzéséhez használja többek között a GPIO9-et, és a GPIO10-et.
Ezért az UART1 soros portot más lábakra kell rakni, a másik kettő meg maradhat a hardveres kiosztáson.
Ezért kell megadni a soros1-hez a felhasználni kívánt lábakat:
pl: Serial1.begin(57600, SERIAL_8N1, Serial1_RXPIN, Serial1_TXPIN) ;[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Panhard #7783 üzenetére
Tippek:
Gyanítom, hogy nem a várakozó task okozza a galibát, hanem valami másik, aki közben "nem jut szóhoz"
1. Próbáld meg a prioritást variálni, hogy amíg a függvényed fut, mások is szóhoz jussanak
2. tegyél be pl. vTaskDelay(20)-at, mert akkor is futhat más task is
3. ha végképp nem megy, akkor én kilépnék a taskból, majd újra be.A freeRTOS valahogy taskonként kezeli a WDT-t, ezt nem tudom hogy csinálja, de megoldja. A WDT-t lehetne közvetlen írással nullázni, de nem tudom, felborít-e valami mást a freeRTOS-ban
Egyébként az ESP32 kutyusa hardver szinten "idomítva van, hogy csak a gazditól fogadjon el kaját".
A gazdi az, aki tudja a jelszót, ami valami 32 bites szám.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Panhard #7785 üzenetére
Igen, a delay() alatt tud futni másik task, így nem hal éhen szegény kutyus, mert a scheduler eteti De prioritási beállításokkal is megoldható, hogy a várakozó ciklus ne fogja le teljesen az adott core-t.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Panhard #7788 üzenetére
Igen, erről érdemes még néhány szót szólni, hátha másnak is lesz ilyen problémája.
Nem a másik core-on futó taskot fogta meg, hanem ugyanazon a core-on a többi taskot.
Ugyanis a freeRTOS futtat még pár egyéb rendszer-taskot is, amit pontosan nem tudunk mit, mert elvileg a
vTaskList() lenne hivatott kilistázni, de az Arduino alatt valamiért nem működik.
Írjuk be a következő programot:void loop() {
Serial.println("loop begin");
uint8_t i = uxTaskGetNumberOfTasks( );
Serial.print("uxTaskGetNumberOfTasks = "); Serial.println(i);
delay(60000) ;
Serial.println("loop end");
} ; // end loopA WDT nem okoz gondot, hiába a hosszú várakozás, mert a scheduler által beállított prioritások miatt futhat a többi task is.
Ezt a kiírást kapjuk:
uxTaskGetNumberOfTasks = 7Tehát a mi loop taskunkon kívül még vannak a core-on hatan, akik szintén futni akarnak.
Ezért lényeges a prioritás.Ha megnézzük a main.cpp-t :
void loopTask(void *pvParameters)
{
setup();
for(; {
micros(); //update overflow
loop();
}
}extern "C" void app_main()
{
initArduino();
xTaskCreatePinnedToCore(loopTask, "loopTask", 8192, NULL, 1, NULL, ARDUINO_RUNNING_CORE);
}
Itt a loop prioritása 1, így igazából én sem teljesen értem, hogy miért nem futhatnak a többiek is, hiszen a loop prioritása is 1, meg Te is ugyanezt a prioritást adtad, de valahogy mégis megfogja a többit.
Tehát mégis az van, hogy ha valaki hatalomra jut, és olyan hangosan kiabál, hogy senki mást nem hagy szóhoz jutni, akkor egy idő után a WDT miatt összeomlik a rendszer. Szükséges egy delay!Még egy megjegyzés:
Ha a loopodat akarod a másik core-ra tenni, azt a mainben tudod átírni, az xTaskCreatePinnedToCore paraméterében. Én néha átteszem a core0-ra, ha a core1-en elég időkritikus taskot futtatok.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz ngabor2 #7789 üzenetére
Én hasonló esetekben relé helyett IRL sorozatú FET-et használok, mert egy jól kiválasztott FET elég alacsony feszültségnél kapcsol, és nincs mechanika.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Panhard #7788 üzenetére
Még valami:
Az esp_task_wdt_feed() -et és az esp_task_wdt_delete() -et hiába teszed be, mert az csak arra a taskra hatásos, amibe betetted. Ez is mutatja, hogy valamelyik másik task csinál balhét.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Egyre több helyen ismerik fel, hogy az Arduino az oktatásban is mennyire hasznos lehet.
