2019. február 23., szombat

Gyorskeresés

Szponzorunk

Mobilfizetés blog: Hol tart ma a Bitcoin?

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: Mobilarena

A nyílt forráskódú, digitális fizetőeszköz sikere nem akkora ugyan, mint pár éve volt, a mögötte lévő technológia viszont alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi pénzügyi rendszert.

Olvasóink többsége bizonyára hallott már a Bitcoinról, hiszen 2013 végén az elképesztően magas árfolyamnak köszönhetően még a kereskedelmi televíziók is beszámoltak arról, hogy mekkora és milyen veszélyes lufi is a nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz. Több kormány, nemzeti bankok, szakértők és laikusok is megszólaltak a témában, a láthatatlan pénzmozgások és az adófizetés elkerülésének lehetősége miatt bizonyos országok a bankjaikon keresztül meg is akadályozták, hogy az ügyfeleik Bitcoinért vásárolt valutát kaphassanak a folyószámlájukra.

A Bitcoin tehát egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009 január 3-án bocsátott ki egy azóta is ismeretlen hacker, így reagálva a 2008-as amerikai bankválságra. Az elnevezés egyaránt vonatkozik magára a fizetőeszközre, valamint az azt kezelő nyílt forráskódú szoftverre és az azzal létrehozott elosztóhálózatra is. A lényege tulajdonképpen az, hogy a teljes mértékben peer-to-peer rendszerben az érintett felek közvetítő pénzintézetek nélkül, közvetlenül egymás között tudják lebonyolítani az online fizetéseket.

Hogyan működik?

A Bitcoinjainkat tárolhatjuk egy pénztárca állományban a saját gépünkön, vagy egy tárhelyszolgáltatónál valahol a felhőben, a tranzakcióhoz pedig csupán a két fél Bitcoin tárcájának azonosítójára van szükség. A Bitcoinok egyébként nem valamiféle digitális pénzverdében készülnek, hanem az úgynevezett bányászat eredményeként kerülnek a gazdaságba. A felhasználók egy része a tranzakciók feldolgozására, hitelesítésére fogja be számítógépe szabad kapacitását; ezt a folyamatot nevezik bányászatnak. Ennek során a számítógépnek bonyolult titkosítási feladatot kell megoldania. Ha végzett, a blokk hitelesítésre kerül, és az így végbement tranzakciók bekerülnek a tranzakciós naplóba. Magyarán bányászattal lehet Bitcoint előállítani, ami persze jól hangzik, de azért azt érdemes tudni, hogy óriási kapacitás kell hozzá, ami egy átlagfelhasználó által elérhető számítógépetmaximálisan és hosszú ideig leterhel, ezért a bányászathoz ma már drága és kimondottan erre tervezett eszközöket használnak.

Bár központi irányítás nincs, és így például nem lehet mesterségesen, a fizikai fizetőeszközöknél megszokott jegybanki beavatkozásokkal szabályozni az inflációt vagy hatni az árfolyamra, a majdan elérhető Bitcoin mennyiség meghatározott, nevezetesen 21 millió, melyet 2140-ig szándékoznak a gazdaságba pumpálni, aminek az előre lefektetett séma szerint 2013-ra a 21 milliónak a fele, 2017-re pedig a háromnegyede fog rendelkezésre állni. A rendszer automatikusan változtatja a fentebb említett, hitelesítéskor megoldandó matematikai problémák bonyolultságát annak függvényében, hogy milyen gyorsan oldják meg azokat, illetve hány bányász dolgozik, így szabályozva a forgalomban lévő virtuális pénz mennyiségét. A fizikailag is létező pénzekkel ellentétben a Bitcoin 8 tizedesjegyig osztható, így a limit nem okozhat különösebb gondot a jövőben, hiszen 2,1 × 1015 részre bontott Bitcoin állhat majd rendelkezésre.

