Bevezető, doboz, külső

Átlagosan indult a TCL két új táblagépének, a Tab 11-nek és a NXTPaper 11-nek a sztorija, az MWC-n egy szolid sajtóbemutató keretein belül prezentálták, elmondták, hogy tök jó, mert olcsó, de árához és méretéhez képest milyen jó felbontású kijelző van a gépekben, meg könnyűek és vékonyak, így kényelmesen lehet őket hurcibálni, a NXTPaper pedig matt felületű kijelzővel és érintőtoll-támogatással is rendelkezik, ez egy picit így drágább, de még így sem kerül 250 eurónál többe. El is kértük tesztre, hisz olcsó táblagépből nincsen azért hatalmas választék, a TCL eszközei pedig előbb vagy utóbb bekerülnek a hazai boltok polcaira. Kaptunk is egy csomagot, a doboz szerint a Tab 11-gyel, hozzá egy védőtokkal és tollal, de a csomagolást felbontva már kicsit gyanús volt, hogy a teljes előlapon, így a kijelzőn is van egy matt réteg, ami nem leszedhető fólia, mondom, ez akkor a NXTPaper 11 lesz. Aztán később a táblagép is hol így, hol úgy hivatkozott magára (a 9466X modellszám egyébként a Tab 11-et és NXTPaper 11-et is rejti maga alatt), így végül a szoftverből sem derült rá egyértelműen fény, hogy pontosan akkor ez most melyik eszköz. A matt kijelző miatt azért tudjuk azonosítani, hogy a NXTPaper 11-ről van szó, azon kívül meg minden más egyezik amúgy a két tabletben. A dobozban pedig a szokásos tartozékok vannak: fali adapter (18 W), USB-A végű Type-C töltőkábel, SIM-tálca nyitó tű, bár a tálcán SIM-nek szánt hely nincsen, microSD-vel bővíthető a tárhely.

Tab 11-et ír a doboz, mégis a NXTPaper 11 bújik meg benne [+]

Aztán ott van a tok és a ceruza. A Tab 11 elvileg nem támogat érintőtollat, csak a NXTPaper 11, utóbbihoz pedig ugyan nem a gyári csomag alaptartozéka, de a TCL a védőtokkal együtt odaadja a vásárlóknak, még egy megerősítés nekünk, hogy a NXTPaper 11 jött tesztre. Ha azt nézzük, hogy 250 euróért megkapunk mindent, ami igazából kellhet a tábla használatához, akkor nem tűnik rossz ajánlatnak. A tok és az érintőtoll is kifejezetten igényes az árszinthez képest, a könyvszerűen nyíló védőtok külsejét bőrhatású műanyag borítja, az érintőtollon pedig állapotjelző LED és két programozható gomb is helyet kapott. A költségcsökkentés ezek felhelyezési módjában érhető tetten, a tok mágnesek helyett két csík ragasztóval tapad a hátlaphoz, ugyanígy a ceruza tartója a tokhoz. S míg a tok lazán bírta a másfél hét használat alatt a nyitás-csukás, táskába be-ki terhelést anélkül, hogy elmozdult volna, a ceruzát többször elhagytam, mert elengedett a ragasztó. De zárjuk egy plusz ponttal, a kijelzőt a tok automatikusan ébreszti vagy kelti, ha nyitjuk-csukjuk a panel felett.

[+]

A táblagép megjelenésében is kifejezetten jó, a 462 grammjával nem túl nehéz az alumínium ház, a 257 x 161,6 x 6,9 milliméter pedig kényelmesen kézbe fogható, bár az egykezes használathoz talán már kicsit nagy és nehéz. Nálunk a sötétszürke változat járt, elvileg készül a tabletből lila is, bár a szín engem a legkevésbé sem érdekelt, az viszont igen, hogy nincs ujjlenyomat-leolvasó, a kijelző körüli káva hosszanti oldalának közepére helyezett előlapi kamerát használó 2D-s arcfelismerés pedig megbízhatatlan. Vannak jó pillanatai, de általánosságban lassú és egy kicsit gyengébb fénynél már nem akarja felismerni az embert. A jelszó bepötyögése ilyenkor gyorsabb. A ki- és bekapcsoló, illetve a hangerőgombok legalább minőségiek, ezek a kereten helyezkednek el, a tablet bal felső sarkánál.