A BETT oktatástechnikai kiállításon ez egyértelműen kiderült:
linkSajnos nálunk nem így áll a dolog.
Ötleteket lopni nem tilos![ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Tudok olyan helyet, ahol nagyjából akkoriban törölték még a Neptunból is (oktatási adminisztrációs program) azt a választható tárgyat, aminek keretében PIC-kel olvastak egyszerűbb szenzorokat, vezéreltek mintaként ledeket, lámpákat, szervo és léptető motorokat.
"Erre csak a villamosmérnököknek van szüksége", mondták. Ma, ha egy mérésnél a készülék fűtését telefonról (ESP8266) vezérlik, és ott olvassák le az adatokat, arra, mint értelmetlen hibbant, különcködő ötletre tekintenek az intézménynél. Érdekes, hogy leginkább a tanítottak éreznek rá ennek az ízére.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #7805 üzenetére
"Hogy mi? Ezt most látom először.
Akkor ezért nem működik egy csomó RTOS parancs?
Itt is vmi jogosultsági rendszer van? Meg kell szerezni a root jogot, vagy mi a szösz?"
Csak a WDT regiszter írásához kell a jelszó, de azt a rendszer elvileg csinálja.
Tehát a hardver WDT etetése a leírás szerint így működik:#define TIMG_WDT_WKEY_VALUE 0x50D83AA1 // ez a "jelszó"
TIMERG0.wdt_wprotect=TIMG_WDT_WKEY_VALUE;
TIMERG0.wdt_feed=1;
TIMERG0.wdt_wprotect=0;Az esp_task_wdt_feed() meg az esp_task_wdt.h ban van, kifejtve meg a libesp32.a-ban, vagyis nem tudjuk, hogyan működik.
"Ezt a scheduler-t a mai napig nem értem."
Én sem!
Néztem régebben szkóppal: 1 millisec-enként szakít meg - ha nem fut a magon tőlem semmi - akkor kb 3 microsecre. Valamit az alatt a 3 alatt csinál, de nem tudom mit. A millist biztosan növelgeti szoftverbőlAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Na, ez érdekes!
Azt nem mondanám, hogy tökéletesen megértettem, de mindenesetre ennyi pénzért (900 Ft) az NRF51 ami egy Cortex M0 mag + BT, az azért elég jó!
A MicroBittel nekem egyetlen bajom van: az ára. 4-5 ezer Ft.
Ennyi pénzért már az Orange pi sokkal többet tud.
Ez az NRF51 viszont érdekes lehet az okos otthon/miegymás témában.
Előnye mindenesetre, hogy ARM. A Cortexekből én az STM32 szériából használtam, amik szintén igen jók, de nekem a WiFi nagyon hiányzik belőlük.
Az ESP32 nem menő, csak olcsó.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
" Mondjuk lehet, hogy erre magában az ESP is elég"
Így igaz, és úgy egyszerűbb.
"első körben Arduinoval együtt képzeltem el."
Na, úgy már bonyolultabb!
Ahhoz, hogy az AT parancsokat fogadja az esp, kell fusson rajta valami program. Úgy tudom, gyárilag van rajta valami ilyesmi, de ha valaki már töltött fel rá valami mást...
Én az AT parancsokat soha nem próbáltam, mert csak az esp-re rakni a programot egyszerűbb.
Én a másik oldaláról fognám meg. Az esp-re program, ami figyel, és küldi a POST,GET-et, és soros porton küldi az UNO-ra, amit mindenképpen az UNO-n akarnék.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Az én kommentem:
Színenként és szalagonként kell egy-egy FET, tehát összességében egy tucat. Ehhez kell valami panel, doboz, miegymás.
A fényerőt vagy úgy állítod, hogy szaggatod a jelet (PWM), vagy a FET részleges nyitásával fűtesz.
Az okosotthon témában sok androidos vezérlő megoldás van rengeteg dologra, egy része egész szép, de én ezeket nem használom/tam. Én szeretek saját WiFi/html megoldást használni.
