Multimédia

A hátlapon található 2 megapixeles kamera elég egyszerű jószág. Nélkülözi az autofókusz funkciót, de a kereső fektetett nézetű menüjében elég sok apróság állítható. Van sorozatfelvétel, önkioldó, néhány effekt és környezeti beállítás is. Napfényben elegendő a kamera teljesítménye, de amint romlanak a fényviszonyok, úgy rögtön drasztikusan csökken a fotók minősége. Videót 320x240 pixelben tud rögzíteni a készülék, tesztfotók pedig alant találhatóak.

Zenei szempontból kellemesebb a teljesítmény, de sajnos a tartozékként csomagolt headset eléggé átlagos darab. Ráadásul nem szétszedhető, az S3310-en pedig nincs jack csatlakozó, a Samsung a saját szabványát erőlteti. Kihangosítva viszont nem szól rosszul a készülék, ez nagyban köszönhető a fémházas kialakításnak.

Szoftveres szempontból nincs sok gond a lejátszóval. A szokásos Samsung zenei menü tárul fel, különböző paraméterek alapján rendezhetőek a számok, szépen összegyűjti a motor a belső memóriából (27 MB), illetve a kártyáról a számokat. A lejátszó háromféle nézetet mutathat, albumborító majdnem mindig van, néha spectrum analyzer is, de tök feleslegesen, mert semmi köze az éppen játszott zene ritmusához. A funkciók között RDS képességgel is felruházott FM-rádiót találhatnak a Bolgár György rajongók, ez szokás szerint csak fülessel működik.

A játékok frontján meglehetősen egyszerű a helyzet: egyetlen egy alkalmazás sincsen gyárilag a készüléken. Nulla, azaz zéró játékunk van, és a Samsung telefonoknál egyébként is problémás a lista bővítése, mert elvileg csak WAP-ról (és netről) letöltött alkalmazások telepíthetőek, az adatkábeles mókához igen sokat kell trükközni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!