[+]

Sérelmezem viszont, hogy nem fért el egy 10,95”-es kijelzővel szerelt táblagépen a 3,5 milliméteres fülhallgató csatlakozó, valamivel kárpótol a négy hangszóró, melyek a tablet két-két oldalán helyezkednek el párban és az eszköz árához képest elfogadható hangzást biztosítanak. A ház jobb oldalán elhelyezkedő Type-C csatlakozó USB 2.0-s, OTG-képes egy megfelelő kábellel.

[+]

A hátlapra egy 8 megapixeles kamera jutott autofókusszal és LED villanóval, kicsit kiáll a hátlap síkjából, de tokkal már nem jelent problémát, nem billeg tőle az asztalra fektetett tablet. Egyéb csatlakozó nincsen, egeret vagy billentyűzetet vezeték nélkül lehet csatlakoztatni a táblához, amiben van asztali operációs rendszereket imitáló megjelenítési mód is, ezzel pedig rá is fordulhatunk a következő oldalra, ahol a kijelzőt és a szoftvert együtt részletezzük, mert kapcsolatuk helyenként fejfájást okozhat a felhasználónak.

MicroSD-t igen, SIM-et nem fogad a tablet [+]

Kijelző, szoftver, hardver

Specifikációit megnézve egyáltalán nem tűnik rossznak a kijelző. A 10,95”-es képátló, az 5:3-as képarány, a 60 Hz-es frissítés és a 2000 x 1200 pixel (213 ppi) is elfogadhatónak tűnik, az NCVM IPS LCD panelt szimmetrikus keret fogja közre, 85%-os kijelző-test arányt alkotva. Ezen felül a papírszerű matt bevonat is felsorolható pozitívumként, hisz nem gyűjti az ujjlenyomatot és tükröződésmentes, a T-Pen nevű érintőtollal pedig írni rajta kicsit olyan, mintha tényleg vékony papírra tenné az ember. A maximális 500 nites ígért fénysűrűség sem tűnik rossznak, viszont gyakorlatban ezt nem teljesítette nálunk a tablet, 388 nitet mértünk a panel közepén és 401 nitet a széleken, amiből következik, hogy nem homogén a megvilágítás, fehér háttérnél pedig feltűnően világosabbak a szélek, ez az első bekapcsoláskor szemet szúrt. (A táblázatban jelölt magasabb érték a széleken mért.)

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Ahogy az a táblázat adataiból is jól látható, a méretben és helyenként árban konkurens táblagépekkel szinte megegyezik a TCL kínálta kijelző. Picit nagyobb ugyan, és mint említve volt, matt a felület, de az igazi truváj a szoftverben van, a NXTVision és NXTPaper extrák között. Amik vagy működnek vagy nem, de ha nem, azt biztosan a legrosszabb helyzetekben teszik. Egyrészt már a kijelző automata fényerejének állításával is vannak gondok, a keretbe szerelt szenzor hiperérzékenyen húzza vissza vagy tolja fel a fényerőt, másrészt a beállítások között két helyen is meg lehet találni a szemkímélésre és a NXTVision képjavításra szolgáló menüpontokat. Ezek közül a szemkímélés még jól jön, a melegre állított színhőmérséklettel és a matt felülettel kicsit az e-ink kijelzőkhöz hasonló hatást érhetünk el, amivel szöveget olvasni kellemesebb. (A félkövér betűket én kapcsoltam be.)