Ahogy én csinálnám:
WS2812 RGB led, 810 Ft/m, 30 led/m. Én pár hete még 600-ért vettem, szépen múködnek, elég gyorsan be is érkezett.
link
Külön madzag van a tápnak, és külön a vezérlésnek. Kódok küldésével adjuk meg, hogy melyik szín milyen erővel világítson. Ami kódot egyszer kiküldtünk, az a táp kikapcsolásáig él, nem kell frissítgetni, csak amikor változtatni akarunk.
A vezérléshez használt madzag 3.3V-al is hibamentesen működik. Tápnak 5V kell, de kevesebbel is elmegy. A tévedésből rákötött 9V-ot egyszer régebben még elviselte, de a mostanában véletlenül ráadott 12-t már rossz néven vette.
A neten vannak rá programok, Teasüti gyakorlatban alkalmazza őket. Én nem ezeket használtam, mert túlbonyolítottnak találtam, én saját magam írtam rá egyszerűbbeket, ESP32-re (én mostanában mindenre az ESP32-t használom, mert olcsó. 2 ezer Ft alatti összegért gyors, 2 magos, sok szolgáltatással felvértezett kontrollert kapunk)
A több led használata a legegyszerűbben úgy oldható meg, hogy a pin számot váltogatod, mert minden megoldásban úgyis van egy változó, ami a GPIO számot definiálja.
Előnye, hogy ha a későbbiekben variálgatni akarod (pl. folyamatosan , akár pixelenként változó szín, fényerő), nem kell hozzá semmi hardver módosítás, csupán szoftver, arra meg azt írtad, ismered a C-t.
Van persze, az a távirányítóval vezérelhető led szalag is, valahogy bizonyára azt is lehet valahogy Arduinoról vezérelni, de annak az ára is közel van a WS2812-höz.Még utólag: ha wifi is van a tervek között, akkor kizárólag ESP8266, vagy ESP32 a mai világban. A net tele van régi, ma már elavultnak számító, drága, bonyolult megoldásokkal régebbi kontrollerekre, de - szerintem - nem érdemes energiát pazarolni rájuk. A korszerűbb olcsóbb, és egyszerűbb.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Még egy kis kiegészítés:
"Van esetleg Arduino-hoz szimulátor?"
Nem tudom, lehet, hogy van, de az a lábak, prifériák kezelését biztosan nem tudja azokon a kontrollereken, amiket ma használunk.
"Elvileg van annyi analóg pin a cuccon, hogy akár egy negyedik szalagot is tudjak vezérelni."
Attól függ, milyet használsz. STM32-n, ESP32-n jóval több is, ha mindenképpen analóg megoldást keresel. WS2812-re digitális pin meg aztán végképp.
"Teszek majd MOSFETeket a szalagok meghajtásához, bár elvileg el kellene bírnia a kb 50cm-es darabokat."
Szerintem FET nélkül nem fogja elbírni az analóg ledet.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
"A terv, hogy egy WS2812 fog futtatni egy http servert és azon keresztül tudom majd vezérelni a szín beállításokat az Arduino Uno-n keresztül."
Na, én már végképp nem értem. Milyen szalag, milyen kontroller?AZ IRL540 jó.
"A legfogósabb kérdés számomra a LED szalag, mert nem nagyon láttam leírásokat a szalagokról, hogy az most analóg, vagy digitális"
Nézd meg, hány madzag megy bele. ha négy (R táp, G táp, B táp, GND), akkor analóg. Ha 3 (GND, táp, vezérlés), és gyakran még külön 2, hogy azon is lehessen tápot adni, ha valaki úgy akarja, akkor digitális. Bár a WS2813-nak szintén több bemenete van, mert ott van még egy plusz data volanl valamiért, de az úgyis drágább még.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #7837 üzenetére
Igazad van, kösz a kiegészítést. Azt olvastam én is, hogy az esetleg hibás pixelek miatt van, de nem nagyon értem a megoldás lényegét. Akkor oda ugye nekem semmit nem kell kötnöm? Vagy oda is a data megy?
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Először azt kell eldöntened, hogy milyen ledet akarsz, mert minden további attól függ.
Az általad mellékelt linken analóg van: 60 led/m, azaz 20*(1 vörös, 1 zöld, 1 kék ). Ehhez kell a FET. A WS2812-ben minden pixel önmagában RGB, tehát egy pixelbe van berakva mind a 3 szín. Ha WS2812, akkor nem kell FET.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
-
Janos250
őstag
Olyan ESP32-t vegyél, amin van USB port. A maiak 99 %-a olyan.