A Bitcoin rendszer használata anonim, csak annyi látszik, hogy mely két pont közt történt tranzakció, de hogy a két pont mögött valójában kik állnak, az nem derül ki, hacsak a felek nem teszik ezt közzé. Pont ezen tulajdonsága miatt bírálják rengetegen, hiszen a Bitcoinnal kiválóan lehet úgy mozgatni a pénzt, hogy annak sehol se maradjon nyoma, innentől pedig a kedves olvasók fantáziájára van bízva, hogy vajon kik és mire is tudják használni. A rendszer egyedi jellemzője továbbá, hogy a Bitcoin normális valutákra történő váltásának árfolyama kizárólag a kereslettől és a kínálattól függ, azaz viszonylag könnyen manipulálható.

Hol tart most?

Nehéz lenne megmondani, hogy a Bitcoin hol tart napjainkban. A támogatók idealista elképzelései nem valósultak meg, a kereskedőknél nagy általánosságban még mindig nem lehet Bitcoinnal fizetni, a rendszer felépítéséből adódóan pedig problémát jelent, hogy egy félrement utalás például elveszik az éterben, ha valaki tehát rossz címre küld pénzt, azt soha senki nem fogja megkapni. Az árfolyam nagyjából stabil, de közel sem annyira, hogy arra egy visszafogottabb hozzáállású kereskedő feltegye üzletének sikerét.

Magyarország első Bitcoin ATM-je az Anker Klubban

Ettől függetlenül a Bitcoin alaposan megrázta a hagyományos pénzügyi rendszert, a mögötte található technológiát ugyanis azt mondják, hogy a világ legnagyobb bankjai és technológiai cégei is kutatják, hiszen optimista becslések szerint dollármilliárdokat lehetne megtakarítani azzal, ha a különféle elszámolási rendszereket valami olyasmire cserélnék, mint ami a Bitcoin mögött is van. Az efféle kijelentésekkel nyilván lehet vitatkozni, de egyes iparági szereplők kiemelik, hogy a Bitcoin mögötti blockchain használatával úgy lehetne megbízható könyvelést készíteni, hogy nem lenne szükség azokra az elemekre, amelyek ma szükségesek ehhez. Fontos kérdés persze a számítási kapacitás, a Bitcoinéhoz hasonló banki rendszer használatakor nyilván nem egy nyílt hálózatot kellene elképzelni, hanem például egy olyan bankok közötti együttműködést, ahol a felek alapvetően megbízhatnak egymásban, azaz több banknak kellene együtt dolgoznia azon, hogy csalni tudjanak.

A bankok számára a megtakarításon túl azért is lehetne előnyös egy efféle rendszer használata, mert így a jelenleg több napos elszámolási időt jelentősen lehetne csökkenteni, közel valós időben történhetnének az események. Most ugyanis a bankok egymás közötti üzleteit általában egy harmadik személy végzi el, tehát egy egyszerű átutalás során is érintett egy olyan partner, amelyik a tranzakciót lekönyveli. Ennek a hierarchikus felépítésnek az eredménye, hogy például egy nemzetközi értékpapír vásárlásának könyvelése valójában napokig tart.

Hogy a bankok végül mikor és milyen rendszerre fognak átállni, azt persze jelenleg nem lehet megmondani. A Bitcoinéhoz hasonló rendszer bevezetése mindenesetre biztos, hogy nagyon komoly együttműködést igényelne a piaci szereplők részéről. Érdekesség, hogy az amerikai Commodity Futures Trading Commission (Határidős Áruzsőzsdei Kereskedelmi Felügyeleti Bizottság) nemrég bejelentette, hogy az ő értelmezésükben a Bitcoin egy árucikk, olyasmi, mint mondjuk az olaj, aminek következtében ellenőrizni fogják a kereskedést bonyolító cégeket. Ez remélhetőleg hozzá fog járulni ahhoz, hogy a korábbiakhoz hasonló, manipulációs incidensek a jövőben ne történhessenek meg.

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.