A kezdetek
Maga a GPS alapjai még az olyan földi rádiófrekvenciás navigáció rendszerekből származnak, mint a 40-es évek elején fejlesztett LORAN és Decca Navigator. Az első komolyabb lökést a fejlesztéshez az adta, amikor a szovjetek 1957-ben fellőtték az első ember alkotta műholdat, a Sputnikot. Egy csapatnyi amerikai tudós elkezdte figyelni a Sputnik által sugárzott rádiós jeleket. Megfigyelték, hogy a rádiójelek frekvenciája megnőtt, amikor elhaladt felettük a műhold és fokozatosan csökkent, amikor távolodott. Ez a Doppler-effektusnak nevezett jelenség lehetővé tette, hogy megfelelő számításokkal meghatározhassák a műhold pontos helyzetét a Föld körüli pályáján. Az első műholdas navigációs rendszer, a Transit volt, ezt az USA haditengerészete tesztelte 1960-ban. A rendszer öt műholdat használt és óránként egyszer lehetett vele pozíciót mérni. 1967-ben a tengerészet kifejlesztette a Timation műholdat, amely az alapját adta a mai GPS rendszernek.
Hidegháborúból fejlesztés
Miközben a katonai és civil felhasználük számára is fontos és szükséges lett volna egy pontos navigációs rendszer, az ehhez szükséges dollár milliárdokat egyikük se szerette volna fizetni. A hidegháborús évek során felpörgött fegyverkezési verseny és a nukleáris veszély miatt az USA kongresszusa belátta, muszáj anyagilag támogatnia egy precíz navigációs rendszer kiépítését, amely egy esetleges újabb világháború esetén az interkontinentális fegyverek célbe juttatását is segítené. 1960-ban a légierő a MOSAIC néven ismert, rádiós navigációs rendszert használta, aztán 1963-ban a Project 57 néven futó tanulmánnyal megszülettek a GPS rendszer alapjai. A Timation műholdakból az elsőt 1967-ben lőtték fel, majd az 1974-ben fellőtt harmadikon már egy atomóra adta az alapjelet. 1973-ban tizenként katonai vezető előállt a Pentagonban a DNSS (Defense Navigation Satellite System – Védelmi Navigációs Műhold Rendszer) létrehozásának ötletével. A DNSS programot később Navstar néven futtatták tovább, a műholdakat pedig Navstar-GPS névvel illették, ebből lett később a GPS elnevezés.
Civil rendszer civil áldozatokkal
1983-ban a Korean Air Lines 007-es járatát lelőtték szovjet területen, a katasztrófában mind a 269 utas és a személyzet meghalt. Ezután Ronald Reagan amerikai elnök kezdeményezte egy szabadon és bárki számára hozzáférhető GPS rendszer kiépítését. A jelenleg használt GPS rendszer első műholdját 1989-ben lőtték fel, majd fokozatosan a többit is, a huszonnegyedik 1994-ben állt pályára a Föld körül. A kezdetekben a civilek számára korlátozták a GPS pontosságát, elsősorban amerikai védelmi okokra hivatkozva. Ezt azonban Bill Clinton elnök megváltoztatta, amikor 2000 május 1-jén a GPS civil pontosságát 100 méterről 20 méterre növelték. Ezzel együtt az amerikai hadsereg bizonyos területeken továbbra is blokkolhatja a műholdak jeleit.
Ma már természetes
Mint az ebből a szűkre szabott kis történeti áttekintésből is kiderül, a GPS rendszer hosszú évek, évtizedek során, anyagi és emberi áldozatok árán jött létre. Napjainkban a GPS már nem valami „űrtechnika”, hanem a hétköznapi ember számára is elérhető, használható szolgáltatás. A kezdeti méregdrága hadieszköztől mára eljutottunk oda, hogy akár egy 30-40 ezer forintos mobiltelefon segítségével is eljuthatunk bárhonnan bárhova és persze a navigáción kívül számos más szolgáltatás is megjelent, melyek mind a GPS rendszerre támaszkodnak. Hogy miként is működik egyáltalán a GPS, hogyan kerül meghatározásra a pontos helyzetünk? Nos, ezt majd egy következő írásban olvashatjátok. Addig is mindenkinek pontos célba érkezést és jó GPS jelet kívánok!
A cikk elkészítéséhez a Smartshop nyújtott segítséget, köszönjük! Ha valaki további információkra vágyik, a cég szakértőit személyesen is faggathatja az Erzsébet körúton található üzletükben.
Rusi