Semmi nem kell hozzá, csak USB kábel.
A WS2812-höz való csatlakoztatáshoz én ilyesmi kábeleket használok:
link
Táphoz ilyet, de persze bármi jó:
link
meg ilyet:
link
Meg ez is jól jön:
link
Ha komolyabban akarsz majd a későbbiekben az Arduinoval foglalkozni, akkor egy ilyen is nagyon jól jön:
link
Egy ilyen is nagyon hasznos alkatrészek teszteléséhez:
link
Itt jobban látszik néhány példa azokból, amiket, tud. Nem csak tarnsistor tester, hanem szinte mindent, aminek nincs háromnál több lába. Bedugod, és megkeresi saját maga, hogy mi az, kirajzolja a bekötését, kiméri a paramétereit.
linkMilyen oldalt javasolok? Hát ez egy nehéz kérdés. Az Arduino rendszer a C++ nyelvet ismeri, a szabad fordítóval fordít. Az Arduino annyival több mint a sima C++, hogy bizonyos függvények minden kontroller típushoz kötelezően definiálva vannak, ebből adódik, hogy a specialitásokat nem használó programok bármely Arduino kompatibilis lapon ugyanúgy futnak.
Na, ennyi olvasnivalót mára.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
-
Janos250
őstag
Na, itt jön be az ESP32 multitask, két core, előnye:
Annyi önálló taskot futtatsz, amennyit akarsz. Egy feladat, egy task. Amikor elvégezte a dolgát, akkor megfelelő delay, ami nem fogja meg a procit, hanem átadódik a vezérlés másik tasknak. Amit meg közben nagyon figyelni akarsz (pl http kérés), megy önállóan a másik core-ra. Lehet egy 1000 + 1000 Ft-os ESP8266 + UNO kontrollerekre mindenféle tótágasos programozási trükkökkel mindent felpaszírozni, de egyszerűbb egy 1600 Ft-os ESP32-n kisujjból kirázni. Ha azt is hozzávesszük, hogy az ESP32 mellé már az UNO se kell, még olcsóbb is lesz, sokkal nagyobb teljesítménnyel, sokkal egyszerűbb programozással.
Én mindenkinek azt javasolom, hogy ha kezdésként egyszerűbbel akarja kezdeni, akkor tényleg az egyszerűbbel (azaz korszerűbbel) kezdje. Ha már minden jól megy, akkor ha nagyon akarja, rátérhet a régebbi eszközökön sokkal bonyolultabban és drágábban megoldani ugyanazt.
Én csak a pofonegyszerű dolgokra használom fel a régebbről megmaradt ESP8266-okat. Pl. egyszerű WiFis ki-bekapcsolás, illetve a Sonoffban is az van, ott adott. Nagyon kedveltem az ESP8266-ot, és az STM32-t, amíg nem jelent meg az ESP32, illetve, amíg gyér volt a támogatottsága. Ma már - az egyébként szintén jó - STM32 helyett is ESP32-t használok.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Kedves HCl "sósav"
Csak egy bugyuta kérdés: az USB-TTL konvertert ugye 3.3 voltos üzemre állítottad, nem felejtetted véletlenül 5V-on? Mert állítólag az 5V-os üzemet is elbírja, de sokkal gyakrabban hibázik (ezt csak valahol a neten olvastam, nem próbáltam). Mindkét panelt célszerű külön tápról hajtani. Egyszerűbb konverter már 2-300 Ft-ért is kapható:
link
Én többnyire olyan szabályozható tápokat használok mostanában, mik ki is írják a feszültséget, pl. :
link
A 230-ról pedig vagy régi, kidobott nyomtatók, szkennerek tápját, vagy a piacokon olcsón beszerezhető LED tápokat használom.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
"működik" Ez a lényeg!
"enyémen kell a GPIO2 +3,3V"
A GPIO2 néhány panelon a beépített led, így alapállapotban megvan a magas szintre húzás, viszont akinek nem, az most jegyezze meg a tapasztalatod!
