Bevezető
A gyerekeknek szánt elektronikai termékek fejlesztésénél felnőttek próbálják kitalálni, hogy igazából nekik mire lenne ahhoz szükségük, hogy a csemetét tudják valamelyest kontrollálni és számára se legyen drámaian nagy kötöttség ebbe belemenni. Szó szerint kézenfekvő volt, hogy egy karórából kiindulva relatív könnyen lehet ilyen berendezést létrehozni, nem is abban van a lényeg, hogy jé, ez most egy kölyök-okosóra, hanem az efféle kütyüknél mindig sokkal inkább az a kérdés, hogy a használhatósága milyen akár a gyerek, akár a szülő szempontjából.
A Wherecom KidFit hozzánk kerülése egy tökéletes véletlen folyománya. Tajvan egyik külvárosi hoteljében (a Computex idején) a liftnél ráköszöntünk egy fickóra angolul, aki visszaköszönt. Mondtuk egymásnak magyarul, hogy végre valaki viszonoz egy köszönést, az ember pedig elmosolyodott és szintén magyarul megjegyezte, hogy ezt így illik. Volt némi kacarászás, de ha már így alakult, akkor meg is ismerkedtünk: Ferenc egy hazai disztribútornál dolgozik és pont azért ment a Computexre, hogy elhozza többek között ezt a szerkezetet, amelyet itthon is meg lehet már vásárolni. Nyilván azon melegében elkértem tesztre.
A termék egy jópofa, vidám rajzokkal meghintett, majdnem kocka alakú dobozban érkezett, négy árnyalatban kapható, rózsaszínben, feketében, narancsban, illetve az általunk igényelt, férfias világoskékben. Egyébként tipikus gyerekcucc, abból is könnyen ráismerni a távol-keleti ízlésvonalra, de nem bántóan édibédi és bűbájos, csak amennyire még belefér mondjuk 6-8 éves korig. Utána már átkerül a ciki-halmazba, de a célcsoport ennél fiatalabb. A gyártó 4 éves kortól javasolja, bár ők 12 évnél húzzák meg a határt, ott már okostelefon a menő. Az óra mellett két kisebb dobozka üldögél, egyikben némi papíralapú olvasnivalót, a másikban egy tök hagyományos microUSB-kábelt fogunk találni. Mondhatnánk, hogy más nem is kell, de ez nem igaz, ugyanis szükségünk lesz egy SIM-re is, amit nekünk előzékenyen biztosítottak a tesztcucc mellé, de egyébként a júzerre van bízva, hogy melyik szolgálatótól és milyen tarifacsomagot választ.
Külső
Szerintem a termék kissé bumfordi. Nem önmagában, hanem gyerekcsuklóhoz viszonyítva tűnik picit méretesnek. Kérdezhetnénk, hogy mi foglal itt egyáltalán helyet, de erre a válasz az lesz, hogy elsősorban a telep, meg persze az sem árt, hogy a terméken elhelyezett gombok elég nagyok és jól kitapinthatók legyenek. Ebből összesen négy darab van, három az óra jobb oldalán, egy pedig lent, a szíj fölött.
A szíj gumis műanyag, nem cserélhető, de elég ellenálló. Tág határok közt állítható, ha szorosan is, de az utolsó lukat használva még én is fel tudtam applikálni a csuklómra, ami azt is jelenti, hogy különösen nagy gyakorisággal gyorséttermekben étkező, relatív gömbszerű kissrácokra is nagy biztonsággal fel lehet rakni. Az anyaghasználat masszívan plasztik, annak minden előnyével (ellenálló, letörölhető, könnyű) és hátrányával (csillogós, olcsó hatású). De mondjuk egy ilyen szerkezetnél inkább az előnyök a fontosak, fémes, ékszer jellegű kiegészítőt maximum koraérett, divatdiktátor kislányok szeretnének, ám mivel olyan nincs a piacon, ezért nem is fognak rá ácsingózni. Az óra nem vízálló, de a fröccsenéseket bírja, szemerkélő esőben nem lesz baja.
A jó hír: van kijelző. Nem nagy (gyakorlatilag egy lőrés), nem színes, de az alapvető információkat megjeleníti. Ez alapesetben a töltöttség állapotát és a térerőt jelenti. Ezen kívül láthatjuk rajta az időt, a dátumot és a GPS jel erősségét is. A megjelenített információk között a jobb oldalon levő, középső gombbal tudunk váltogatni.
