Hirdetés

Mobilfizetés blog: A bankok szerepe a mobilfizetésben

A mai blogbejegyzésünkben a bankok mobilfizetésben betöltött szerepével foglalkozunk, ami első ránézésre nem igényel túl sok magyarázatot, hiszen a feladatkörüket korábbi bejegyzéseinkben is érintettük. A bankok ugyebár a pénzügyi közvetítő rendszer résztvevői, a hitelintézetek közé tartozó pénzügyi intézmények, amelyek pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak; maga a szó egyébként az olasz banca szóból ered, ez pedig a német nyelvből származik és padot jelent, amely a középkori pénzváltó padokra utal.

Elsőre azt gondolhatnánk, illetve a fizetési folyamatábrák tanulmányozása után akár ki is jelenthetnénk, hogy a bankok szerepe a mobilfizetésnél szinte pontosan ugyanaz, mint a hagyományos kártyás fizetéseknél, az ún. négyszereplős modellnél. Mielőtt belemennénk a részletekbe, mindenképp fontos megemlíteni, hogy a vásárlások során két bank is érintett a folyamatban, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy mobilfizetésről van szó. A kereskedő szerződésben áll az elfogadó bankkal (ami arra irányul, hogy a kereskedőegység bizonyos típusú kártyákat elfogad), aki pedig szerződésben áll a kártyakibocsátóval, ők ugye többek között a biztonsági tanúsítványokról gondoskodnak, korábban már írtunk róluk. Az ügyfélnek is van egy bankja, ami a bankkártyája kibocsátója. Jelenleg egyetlen egy olyan bank sincs Magyarországon, amelyiknek lenne saját Mobil PayPass szolgáltatása, az OTP viszont a szolgáltatók Wallet alkalmazásaiba beleteszi a Mobil PayPasst, ezért működhet a mobilfizetés a Telekomnál és a Vodafone-nál.

A secure element

A mobilfizetés leginkább a kártyakibocsátás folyamatában különbözik a hagyományos négyszereplős modelltől, mivel itt ugye nincs fizikailag is létező bankkártya. A virtuális kártyával történő fizetéshez szükséges egy ún. secure element létrehozása az okostelefon környezetében, amire négy megoldás is mutatkozik. Ezek közül három hardveralapú, a legismertebb a SIM-kártya, van lehetőség az okostelefon belső memóriájában is tárolni a secure elementet (az Apple és a Samsung ezt csinálja a saját szolgáltatásainál), illetve harmadik opció még a külső memóriában, a microSD kártyán megjelenő megoldás. A legtöbben a SIM-kártyát használják, aminek nem az az oka, hogy az bármiben is jobb a többinél, csupán arról van szó, hogy a mobilszolgáltatók sokkal hamarabb elkezdtek felkészülni a mobilfizetésre, mint a többi piaci szereplő, SIM-en már 2008-2009környékén is megvalósult olyan mobilfizetési szolgáltatás, amihez folyószámla kapcsolódott, igaz, az még SIM Tool Kitet használt és a maihoz képest nagyon szerény felhasználói élményt nyújtott, de működött. Nem lett nagy siker, de legalább rájöttek, hogy szükség van egy virtuális kártyára ahhoz, hogy a dolog tényleg minőségi módon valósuljon meg, kvázi stratégiai előnyt kovácsoltak maguknak a történetből, ezért van az, hogy a világ legtöbb részén a secure element a SIM-en található.

A negyedik megoldás egyébként az, ha a secure element a felhőben tárolódik, a 4.4-es Androidtól használható, Google-féle Host Card Emulation egy ilyen megoldás, de a MasterCardnak is van ilyen szolgáltatása, MasterCard Cloud Base Payments (MCBP) a neve. Magyarországon ezt sem használják még, kizárólag a SIM-re épülő megoldásokat.

Felmerülhet a kérdés, hogy hazánkban miért nem nyújt egyetlen egy bank sem saját Mobil PayPass szolgáltatást, a választ pedig a mobilszolgáltatóknál kell keresni, akik anno olyan erővel kezdeményezték egy mobilfizetési keretrendszer létrehozását, hogy a bankok (azaz végül csak az OTP) kvázi csak ennek kisegítőjeként jelenhettek meg. Arra nincs egzakt válasz, hogy miért az OTP az egyetlen itthon, aki legalább ilyen szinten belefolyt a dologba, valószínűleg a puszta mérete, illetve az innovációkra való fogékonysága játszhatott ebben szerepet. A Magyar Mobiltárca Szövetségnek ehhez egyébként nincs köze, a bankoknak nem kötelességük belépniük ahhoz, hogy efféle szolgáltatást nyújtsanak, az OTP sem azért tagja az egyesülésnek, mert ez a feltétele lenne a mobilfizetési lehetőségek biztosításának, inkább valószínűsíthető, hogy az általuk ideálisnak gondolt irány deklarálása céljából vannak jelen, meg persze dolgoznak is azon, hogy Magyarországon is jól tudjon működni a mobilfizetés.

A külföldi példák megnézése és a szakértők véleménye viszont arra enged következtetni, hogy a bankok a jövőben egyre erősebb szereplői lehetnek a mobilfizetésnek, hiszen számukra egy újabb lehetőség nyílik meg azáltal, hogy nem hardverre épülő secure elementen keresztül lehet mobilfizetést végrehajtani, ld. keretes írás. A bankok a mobilszolgáltatói megoldásokkal ellentétben egy saját tárcát is létre tudnak hozni, amelybe a saját szolgáltatásaikat is beágyazhatják. Ha egy banknak van egy saját tárcája (pl. az Erste Wallet), akkor abban ugyan van egy Erste által kibocsátott kártya, de mellette egy csomó olyan szolgáltatás is előkerülhet, amely az adott bank számára fontos, hiszen növelheti az ügyfélélményt, erősítheti a márkát.

Szinte biztos, hogy a háttérben sok bank jelenleg is azon dolgozik, hogy részesei lehessenek a folyamatnak, de hogy az OTP-hez hasonlóan lesz-e valaki "asszisztens" a mobilszolgáltatók tárcáinak kialakításában, azt nem lehet tudni, bár eleve az is jó kérdés, hogy valójában ki segít kit ennél a folyamatnál. Az viszont szinte biztos, hogy a mobilfizetés a jövőben egyre több banknál fog megjelenni, saját walletbe ágyazott szolgáltatásként.

Azóta történt

Előzmények