"elvileg az egész modul nem 5V toleráns"
Így igaz, de a neten sokan állítják, hogy ők kipróbálták, és a GPIO vonalak elviselik az 5 V-ot is. Én nem próbáltam, és nem is akarom, maradok a 3.3V-nál. Korábban már írtam, hogy nekem egy 5 V-os WS2812 is elviselte a 9V-ot, mégsem arról hajtom természetesen. Tehát mindig igyekezzünk maradni a gyártó által megadott paramétereknél. Ha az nem egyértelmű - mert a fejlesztők kommunikációja sem az ezügyben - akkor maradjuk mindig a biztonságosabb módnál.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Nem teljesen Arduino, csak félig:
Win 8.1
A keresés jól megtalálja a dolgokat pl. a .h fájlokban, de semmit nem talál meg az .ino fájlokban.
Bill G. már nagyon csuklik.
Tud valaki valami üdvözítőt? Hiába variálom a beállításokat is, semmi. Ha átnevezem .txt-re, .h-ra, akkor megtalálja ami benne van, de ha .ino akkor nem.
Andaxin[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
"Atmega328 uC csinál benne minden mérést"
Igen, az csinálja a méréseket is, nem csak a megjelenítést. Mivel 3 bemenete van, és semmi megkötés arra, hogy a bemenetek melyikébe milyen alkatrész melyik lábát dugod, rengeteg variációt végig kell próbálni, hogy kitalálja, mit dugtál és hova. Biztosan meg lehetne építeni, de nem hiszem, hogy megérné. Képzeld el a programot, ami a mérésekből kitalálja, hogy ez egy tekercs, egy FET, vagy micsoda. Ha pl. FET, tranzisztor, dióda, ellenállás, kondenzátor, zener, stb, akkor megmondja, melyik láb micsoda, mik a paraméterei, miegymás. Szerintem nagyon hasznos. Én pl. a napokban is arra használtam, hogy a FET készletemből megnézzem, melyik nyit a legalacsonyabb gate feszen, hogy az ESP32 mellé azt tegyem.
Elég megtévesztő a neve, hogy tranzisztor tester, mert az csak egy funkció a rengeteg közül.
Kipróbálom a TC-t, ezer éve nem használtam.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz ngabor2 #7898 üzenetére
A különböző panelokon különböző a lábkiosztás!
Én több mint egy évvel ezelőtt próbáltam, ennyit jegyeztem fel magamnak, de már nem emlékszem a dolgokra:
WemosD1-en BME280 I2C Test.ino működik
Final data sheet
BME280
Combined humidity and pressure sensor :"The 7-bit device address is 111011x. The 6 MSB bits are
fixed. The last bit is changeable by SDO value and can be changed during operation.
Connecting SDO to GND results in slave address 1110110 (0x76) ;
connection it to VDDIO results in slave address 1110111 (0x77) ,
which is the same as BMP280’s I²C address.
The SDO pin cannot be left floating; if left floating, the I²C address will be undefined."Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
A nagyon nagy helyfoglalás reális.
Az ESP32-re felrakja az RTOS oprendszert, az kiteszi a helyfoglalás zömét, arra rakja rá a te pici programodat.
library:
Nekem kiválasztja a megfelelőt annak ellenére, hogy kiírja, hogy többszörös, stb.
Mivel én mindig a portable verziót használom, így könyvtárakat hová tegyük ügyben csak a portable verziót illetően tudok nyilatkozni.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Kétféle verziót tölthetsz le:
1. Amit installálsz, és az felrakja magát ahova kell, a programjaid könyvtára - ha jól emlékszem - a dokumentumokba kerül.
2. Portable verzió:
Amit letöltöttél, azt egyszerűen kibontod egy könyvtárba valahova, de lehetőleg olyan helyre, hogy ne legyen túl hosszú a path.
Ahogy kibontottad, lesznek ilyen könyvtárak pl.: hardware, libraries, stb.
Ugyanide csinálsz egy portable nevű könyvtárat MÉG AZ ELSŐ INDÍTÁS ELŐTT.
Akkor néhány dolgot ebbe rak, pl. sketchbook könyvtárat csinál a programjaidnak, stb.
Én mindenben, még a video lejátszóban/szerkesztőben és egyebekben is azt a verziót szeretem, amit nem installálok, hanem csak futtatom ott, ahol kibontottam.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Így sajnos nem stabil.
