Szakújságíróként nagyon szerencsés helyzetben vagyok, hiszen gyakorlatilag nincs olyan elektronikai termék, melyet megjelenése után ne tudnék kipróbálni - ha pedig telefonról vagy ahhoz kapcsolódó kiegszítőről van szó, akkor egészen biztos, hogy az adott terméket pár napig a zsebemben/nappalimban tudhatom.
Az Apple kiegészítőkkel foglalkozó blog indulása viszont egy egészen új magasságba repített. Mostanában már nem csak simán frankó, hanem tényleg prémium kategóriás termékeket is lehetőségem nyílik tesztelni, így került hozzám múlt héten a JBL On Time Micro nevű asztali zeneállvány, mely véleményem szerint még valahol a konzumer és a prémium kategória határán versenyzett, mert olyan dolgokat tud, amiket az olcsóbb termékek nem igazán tudnak. Ez az árán is tükröződik, épp ezért elképzelni sem tudtam, hogy mit nyújthat a Bowers & Wilkins Zeppelin Mini nevű hangládája, mely az iStyle kínálatának egyik legmagasabbra pozícionált darabja, ez már masszívan az a kategória, amely a prémium szegmens kellős közepe. Az Apple termékekkel kompatibilis kiegészítő egyébként hagyományos bemenetekkel is bír, ezért nem csak azoknak ajánlható, akik almás zenelejátszóval és/vagy telefonnal rendelkeznek.
A csomagolás nem képvisel új szintet, a doboz rendkívül szép, méretes, ráadásul minden szükséges információ rá van írva, de nincs bársonyból, nem zenél, amikor kinyitjuk, ami persze még nem baj, én személy szerint azt szeretem, ha nem a körítés, hanem a termék az, amelyik magáért beszél. Az angol gyártó hangládája pedig beszél, mert amikor az ember kiveszi a dobozból, majd könnybe lábad a szeme, olyan gyönyörűséges. És ez nem túlzás, ilyen szép hangfalat szerintem még életemben nem láttam, pedig párhoz már volt szerencsém. Nem hivalkodó, nem villog, bár egy kicsit csillog, de ez még belefér: egy olyan stílus megtestesítője, mely egészen egyszerűen kortalan. Ebben a hitben az összeszerelés minősége is meggyőzi a hangfal boldog és jómódú tulajdonosát, masszív egy doboz, az biztos. A Designed in the UK, Made in China felirat viszont már-már kiábrándító, még jó, hogy hátulra van felírva, ráadásul kellően kicsivel. Mondjuk manapság minden Kínából jön, a lényeg inkább az, hogy az adott gyárban mennyire veszik komolyan a minőségbiztosítást, s úgy sejtem, hogy az Apple megrendelésére készült cuccoknál azért nem kicsit figyelnek az ilyesmire.
Csatlakozókból nincs túl sok, hátul a power, AUX és USB feliratokkal találkozhatunk, az első kettő jelentése egyértelmű, az USB pedig egy B típusú csatlakozót takar, melynek segítségével PC-re és Mac-re egyaránt ráköthetjük a hangfalat, streaming vagy a benne töltődő iPod/iPhone szinkronizálása céljából. Azaz köthetnénk, ha kapnánk hozzá kábelt, de a tápon kívül ehhez sem jár ilyesmi, pedig egy USB-kábel igazán nem egy költséges kiegészítő. Különféle dokkolókat viszont kapunk, melyek segítségével készülékünket biztonságosan rögzíthetjük a masina tükörsima és íves tetejéből kiemelkedő, egyébként elforgatható csatlakozóállványra, melyet nyilván az iPhone/iPod Touch tulajok fognak igazán kedvelni, ha ugyanis elforgatjuk, az érintőkijelzős modelleken megjelenik az igen látványos cover-flow nézet. A cucc egyébként a második, harmadik és negyedik generációs iPod nano-kat, az iPod classic-ot, valamint az összes iPod Touch-ot és iPhone-t támogatja, dokkoló adaptereket viszont csak ez utóbbiakhoz kapunk: az iPod classic elég nagy ehhoz, hogy egy plusz műanyagdarab nélkül is összeérjen tartórésszel, a nano-k pedig elég könnyűek, így gyakorlatilag a csatlakozó önmagában is megtartja őket.
A bekapcsolással nem kell sokat vacakolni, ha a tápellátás megvan, elég beraknunk az iPodot/iPhone-t, a cucc magától elindul, amit csupán annyi jelez, hogy a hangszórókat borító textil mögül diszkréten világító piros színű led kékre vált, ami már kicsit erősebb fényű, de az alvásban azért valószínűleg senkit nem fog zavarni. Mivel a zenéket magáról a készülékről irányítjuk, gombokból csupán három került a hangfalra, jobb oldalt hátul érhetjük el a kikapcsoló és hangerőszabályzó gombokat. Ezeket mondjuk viszonylag ritkán fogjuk használni, mivel egy távirányító is jár a cucchoz, de nem ám egy olyan átlagos kinézetű, amilyet a JBL mellé kapunk. Ez egy fekete színű kis gömbőc, csepp formájú, nagyon szép és nagyon kényelmes, főleg, mert gomb összesen csak hét darab van rajta. Bár a lámpácskát nem látjuk, sajnos nem rádiós, hanem infrás, tehát rá kell irányítanunk a Zeppelinre ahhoz, hogy működjön, de a hatótávolsága kellően nagy, úgy tíz-tizenkét mérettől még gond nélkül működött.
Amikor az ember bekapcsolja ezt a 2 x 18 W teljesítményű, méregdrága gyönyörűséget, akkor rájön, hogy az alacsonyabbra pozícionált JBL On Time Micro is szól olyan jól, mint ez. Így aztán vagy az történik, hogy elgondolkodunk, hogy a mi fülünk nem annyira szofisztikált, hogy különbségeket érezzen, vagy egyszerűen már a JBL is baromi jó volt. Félreértés ne essék, szépen énekel a mini Zeppelin, muszáj megemlíteni az extra széles szórású membránokat, melyeknek hála a zene szinte 360 fokban lengi körbe a hangszórót, továbbá az is örömteli, hogy a mélyebb tartományok nincsenek rajta túltekerve, szép, kiegenysúlyozott hangja van, a magasok is átjönnek, viszont egy picit kevésbé dinamikus, mint amilyenre számítottam. Ez bizony egy prémium hangfal, amit a fentiek fényében azoknak ajánlunk igazán, amik nem csupán arra hajlandóak áldozni, hogy a hangminőség rendben legyen, hanem az is fontos nekik, hogy a Zeppelin Mini a konyha, a hálószoba, vagy épp a nappali díszévé váljon. A már többször emlegetett JBL az erősebb mélyek miatt talán még egy kicsit közelebb is áll a mainstream igényekhez, mint a Zeppelin Mini, melynek külseje viszont tényleg hibátlan, jó ideig elnézegettem volna még a lakásomban.
A hangláda ára bruttó 110 000 forint.
Bocha