A matt felület nem tükröződik és nem gyűjti a maszatokat sem ujjunkról [+]

A képjavítás viszont már más tészta. Egyrészt látványosan lassabb lesz tőle a táblagép, ha be vannak kapcsolva a NXTVision funkciók, sokkal darabosabban reagál az Android 13-as rendszer az olyan egyszerű dolgokra is, mint egy menüpont megnyitása. Aztán időközönként magától kikapcsol, például a lezárt képernyőn vagy a Google Fotókban nem működik az általunk beállított színmód és hőmérséklet, de felhozhatom negatív példaként a YouTube-ot is, ahol random pixeleket és elhagyott képkockákat okoz, ha a NXTVision be van kapcsolva.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Ha éppen nincs ilyen problémája, akkor egész jó használni a táblagépet tartalomfogyasztásra, de pont azon a ponton hibázik néha az eszköz, amiben egyszer sem illene neki. A toll használata is hasonlóan kettős, mintha nem gondolták volna teljesen át, mit is akarnak. Van egy gyorsmenü, mely tollfunkciókat hoz elő, de ezek egy része egyáltalán nem akart működni a teszt alatt, például a képernyőfelírás funkció. A gyorsmenü pedig nem eltüntethető, pedig a menüben van opció arra, hogy csak a tollon található egyik gomb megnyomására tűnjön fel, de ezt a gyakorlatban nem tudtuk előhozni.

(forrás: Mobilaréna) [+]

A tollal rajzolni vagy írni egyébként kényelmes, de közel sincs a Samsung S Pen megoldásához az, amit a TCL kínál. Egy-két alkalmazáson kívül a tollat ugyanis nem különbözteti meg az ember ujjától a rendszer, így például nincs lehetőség arra, hogy kézzel írjunk be webcímet, üzenetet, de dedikált alkalmazásokban lehet rajzolni vagy kézzel írt jegyzeteket készíteni vele. A toll használata során viszont rátenyerelhetünk akár a kijelzőre, nem fogja összetéveszteni a kézfejünket és a tollat.

[+]

(forrás: Mobilaréna) [+]

A jegyzeteléshez és rajzoláshoz kell egy külön program, előre nincs telepítve ilyen (forrás: Mobilaréna) [+]

A szoftvert hajtó MediaTek Helio P60T sem egy kifejezett erőgép. Ez egy LTE modem nélküli változata a Helio P60-nak, 2018 elején mutatták be, szóval ötéves hardverről van szó. A 12 nanométeres FinFET technológiával készülő SoC négy 2 GHz-es Cortex-A73 és négy 2 GHz-es Cortex-A53 magot használ a CPU-ban, a GPU pedig PowerVR GE8320, benne egy dedikált AI egységgel. Az Android 13-as rendszer dadogósan, döcögve fut a táblagépen, az áttűnések animációit kikapcsolva valamivel javul a felhasználói élmény, de jelentős mennyiségű töltési idővel kell számolnunk legyen szó játékok vagy egy weboldal megnyitásáról.

CPU tesztek (15, 30 és 60 perc) (forrás: Mobilaréna) [+]

Megint az van, mint a kijelzőnél, hogy kategóriájában elveszik a TCL ajánlata, sőt itt azért a Redmi Pad jelentősen jobb teljesítményt nyújt hasonló árban. Alapvető böngészésre, kisebb 2D-s játékok futtatására, videónézésre, jegyzetelésre elég a teljesítmény, de nincs meg az folyamatosság a gépben, ami elvárható lenne. Nem segít az sem, hogy a beépített 128 GB eMMC flash tároló irtózatosan lassú, hiába lenne elég a 4 GB RAM. Így kicsit feleslegesnek tűnik a PC mód nevű lehetőség is a szoftverben, ami asztali környezethez hasonlóan tálcát, változtatható méretű ablakokat és több ablakos kialakítást kínál. Használni viszont lassúsága miatt nem kellemes élmény.

Ilyen a PC mód (további képek a galériában) (forrás: Mobilaréna) [+]

Előre telepített szoftverek terén nincs nagy szórás. Megvan a teljes Google csomag, az OfficeSuite, táblagépkezelő, gyerekmód, egy TCL-fájlkezelő, egy játékzóna nevű program, ami gyakorlatilag flashjátékok gyűjtője, és megkapjuk még a Webnovelt, ami egy ingyenesen elérhető internetes novellásgyűjtemény elég nagy szórással az olvasható tartalmak minőségét illetően. A Play Áruházból minden gond nélkül települ, videó- és zenelejátszót érdemes beszerezni.

