Bevezető
Nem a Sony az első gyártó, amely felismerte, hogy az előlapi kamera egyre fontosabb egy okostelefonban. Önarckép (selfie, vagy magyarosan szelfi) készítését előbb-utóbb mindenki bevállalja, de van egy korosztály, amely különösen rá van pörögve az ilyesmire. A szelfi egy önkifejezési eszközzé vált kábé, a legtöbb ilyen fotó nem azért készül, hogy utána maga a fotós gyönyörködjön benne, az elkészült képek zöme megosztásra kerül akár privát módon, akár közösségi oldalakon. Lehet persze utálni a jelenséget, tele van a Facebook kifejezetten pocsék szelfikkel, amelyek homályosak, bemozdultak, rosszul komponáltak, zajosak.
Egy olyan telefon, aminek az átlagnál sokkal jobb az előlapi kamerája nyilván nem fogja megoldani azt, hogy a szelfifetisiszták egy része megtanuljon fotózni és az sem várható, hogy ettől helyrebillen az értékítéle egy nem okvetlenül előnyös kompozíciókat gyártó és azt rendszeresen megosztó embertársunknak. De azt is látni kell, hogy a szelfi-jelenség és funkció azon ritka okostelefonos újítások közé sorolható, amelyeket nem a gyártók találtak ki és akarnak lenyomni a torkunkon, hanem felhasználók millióinak igényei és szokásai vezettek oka, hogy mondjuk esetünkben a Sony úgy döntött, hogy ideje egy olyan készüléket piacra dobniuk, amely ebből a szempontból kiemelkedik a mezőnyből.
Az Xperia C3 két verzióban készül, mi a kétkártyás változatot kaptuk meg az XXL GSM-től. A Sony-tól úgy tudjuk, hogy egyelőre a készülék hivatalos hazai bevezetése nincs napirenden, ezért aztán mi a tesztkészülékünk is kínai karakterekkel köszöntött bennünket, de nem hiányzik a magyar nyelv a rendszerből. Innentől kezdve pedig gond nélkül tudtunk egymással értekezni. A viszonylag méretes, fehér doboz a szokásos tartozékokat rejti: egy töltőfej, egy adatkábel és egy MH410c típusú fülhallgató jár a C3-hoz.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
