Külső, kijelző, csomagolás
A Sony mobildivíziója egyszeri szemlélőként meggyőző lehet: ott az Xperia 1 II a csúcson mozis képarányú 4K HDR OLED panellel és sztereó hangzással, ehhez pedig makulátlan sebesség és letisztult forma társul. A piaci részesedés böngészve azonban már van baj: nem jönnek a számok, és olyan készülékekkel, mint az Xperia L4, ne is számítsanak a japánok egyhamar pozitív fordulatra. Egy Android 9-es középkategóriás jószágról van szó az öreg MediaTek Helio P22-vel meghajtva, és ha 2020-ban 2018-as főverzióval startol el egy telefon, senki ne számítson generációs frissítésre.
[+]
A Sony tulajdonképp üdvözölendő makacssága pedig, miszerint nem használnak se noccsot, se kameralukat, ezúttal bukik: 8 megapixeles kamera lóg a 6,2”-es, 21:9 arányú IPS megjelenítőbe, miközben alul pont annyi káva van, hogy felül éppenséggel ugyanannyi megmaradhatott volna a szimmetria kedvéért. Annyi baj legyen: a színek rendben, a fényerő odakint épphogy elmegy, a betekintési szögek viszont gyengék: oldalról gyorsan csökken a kontrasztarány. Nincs teljes képernyős gesztusvezérlés vagy sötét téma, 720 x 1680 pixelen pedig tűélesnek nem mondanám a rajzolatot, bár speciel szőrösnek vagy homályosnak sem, közel ugyanis a 300 ppi képpontsűrűség.
| Kijelző-teszt | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Mérés | Sony Xperia L4 | Redmi Note 8T | Honor 9X | Samsung Galaxy A21s | Huawei P40 Lite |
| Képátló | 6,20 hüvelyk | 6,30 hüvelyk | 6,59 hüvelyk | 6,50 hüvelyk | 6,40 hüvelyk |
| Felbontás | 720 x 1680 | 1080 x 2340 | 1080 x 2340 | 720 x 1600 | 1080 x 2310 |
| Technológia | IPS LCD | IPS LCD | LTPS LCD | PLS LCD | IPS LCD |
| Fehér fényerő | 406 nit | 522 / 711 nit | 421 nit | 311 nit | 412 nit |
| Fehér fényerő (min.) | 7,2 nit | 1,3 nit | 1,7 nit | 3,9 nit | 1,0 nit |
| Fekete fényerő | 0,09 nit | 0,31 nit | 0,35 nit | 0,31 nit | 0,41 nit |
| Kontrasztarány | 4511:1 | 2370:1 | 1205:1 | 1005:1 | 1004:1 |
| Színhőmérséklet | 7813 K + kézi | 7985 / 7341 K + kézi | 8738 K | 7915 K + kézi | 7065 K + kézi |
[+]
A HD+ felbontás mondjuk a koros hardver szemszögéből nézve érthető kompromisszum, és aki akar, osztott képernyő multitaskinggal már csak a megnyújt képarány miatt is próbálkozhat. Az biztos, hogy a 159 x 71 x 8,7 milliméteres és 178 grammos, szögletes és lapos masinát kényelmes fogni és zsebre vágni – viszont hiába nem nyúlik 6,5” fölé a képátló a mai divatot követve, az értesítési panel eléréséhez bizony nyújtózkodunk kell. Szerencsére az aprócska hangerőszabályzóért nem, és alatta a jófajta ujjlenyomat-olvasó, valamint a bekapcsoló is hüvelykujjra esik, és mindkettőt könnyű működtetni.
[+]
Azért akadnak bosszantó dolgok: például, ha kihúzom a microSD / nanoSIM tálcát a körmömmel balról, az L4 újraindul, és ha nem pakolom rá a kártyákat és dugom vissza elég gyorsan, még egyszer megteszi ugyanezt, mintha a múlt évtizedben járnánk. A nosztalgiázás legalább a jack kimenet meglétét garantálja, alul viszont modernebb USB-C bemenet várja a kábelt, hogy adapterre kötve 3580 mAh-s akkumulátort töltsön a monó hangszóró mellett. Ha a képernyő elöl elsötétedik, a noccs, a beszédhangszóró, a fénymérő és a közelségérzékelő ügyesen eltűnik a szemeink elöl, ha viszont értesítést kapunk, apró színes LED villan fel jobb oldalon.
[+]
Az előlap letisztult minimalizmusát a kellemes tapintású, bár csúszós matt hátlap is megismétli, és mivel az L4-nek nincsenek hatalmas lencséi, a 13 + 5 + 2 megapixeles rendszer a főkamerával, az ultraszéles modullal, a mélységérzékelővel és a LED villanóval síkban marad. Van valami megkapó a letisztult dizájnban, és ennyire jó összeszereléssel a műanyag konstrukcióba se tudok belekötni. Karcolgatni persze ezt a telefont sem érdemes, vízbe meríteni meg pláne: nincs IP védelem, és ha már itt tartunk, vezetékmentes töltés sem. De hát az ilyesmi drágább telefonokra jellemző, most pedig legalább megvan az eldobható mikrofonos füles, a jó adag leírás, az adapter és az USB-A - USB-C kábel mellett.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