Multimédia, üzemidő, verdikt

Két kamera van a táblagépen, az előlapra és a hátlapra is egy-egy 8 megapixeles szenzor jutott, az előlapi 100 fokos látószöggel és fix fókusszal dolgozik, míg a hátlapon van autofókusz is. Az eredmény szempontjából igazából kvázi lényegtelen ez, önmagunkat valószínűleg nem akarjuk majd nagyon közelről fotózni. Az elkészült képek kevés valódi részlettel és nagyon sok digitális élesítésen átesve jönnek létre, lassú az exponálás, lassú a fókusz és napsütéses helyszíneken is gyenge dinamikájú, helyenként kiégett, helyenként a valóshoz képest durván fakó képek születnek. Arra pont elég, hogy egy dokumentumot olvasható minőségben lefotózzon az ember, de másra nem érdemes a kamerát használni.

Az előlapi kamera már más tészta, ott azért videóhívásokhoz bőven megfelelő minőséget kapunk mind hangban, mint képben. A 100 fokos látótér pedig ahhoz is elég széles, hogy többen beleférjenek a videóba, így akár családilag is könnyedén lehet Meeten vagy Skype-on beszélni. A felvehető videók felső határa 1080p 30fps, és különféle extrák sincsenek a kameraszoftverben, lassított videót vagy panorámafotót készíthetünk a normál képek és videók mellett, és ennyi.

Tartalomfogyasztáshoz megvan a Widevine L1-es szint, így képes HD-ban streamelni a Netflixet az eszköz, a négy hangszóróval megvan a sztereó hangzás is, ezzel pedig meg vagyok elégedve. Bár nincsenek az Asus ROG Phone-hoz hasonló dübörgő mélyek, nem is bántóan rossz az összhatás, a magas hangoknál lehet hallani nagyobb torzítást. Mivel 3,5 mm-es csatlakozó nincsen, így Bluetooth 5.0-n keresztül lehet még hangot kivinni, itt viszont az alapvetőnek számító SBC és AAC mellett nincs nagyobb felbontású kodek támogatása. A 2.0-s USB Type-C csatlakozón keresztül viszont hang jött ki a készülékből egy megfelelő fülhallgatón keresztül.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Van két mikrofon, meglepő módon a Wi-Fi modellben is adott a GPS, gyorsulásmérő, közelségszenzor és kétsávos Wi-Fi 5 (802.11a/b/g/n/ac), utóbbi pedig stabil kapcsolatot tart fenn. A beépített akkumulátor 8000 mAh-s, ezt 18 wattal lehet tölteni, két teljes óra minimum kell a lemerült eszköznek a feltöltéshez. Összehozhatók a 8 órás kijelzőidők, viszont nagyon magas a készenléti fogyasztása a táblagépnek, így nálam a tesztek alatt három naponta töltőre kellett tenni a gépet. Van két eltérő erősségű energiatakarékos mód, melyek manuálisan bekapcsolhatók és vannak rendellenes energiafogyasztásra figyelmeztető értesítések, melyek a teszt alatt egyszer sem jeleztek.

[+]

Összegzés

Fátyolos szemmel gondolhatunk azokra a napokra, amikor százezer forint környékén még elérhető volt a belépőszintű iPad, de akár felhozhatnám a tíz évvel ezelőtti Nexus 7-et is, mint etalont, hogy igenis lehet jó táblagépet kínálni relatíve olcsón. Az elmúlt évben megugrott a Kínából érkező, nagyobb márkanév által kínált olcsóbb tabletek kínálata, a Huawei mellett már ad alternatívát a Redmi és a Realme is, de méltán említhető a Lenovo is régi motorosként, újoncként pedig Nokia és Honor tabletek is feltűntek a hazai forgalmazásban. Minden felsorolt márkában közös, hogy a TCL-nél jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a marketingre, termékeikkel próbálkoznak operátornál is, míg tesztünk alanya a boltok polcairól szólítja meg legtöbbször a vásárlókat. Ott pedig az árcímkével lehet kitűnni, a kedvező ár pedig idén is megvan a NXTPaper 11 esetén is, de a 250 eurós (93 ezer forintos) összeg még úgy is soknak mondható, hogy megjelenésében, hangzásban, illetve a tablet mellé járó tok és toll terén leköröz néhány vetélytársat tesztünk alanya.

