Bevezető, külső, hardver

A Sony-val még a tavaly megrendezett Mobile World Congress alkalmával beszélgettünk, ahol külön rátértünk a vízállóság kérdésére is. Annak idején még nem terjedtek el Európában az IP-védettséggel rendelkező telefonok, a japán gyártó viszont már akkoriban olyan kijelentéseket tett, miszerint Távol-Keleten már lassancskán elvárás, hogy egy telefon ne menjen tönkre egy véletlenszerű vízbeejtéstől. Az öreg kontinensen viszont csak később kezdett kialakulni az igény erre (pont a Sony miatt), manapság pedig már nem csak a Sony, hanem más gyártók is igyekeznek a víz elleni védelemre felkészülni, a középkategóriás eszközök között azonban még messze nem divat ilyen típusú telefont készíteni. Az Xperia M2-t sokan választják, mivel kiegyensúlyozott szolgáltatáskínálatú, versenyképes árú termék, ráadásul a japán gyártó a zászlóshajóinál használt dizájnt alkalmazta ennél a modellnél. A Sony viszont most még tovább ment, és készített belőle egy vízálló változatot is, ami kiemelkedő tulajdonságnak mondható ebben a kategóriában. Mivel az M2 és az Aqua között nincs túl sok eltérés, ezért ezekre koncentrálunk. Akik azonban részletesebben kíváncsiak arra, hogy mit tud a masina, azoknak javasoljuk, hogy az Xperia M2 tesztjének átfutása után üljenek neki ennek az anyagnak.

[+]

Az Xperia M2 Aqua névre keresztelt készülék testvéréhez hasonlóan szögletes, markáns formatervet kapott, ami egyértelműen a high-end Sony telefonokat juttatja eszünkbe. Dimenziók szempontjából csak marginális változás figyelhető meg, a japánok újdonsága 140 x 72 x 8,6 milliméteres méretekkel (az M2 egy milliméterrel keskenyebb és alacsonyabb) és 149 grammos tömeggel hívja fel magára a figyelmet. A másik, szemmel látható módosítás a hátlapot érintette, a masina hátsó fele ugyanis nem átlátszó borítást, hanem matt felületű, ujjlenyomatokat nem gyűjtő, műanyag burkolatot kapott. A gombok, a hangszóró és a kamerák elhelyezkedése nem változott. A kijelzőt sem érte módosítás, továbbra is egy 4,8 hüvelykes, 540 x 960 pixel felbontású, jó minőségű TFT panelen jelenik meg a tartalom. A legfontosabb újítás az IP68-as védettség, melynek köszönhetően a Sony újdonsága már a másfél méter mély vízbe merülést is kibírja körülbelül harminc percig. Ezzel egyébként egy nagy folyamatot indíthat el a vállalat (legalábbis mi ebben reménykedünk), hiszen a középkategóriában nincsenek még erős hardverrel szerelt, vízálló mobilok.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

Nem túl meglepő módon a hardvert is mondhatni átemelték az M2-ből, hiszen az Aquában is egy 28 nanométeres csíkszélességű Qualcomm Snapdragon 400 (MSM8926) chipset teljesít szolgálatot. Az AMRv7 architektúrájú processzorban négy darab 1,2 GHz-re skálázott Cortex-A7 dolgozik, a grafikus gyorsítást pedig az Adreno 305 végzi. A RAM mérete továbbra is 1 GB maradt, a belső tárhely azonban bár papíron 8 GB-os, ebből körülbelül 6,1 GB marad szabad felhasználásra. Szerencsére nem maradt ki a microSD foglalat, ami maximum 64 GB-os kártyákat tud kezelni. A sebesség természetesen hibátlan, aligha találunk olyan alkalmazást, mely ne futna akadásmentesen a telefonon, legyen az egy komplex program, vagy egy új játék.

Adatkommunikációs szempontból minden szükségeset tud az M2 Aqua, támogatja a Cat.4-es 4G/LTE hálózatokat, így optimális esetben akár 150 Mbps letöltési sebességet is elérhetünk, ha mobilinternetezni kezdünk. A telefonban találunk még 802.11b/g/n szabványokat ismerő WiFi, 4.0-s Bluetooth, valamint GLONASS műholdak információit feldolgozó A-GPS modulokat. Navigálni pöpecül lehet az M2 Aqua-val, nagyon gyorsan pozicionál, és a jelet sem veszti el még magasabb házak között sem. Szerencsére az NFC chipet sem hagyták ki, ezáltal a gyors párosítás vagy a mobilfizetés lehetőségétől sem esik el az újdonsült felhasználó. A hangminőség hibátlan, hiába vannak szigetelve a hangszórók és a mikrofonok, sem én, sem a beszédpartnerem nem panaszkodhatott arra, hogy ez a beszélgetésre kártékony hatással lenne.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!