Az oldalsó gombok közül az alsó és a felső bármelyike szolgálhat hívásfogadásra, illetve hosszas megnyomásukkal egy-egy előre tárolt telefonszám hívható. A középsővel lehet a kijelzést változtatni, illetve ezzel tudjuk ki, illetve bekapcsolni a készüléket. Az előlap alján található széles gomb pedig az SOS módot indítja, erről később lesz még szó. A bal oldalon két ajtó van, a kisebbiket könnyű kibillenteni, emögött ül a microUSB csatlakozó, ahonnan töltést kap a 600 mAh-s akkumulátor. A másik ajtó szélesebb, nehéz kipiszkálni, itt tolható be a microSIM.
Működés
Van egy app, nem meglepő módon Wherecom a neve, ezt szükséges telepíteni. Első lépésként meg kell adni az eszköz IMEI számát, ezt be is tudja olvasni a dobozon levő vonalkódról, majd az órában levő SIM-hez tartozó telefonszámot. Erre küld egy kódot, amit vissza kell írni a szoftverbe és onnantól kész is. Mindehhez persze az szükséges, hogy legyen SIM a termékben és legyen rajta internet hozzáférés. És persze kapcsoljuk ki a PIN-kódot, mert az óra nem alkalmas arra, hogy ezt beütögessük.
Ha sikerrel jártunk, akkor innentől az alkalmazást használva tudunk buherálni dolgokat. És itt jönnek a jópofa és ötletes részek. A magyarul is tudó felületen egyrészt az eszközhöz társíthatunk fotót, nevet, adatokat, hiszen több órát is kezelhet a szoftver. Beállíthatjuk, hogy ki legyen az adminisztrátor, illetve melyik legyen az a két telefonszám, amit az óráról fel lehet hívni. Bekapcsolhatjuk a mozgáskövetést, ami értesít, ha az eszköz elindult valamerre, illetve létrehozhatunk több zónát is, amelyekből kilépve szintén kapunk notifikációt. Ezekhez időkeretet is lehet rendelni, tehát lehet iskolai és otthoni zónánk, amelyek a megfelelően beállított időpontokban érvényesek.
Az app kezdőoldalán mindig látjuk a térképen, hogy hol van az eszköz, fel is lehet hívni innen egy gombnyomással az órát, amely kicsöng és bármely gombbal fogadható a hívás. A hangminőség meglepően korrekt, nem túl hangos az, amit az óra produkál (de a csengőhang mellé rezgés is társul), viszont amit mondunk, az remekül hallatszik a másik oldalon. Látjuk az akkumulátor állapotát is, átlagos használat mellett 3-4 napig is elketyeg a szerkezet, de ha gyakran kell kapcsolatba lépnie a szerverrel, akkor gyorsabban merül.
Az SOS gomb is az alkalmazásnak küld értesítést, ebben benne van a pillanatnyi pozíció, illetve ha megnyomja a csemete a billentyűt, akkor maga az óra is elkezd szirénázni, valamint ezt megelőzően 15 másodpercre bekapcsol a mikrofon, rögzíti a hangot és a hangfájlt is elküldni az alkalmazásnak, ahol ezt vissza lehet hallgatni. Elég érzékeny a szerkezet, nem csak az volt tisztán érthető, amit az óra mellett állva mondtam ekkor, hanem a háttérben kivehető volt némi kutyaugatás és egy igen kellemes orgánumú fűrészgép produkciója is.
A KidFit ára bruttó 30 ezer forint és ebben ugye nincs benne a SIM. A termék havonta átlagos használat mellett 20-30 MB adatforgalmat fogyaszt, ezt egy alapszintű internetes csomag is simán kielégíti, de ha társalkodni is akarunk, akkor ugye nem árt, ha beszélgetésre is alkalmas a tarifánk. Ez mondjuk havi 300-500 forintos kiadást jelent egy feltöltőkártyás SIM esetében, ami önmagában már nem mondható vészesnek, viszont az óra ára egy kicsit fájóbb, noha ez egyszeri beruházást igényel. A magyarul kommunikáló, sokoldalú, jól működő alkalmazás, a telefonálás lehetősége és a csuklóra tehető kialakítás emeli ki az általános, személyi nyomkövetésre használt trackerek világából. Hogy mennyire lehet meggyőzni a szülőket arról, hogy szerintük érdemes-e egy ilyen eszközzel felvértezni a gyermeket… no, ezt már a forgalmazónak kell eldöntenie és megvalósítania.
Bog
A terméket a hazai forgalmazótól kaptuk. Köszönjük.
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.