A neten írták, és én is ezt tapasztaltam, hogy a
WiFi.begin(ssid, password);
WiFi.config(ip, gateway, subnet);
közé kell egy delay(1000)
Ne kérdezzétek miért, én sem értem.Így próbáld, én ezt egy saját programból kopiztam hirtelenjében, stabilan működik:
WiFi.begin(ssid, password );
delay(1000); // legalabb 1000 kell, hogy tudjon kapcsolodni
IPAddress ip(192,168,1,140); //Node static IP
IPAddress gateway(192,168,1,1) ;
IPAddress subnet(255,255,255,0) ;
WiFi.config(ip, gateway, subnet) ;
delay(1000);A WiFi.config sok leírás szerint a WiFi.begin elé is jó lenne, de a gyakorlatban nem, pedig az lenne a logikusabb.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Régebben nekem is voltak vele gondjaim, de ezekkel stabilan működik.
Hónapok óta stabilan megy pl. az a telnet szerver, amit egyszer régebben (most nem találom hol) itt belinkeltem.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Én korábban ESP8266-ból a "fehér panelesből" forrasztottam be néhányat, azokat ma is használtam egy mérésnél, nem volt velük gond. Amikor már kezdtek terjedni, akkor már nem érte meg forrasztgatni, akkor kész Wemosokat vettem, de "üzemszerűen" a régi fehér panelosokat használom, mert azokkal van összerakva a mérés. Viszont ezeket egyfolytában huzamosabb ideig nem használtam még. Ami folyamatosan jár hónapok óta, az ESP32 DOIT panelon. Ez egy telnet szerver, ez hónapok óta jár, csak áramszünet esetén nem. A valamelyik internetes állomásról elküldött adatokat ismétli minden egyes bejelentkezett állomásra. Nincs vele gond.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Melyikről beszélünk, ESP8266 vagy ESP32?
ESP32-n jó ideje stabilan működő programból kopiztam ki a beírt részletet.
ESP32-n nálam:
config elöl. utána begin: sztochasztikus viselkedés.
begin elöl, utána config: stabil viselkedés.
Azért kezdtem el kutakodni 32 ügyben a neten, mert az első verzió esetén nekem is gondjaim voltak.
A neten írták a második verziót. Amióta azt használom, azóta stabil. Tehát felkapcsolódunk, kapunk IP-t.
Utána változtatjuk meg az IP-nket.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Az esp-wrom-32 a lényeg.
"Itt lehet olyat csinálni..."
Persze. Ez C++ , vagyis amit C++-ban lehet, azt lehet. A C++ tk. a C bővítése. Attól lesz arduino, hogy egy csomó (C++, C, assembly) fgv, type, constans már definiálva van, amit includol. Ugyanúgy main() is van , csak nem látod, de megkeresheted.
A main egyszer lefuttatja a setup függvényt, utána végtelen ciklusban hívogatja a loop-ot.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Szerintem is Tanblocknak van igaza. Én annyit tennék hozzá, hogy az IDF is ugyanazzal működik, mint az Arduino IDE. Valahol meg is van ugyanaz a konfig fájl, amit az IDF-ben állítasz, én egyszer régebben ott állítgattam valamit, de már nem emlékszem mit, és miért. Ezek csak user interface-ek. Jó az a 8266! Az meg, hogy mindenki fejleszt rá mindenfélét, és azok egymással nem csereszabatosak, az mindkettőnél megvan. Hogy az alaplapok között is van apróbb különbség, az is. Pl. megírod a programot, aztán a másik lapon nem ugyanaz a beépített led neve, és nem ugyanazon a GPIO-n van, de más eddig nekem nem okozott gondot. Ezért én be szoktam írni a program elejére kommentben, hogy milyen könyvtárral és milyen lappal használtam, milyen lapra fordítottam.
Aztán egy év múlva keresem ugyanazt a könyvtárat, de közben átírták.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Csak elmélkedés: Lecsatlakozol, és újra fel ugyanarra az IP címre? Kilépéskor lezáródott rendesen a kapcsolat? Eléggé közel van az ESP a routerhez? Nincs túl nagy forgalom a sávon, hogy tudjon csatlakozni? Az ESP működik, csak a WiFire nem tud csatlakozni, vagy az ESP is áll?
"csatlakozik, csak nem ahhoz, amit megadtam neki" ????
Ez elég érdekesnek tűnik! Honnan tudja a másik adatait?De jó helyen van ez az ESP, hogy 30 fok van
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest