Mi az az N-Gage?
Az új évezred rengeteg változást hozott az elektronikai eszközök világába. A '90-es évek végén a mobiltelefonok és a hordozható játékkonzolok egyaránt hatalmas teret kezdtek hódítani maguknak, evidens volt tehát, hogy valaki meg fogja próbálni egyesíteni a két készüléktípust. Erre akkoriban gyakorlatilag csak és kizárólag az első számú mobiltelefongyártó Nokiának volt lehetősége, akik nem is haboztak lépni. A vállalat 2003-ban mutatta be az N-Gage névre hallgató mobiltelefon-játékkonzol hibridet, mely egy Symbian Series60 operációs rendszeren alapuló okostelefon volt, így zene és filmlejátszási képességekkel is bírt. Az elképzelés kiváló volt.
Az első N-Gage készülék
A készülék 2003. november 7-én került a boltok polcaira, azonban csúfosat bukott; minden egyes eladott N-Gage-re száz darab GameBoy Advance jutott. A sikertelenségnek rengeteg oka volt, olyan dolgok, melyek gyökerében fojtották meg az eleinte még kiváló ötletnek tűnő koncepciót. Alapvetően a hardverrel volt a gond: az N-Gage egyszerűen nem volt képes a kor igényeinek megfelelő játékok futtatására. Ennek oka az volt, hogy a Nokia nem készített dedikált hardvert a játéktelefonhoz, ami így ugyanarra a 104 MHz-es ARM9E processzorra épült, amire a kortárs Nokia 7650/3650 mobiltelefonok is. 3D gyorsításról vagy célhardverről tehát szó sem volt, plusz a kijelző is megmaradt 176 x 208 pixelesnek, tehát álló formátumúnak, ami a játékok szempontjából nem bizonyult túl szerencsésnek. Bár a gombsort a játékosok igényeit szem előtt tartva álmodták meg a mérnökök, a telefonáláshoz használatos hangszórót és a mikrofont valamiért képtelenek voltak a készülék előlapjára besuvasztani, az N-Gage-dzsel tehát csak a képen is látható módon lehetett telefonálni.
Egy az Angliában betiltott N-Gage reklámok közül
Talán még ez is belefért volna, de a végső döfést a készülék piacra dobásakor elérhető játékkínálat jelentette: egyszerűen nem voltak elérhetők olyan nevek, melyek átcsábították volna az egyéb platformokat előnyben részesítő felhasználókat. Ennek oka minden bizonnyal az általános célú hardver és operációs rendszer volt, de mint az idővel kiderült, gyakorlatilag ez mentette meg az egyébként halálra ítélt készüléket. Bár az N-Gage platformként hatalmasat bukott, a készülékből viszont 2007-ig sikerült eladni hárommillió darabot, ami egyértelműen a teljes értékű Symbian operációs rendszernek volt betudható. A masinát az N-Gage QD nevű, sokkal átgondoltabb modell követte, plusz időközben megjelent a Nokia első igazán jól sikerült programja, a Pathway to Glory is, ami sokat lendített az eladási mutatókon.
Így kellett telefonálni az N-Gage-dzsel
A legtöbb ember fejében a mai napig ezt jelenti az N-Gage: egy készüléket. Sokaknál viszont homály van az angol engage (eljegyez, lefoglal, leköt) igéből kreált márkanévvel kapcsolatban, hiszen hallani sokat lehetett hallani róla, de a kissé ostoba reklámhadjárat nem alakította pontokká a kérdőjeleket. Valószínűleg mindenki emlékszik a buszmegállót ábrázoló óriásplakátra, aminek sarkában az "itt jutottam a legmesszebb Larával" felirat díszelgett, amit az egyszeri halandó körülbelül annyira értett meg, mint Kiszel Tünde az atomfizika alapjait. Most viszont megváltozik a helyzet: a Nokia az elmúlt években végiggondolta, hogy mit rontott el az N-Gage-dzsel kapcsolatban, majd - valószínűleg büdzsétakarékossági okokból - újra előszedte a már bejáratott márkanevet, ami 2008. márciusa óta nem egy konkrét készüléket, hanem egy komplett játékáruház rendszert takar, ami némi social-networking jelleggel is bír. Cikkünkben mindenek előtt ezt fogjuk bemutatni.
Az N-Gage Next Gen rendszer
Az N-Gage játékoknak még egy nagy hibájuk volt: MMC kártyán lehetett megvásárolni őket, meglehetősen borsos áron. Emiatt a felhasználóknak több memóriakártyát kellett maguknál hordaniuk, a sajátjukon tárolhatták multimédiás tartalmaikat, a játékokat pedig mindig be kellett rakniuk a hátlap alatt található - tehát nehezen elérhető - foglalatba. A dolognak minden bizonnyal védelmi okai voltak, az általános hardver miatt ugyanis rengeteg Symbian S60-as telefon volt képes a játékok futtatására, függetlenül attól, hogy a Nokia gyártotta-e őket. A tört játékok pár kivételtől eltekintve kiválóan elfutottak akár egy Siemens SX1-en is, a Nokia tehát 2005-ben meglépte, amit meg kellett: az összes Series 60-as készüléküket N-Gage kompatibilissé tették.
Természetesen ezzel sem léptek nagyot előre, de látszott, hogy tervben van valami új rendszer, melynek koncepcióját a 2005-ös E3 fesztiválon mutatták be. A rendszert N-Gage Next Gennek, avagy N-Gage 2.0-nak keresztelték, a fejlesztés azonban nagyon lassan haladt, a publikus béta teszt 2008. február 4-én, az éles működés pedig április 3-án kezdődött el, mikor is elérhetővé váltak az első N-Gage Next Gen kompatibilis készülékek: N81 és N95. Az új rendszer természetesen nem kompatibilis sem a régebbi S60 készülékekkel, sem magukkal az N-Gage készülékekkel. Jelenleg több mint egy tucat készülék rendelkezik elég erős hardverrel ahhoz, hogy N-Gage-es legyen: N78, N79, N81, N81 8GB, N85, N95, N95 8GB, N96, 5320 XpressMusic, 6210 Navigator. Természetesen a köveljövőben megjelenő masinák közül is jó pár kompatibilis lesz a friss játékokkal: 5630 XpressMusic, 5730 XpressMusic, 6720 Classic, 6710 Navigator, E55, E75, N86, N97. Azt nem tudni, hogy mi a pontos feltétele a kompatibilitásnak, vélhetően a 3D gyorsítás is tartalmazó chipseten alapuló eszközök kaphatják meg ezt a címkét, mivel értelemszerűen csak ezek elég erőteljesek ahhoz, hogy elbírják az új alkalmazásokat.
Az említett készülékeken megtalálható az N-Gage alkalmazás, mely jelenleg az 1.10-es verziószámnál jár. Egy alkalmazásbolttal egybeépített social-networking rendszerről van szó, melyben letölthetjük a játékok próbaverzióit, megvásárolhatjuk azokat, értékelhetjük és véleményezhetjük a szoftvereket, plusz felvehetünk barátokat, akikkel vállvetve vagy épp egymás ellen küzdhetünk a virtuális térben, akár interneten, akár WiFi-n keresztül. Játék közben a rendszer pontozza teljesítményünket, egyéni, többjátékos és Aréna pontokat is kapunk, a versenyszellem turbózása tehát adott.
Bár a Nokia nem különösebben reklámozta be a szolgáltatást - én annak idején nem is tudtam, hogy elindult -, tanult saját hibájából és a játékok színvonalának mércéjét nagyon magasra tette. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a kínálat nem túl bőséges, jelenleg 34 program érhető el az N-Gage Showroomban, a fejlesztők pedig nem túl változatosak, alapvetően Nokia által publikált, Gameloft és Electronic Arts fejlesztésű programok teszik ki a kínálat magját, ezek mellett pedig elvétve találni pár egyéb programot, melyeket egytől egyig neves fejlesztők készítettek (Digital Chocolate, Vivendi, Capcom, Konami, THQ Wireless és Glu, ezzel teljes a lista). A programok telepítése nagyon egyszerű, ki kell választanunk a szimpatikus alkalmazást, a telefon megkérdi, hogy hova mentse le a jellemzően 5-30 MB-os telepítőt, ami WiFi-n vagy HSDPA-n keresztül ugye 1-2 perc alatt le is töltődik. Ezt követően jöhet maga a telepítés, itt is ki kell választanunk a célmeghajtót (ami lehet a memóriakártya is), majd úgy 3-4 perc várakozás után neki is állhatunk játszani. Nagyon pozitív dolog, hogy mindegyik játékból elérhető egy korrekt próbaverzió, zsákbamacskát tehát biztos, hogy nem fogunk venni. Az ár jellemzően 6-10 euró, de a programokat lehetőségünk van 24 órára is megvásárolni, ami nagyon felhasználóbarát üzletpolitika, hiszen a legtöbbjüket egyjátékos módban simán végig lehet vinni egy nap alatt. A 24 órára elérhető verziók ára 1,99 euró, ami magyar viszonylatban sem mondható vészesnek. Fizetni csak és kizárólag bankkártyával lehet.
One
A Nokia Magyarország jóvoltából egy kifejezetten sajtósok számára összerakott N-Gage pakkot kaptunk, ami nálunk is marad egy-két hónapig, így a tervek szerint mind a 34 játékot be fogjuk tudni mutatni az elkövetkezendő hetekben. A csomag egy dizájnos válltáskában foglalt helyet, a magja egy Nokia N82, egy 6210 Navigator, az összes hozzájuk tartozó kiegészítő, valamint egy szép halom papírkártya, rajtuk egy-egy játéknév és egy hosszú liszenszkód, aminek gondolom nem kell mondani, hogy mennyire örültem.
A játékokat véletlenszerű sorrendben fogjuk bemutatni, a mostani trióra azért esett a választás, mert az ő kódjuk volt legfelül a táskában. Mivel az összes elérhető alkalmazás bemutatásra kerül, a gyengébbekre is sor fog kerülni, ami a cikkek hosszán is meg fog változni - egy papírsárkány eregető szimulátorról értelemszerűen nem lehet oldalakat írni. A gyengébb alkotásokról szóló írásokat tehát a hosszúság helyett némi iróniával próbáljuk majd feldobni.
Kezdjük a szimplán One névre hallgató verekedős játékkal, amivel a Nokia annak idején az egész Next Gen rendszert promótálta, nem véletlenül. Egy lélegzetelállító grafikával operáló alkalmazásról van szó, ilyet még iPhone-on sem nagyon lát az ember. A cucc képeken sem néz ki rosszul, de mozgás közben egyszerűen bámulatos, aminek az az oka, hogy valódi helyszíneket és embereket digitalizáltak, utóbbiakat értelemszerűen motion-capture eljárással. Egyébként egy sima verekedős témáról van szó, lehet ütni meg rúgni, nincsen semmi varázsgömb meg kamehameha, ez ilyen kőkemény utcai bunyó, vagy mi.
Persze a játékidő megnövelése érdekében a készítők bevetettek még pár dolgot. Karakterünket szépen elláthatjuk ruhákkal, meg persze ott a többjátékos mód, ami kifejezetten jó szórakozásnak bizonyult. Érdemes megnézni a játék hivatalos oldalát is, nagyon igényesre sikerült. A verekedős műfaj rajongóinak kötelező!
Dogz
Az One alatt egy Dogz feliratú címke lapult, hát mit ne mondjak, rosszat sejtettem, nem is csalódtam. Édes kis kutyus nézett rám vissza a játék ikonjáról, a szívroham pedig akkor jött csak igazán rám, amikor megláttam, hogy az alkalmazás mérete kereken egy megabájt. Telepít, indít, kód beír, kijön a tábla, hogy ez 3+ korosztály, megnyugodtam, hogy beleférek. Egy szót mondanék: tamagocsi.
Van egy kutyus, akit mi "kreálunk", csak hogy legyen a programnak némi istenszimulátor, vagy legalábbis kapitalista beütése is. Három fajta közül választhatunk, ha ügyesek vagyunk, az egyiknek még a színét is kiválaszthatjuk, amitől virtuális kutyusunk nagyon boldog és éhes lesz, tehát elsőként adhatunk neki enni. Én ezen a pontos ki is léptem, de mint az az alant látható trailerből látható, kutyusunk a kajálás és alvás mellett egyéb kalandokba is keveredhet, a kerti medencében cápák és krokodilok támadják meg, miközben a vastüdő is komolyan próbára lesz téve. A grafika elég kellemes, de nyitott kérdés marad, hogy ez a valódi kutyát csak képen látó gyerekeknek készült alkalmazás mit keres az N-Gage platformon? Melyik ötéves mászkál N82-vel? Apuén biztos lehet játszani, ha véletlenül megveszi.
Hooked On: Creatures of the Deep
A táskában lapuló harmadik kártyára egy kicsit hosszabb cím volt írva. Hooked On: Creatures of the Deep. Horrorjáték? Nem egészen. Mindenek előtt lássuk a trailert.
Prepare for the fight egy "fishing simulatorban", köszi. A grafika tényleg rendben van, a víz egészen valósághű, a játékmenettel kapcsolatban viszont akadhat némi kifogásolnivaló. Bedobtam a vízbe a horgot - gombnyomással, nem giroszkóppal, mivel az nincs mindegyik N-Gage kompatibilis modellben -, vártam öt percet, a gép rezgett, kihúztam, egy vödör volt. Odaadtam a kedvesemnek, két perc után fogott egy halat és visszaadta. Ennyi volt mára, jövő héten folytatjuk!
Bocha
A teszteléshez használt Nokia N82-t, 6210 Navigatort és az N-Gage játékokat a Nokia Magyarország biztosította, köszönjük!
A cikk T-Mobile szélessávú eszközök segítségével készült.