A tartozékok és a szép készülékház viszont nem kárpótol azért, hogy nagyon hanyagul van optimalizálva a szoftver, így az eszközben rejlő lehetőségek kiaknázatlanok maradnak vagy épp elunja életét a felhasználó, mire normális működésre tudná bírni őket. Az látszik, hogy volt egy csomó jó ötlet a tervezőasztalon, elméletben tényleg ki is pipál minden igényt a NXTPaper 11 / Tab 11, de pont ezeken is bukik meg néha. A szemkíméléshez használható szoftver hol működik, hol nem, videónézés közben rendszeresen hajlamos bezavarni a streambe, a tollhoz tartozó extra funkciók közül van, ami egyáltalán nem működik, a PC mód nézetben a több ablak kezelését pedig nem bírja el a koros processzor. Mellette jó pont, hogy bővíthető a tárhely, egyedi a matt kijelző, jó a négy hangszóró és az Android 13-as rendszert sem pakolták tele felesleges bloatware-rel. A mindennapi használat viszont így is nyögvenyelős, sokszor kényelmetlenül lassú is a tablet, így ha nem azonnal kell egy táblagép minél olcsóbban, érdemesebb szétnézni a régebbi modellek között és arra szavazni vagy kivárni a szintén bejelentett 12 Pro modell érkezését.

A tesztkészüléket a TCL küldte el hozzánk, ezúton is köszönjük!

viragdani01

Specifikáció

TCL NXTPaper 11 / Tab 11

	Külső
	Méretek	257 x 161,6 x 6,9 milliméter
	Tömeg	462 gramm
	Készülékvédelem	Nincs
	Színvariációk	Fekete-szürke, lila
	Kijelző képátlója	10,95 hüvelyk
	Képaránya	5:3
	Felbontása	2000 x 1200 pixel (213 ppi)
	Típusa, frekvenciája	IPS LCD (60 Hz)
	Értesítő LED	Nincs
	Biometrikus védelem	2D arcazonosítás
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	MediaTek Helio P60T, 12 nm
	Processzor	4 x 2 GHz Cortex-A73 + 4 x 2 GHz Cortex-A53
	Grafikus chip	PowerVR GE8320
	RAM, tárhely	4/128 GB (LPDDR3 / eMMC 5.1)
	Memória bővítése	microSD (max. 512 GB)
	Adatátvitel
	Technológiák	—
	Frekvenciasávok	—
	SIM-foglalat	Nincs
	eSIM támogatás	Nincs
	Bluetooth	5.0 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac (dual band, WiFi HotSpot, Direct)
	USB	Type-C (USB 2.0, OTG, MTP)
	Navigáció	GPS
	NFC	Nincs
	Infra	Nincs
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 13
	Multimédia
	Hátlapi kamera	8 MP (autofókusz) LED villanó
	Előlapi kamerarendszer	8 MP (fixfókusz, 100 fokos látótér)
	Videófelvétel	1080p @ 30 fps
	Jack kimenet	Nincs
	FM-rádió	Nincs
	Üzemidő
	Akkumulátor	8000 mAh
	Vezetékes töltés	18 watt (adapter a dobozban)
	Vezetékmentes töltés	Nincs
	Vezetékmentes töltésmegosztás	Nincs
	Egyebek
	Sztereó hang négy hangszóróval, gyorsulásmérő, fényérzékelő, hangszenzor, védőtok és érintőceruza jár mellé.