Bevezető
Amikor azt írjuk a tesztjeinkben egy-egy készülék menürendszerének bemutatása során, hogy a gyártó “jól ismert” kezelőfelülete, akkor ezt tényleg azért írjuk, mert az egyes márkák különböző modelljeinek menüje, logikája, kinézete és funkcionalitása jobbára azonos. A Samsung különösen erős ebben a történetben, a legolcsóbb J4-es és a legdrágább Note9 kezelése is nagyon hasonló, persze értelemszerűen utóbbiban van egy csomó olyan hardveres funkció, ami miatt komplexebb valamivel a felülete. De a design, a grafika, a logika, meg úgy egyáltalán a dolog kinézete az szinte ugyanaz, ezért aztán ha az ember használt már Samsungot, akkor nem fog neki gondot okozni egy másik Samsung használata sem. És bár főleg a technológiával jobban barátságban levő felhasználói körökben van divatja a “csupasz” Androidnak is (amire a Google az Android One platformmal erősít rá), azért alapvetően a legtöbb, magára valamit is adó készülékgyártó tervez és használ saját interfészt, hogy többet nyújtson testreszabhatóságban és szoftverezettségben (és talán kezelhetőségben is), mint amit a Google kínál.
[+]
A Samsungnak mindig is volt saját kezelőfelülete. Sőt, már az okostelefonok előtti korszakban is aggattak rá neveket, mi speciel talán először ilyesmivel a D600-nál találkoztunk, amiben BlackUI néven mutatkozott be a kezelőfelület. Az érintős korszak beköszöntése után volt mindenféle TouchWiz, meg MotionWiz, aztán újabban Experience UI, szóval ennek a friss cuccnak is van neve, simán csak One UI. És már van publikus béta leginkább Note9-re, mert a gyártó tervei szerint hamarosan jön a végleges verzió is és ezzel együtt elindul egy frissítési program, ami a korábbi készülékeket is érinti, még a 2017-es Galaxy J3 és J5 is rajta van a listán, akárcsak az Xcover 4, egy csomó korábbi Galaxy Tab (és ebből nyilvánvaló, hogy a One UI táblagépekre is jön), az összes tavalyi A szériás termék, az S8, az S9 és Note 8, valamint értelemszerűen a végleges közeli bétát bemutató cikkhez használt Note9. Nem egyszerre jön majd a csomag az érintett modellekre, legelőször a Note9 és az S9 kapja majd meg, bizonyos készülékek viszont majd csak ősszel.
Mindez pedig a 9-es verziószámú Androidon alapszik, ami valamelyest választ is ad arra, hogy miért kellett új kezelőfelületet alkotni. Egyrészt az Android Pie hoz egy csomó apró újdonságot, amit az eddigi Samsung menürendszer nem ismert, nyilván bele lehetett volna tologatni ezeket a meglévő Expereince UI-ba, mert a gesztusokkal történő navigáció megvalósítása nem egy óriási feladat. De ha már friss az Android, akkor legyen ennek megfelelően friss és modern a rendszer is, plusz ami talán ennél is egy fokkal lényegesebb, hogy itt nem csak egy sima designváltásról van szó, hanem optimalizációs feladatokról is, amitől nyilván azt várja a Samsung, hogy gyorsabbak, fürgébbek lesznek a korábbi készülékek is, az üzemidő pedig talán nő egy kicsinykét. Hogy egyébként ebben mennyi szerepe van annak, hogy a 9-es Android az alaprendszer és mennyire mondhatjuk azt, hogy a Samsung milyen frankó munkát végzett az jó kérdés, de egyelőre még csak azt sem mondhatjuk, hogy egy Note9-nél szignifikáns eltérés lenne a tempó kapcsán, talán az alkalmazáskezelésben lett ügyesebb az új felület. Ha sok app van nyitva és ugrálunk közöttük, akkor gyorsabban reagál a One UI, de hát még mindig csak a bétát nyomkodjuk, lehet, hogy a végső verzióban látványosabb lesz az eltérés. És az is lehet, hogy majd akkor derül ki a legjobban a dolog, amikor a korábbi, gyengébb hardverrel felszerelt gépekre is megérkezik a frissítés.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
