Bevezető
Amikor azt írjuk a tesztjeinkben egy-egy készülék menürendszerének bemutatása során, hogy a gyártó “jól ismert” kezelőfelülete, akkor ezt tényleg azért írjuk, mert az egyes márkák különböző modelljeinek menüje, logikája, kinézete és funkcionalitása jobbára azonos. A Samsung különösen erős ebben a történetben, a legolcsóbb J4-es és a legdrágább Note9 kezelése is nagyon hasonló, persze értelemszerűen utóbbiban van egy csomó olyan hardveres funkció, ami miatt komplexebb valamivel a felülete. De a design, a grafika, a logika, meg úgy egyáltalán a dolog kinézete az szinte ugyanaz, ezért aztán ha az ember használt már Samsungot, akkor nem fog neki gondot okozni egy másik Samsung használata sem. És bár főleg a technológiával jobban barátságban levő felhasználói körökben van divatja a “csupasz” Androidnak is (amire a Google az Android One platformmal erősít rá), azért alapvetően a legtöbb, magára valamit is adó készülékgyártó tervez és használ saját interfészt, hogy többet nyújtson testreszabhatóságban és szoftverezettségben (és talán kezelhetőségben is), mint amit a Google kínál.
[+]
A Samsungnak mindig is volt saját kezelőfelülete. Sőt, már az okostelefonok előtti korszakban is aggattak rá neveket, mi speciel talán először ilyesmivel a D600-nál találkoztunk, amiben BlackUI néven mutatkozott be a kezelőfelület. Az érintős korszak beköszöntése után volt mindenféle TouchWiz, meg MotionWiz, aztán újabban Experience UI, szóval ennek a friss cuccnak is van neve, simán csak One UI. És már van publikus béta leginkább Note9-re, mert a gyártó tervei szerint hamarosan jön a végleges verzió is és ezzel együtt elindul egy frissítési program, ami a korábbi készülékeket is érinti, még a 2017-es Galaxy J3 és J5 is rajta van a listán, akárcsak az Xcover 4, egy csomó korábbi Galaxy Tab (és ebből nyilvánvaló, hogy a One UI táblagépekre is jön), az összes tavalyi A szériás termék, az S8, az S9 és Note 8, valamint értelemszerűen a végleges közeli bétát bemutató cikkhez használt Note9. Nem egyszerre jön majd a csomag az érintett modellekre, legelőször a Note9 és az S9 kapja majd meg, bizonyos készülékek viszont majd csak ősszel.
Mindez pedig a 9-es verziószámú Androidon alapszik, ami valamelyest választ is ad arra, hogy miért kellett új kezelőfelületet alkotni. Egyrészt az Android Pie hoz egy csomó apró újdonságot, amit az eddigi Samsung menürendszer nem ismert, nyilván bele lehetett volna tologatni ezeket a meglévő Expereince UI-ba, mert a gesztusokkal történő navigáció megvalósítása nem egy óriási feladat. De ha már friss az Android, akkor legyen ennek megfelelően friss és modern a rendszer is, plusz ami talán ennél is egy fokkal lényegesebb, hogy itt nem csak egy sima designváltásról van szó, hanem optimalizációs feladatokról is, amitől nyilván azt várja a Samsung, hogy gyorsabbak, fürgébbek lesznek a korábbi készülékek is, az üzemidő pedig talán nő egy kicsinykét. Hogy egyébként ebben mennyi szerepe van annak, hogy a 9-es Android az alaprendszer és mennyire mondhatjuk azt, hogy a Samsung milyen frankó munkát végzett az jó kérdés, de egyelőre még csak azt sem mondhatjuk, hogy egy Note9-nél szignifikáns eltérés lenne a tempó kapcsán, talán az alkalmazáskezelésben lett ügyesebb az új felület. Ha sok app van nyitva és ugrálunk közöttük, akkor gyorsabban reagál a One UI, de hát még mindig csak a bétát nyomkodjuk, lehet, hogy a végső verzióban látványosabb lesz az eltérés. És az is lehet, hogy majd akkor derül ki a legjobban a dolog, amikor a korábbi, gyengébb hardverrel felszerelt gépekre is megérkezik a frissítés.
Főbb újítások
A One UI első ránézésre is más. Ennek egyébként több oka is van, rögtön a gyári ikonszett cseréje, ami markánsan eltér a korábbitól, nekem kicsit rajzfilmszerűnek hat, de persze ezeket lehet cserélgetni később. Másrészt a leggyakrabban használt felületek (üzenetkezelés, tárcsázó, beállítások) sokkal szellősebbek, alapvetően abból kiindulva, hogy a kijelző alsó felén fogunk matatni, a felső részén pedig a matatásunkkal kapcsolatos információt érdemes látnunk. Ennek a megközelítésnek elsősorban az a vezérelve, hogy nagyobb kijelzős okostelefonokat is könnyebb lehessen egy kézzel kezelni, hiszen ha a képernyő felső részén nincs olyan gomb, kapcsoló, menüpont, vagy szövegmező, ami miatt oda kell nyúlnunk, akkor fogásváltás nélkül is el tudjuk intézni a teendők zömét. Ez a megközelítés persze csak azokra az alkalmazásokra és funkciókra érvényes, amelyek a Samsung sajátjai, de már így is sokat segít a dolog, noha azért elsőre sokszor azt érezni, hogy egy csomó területet kihasználatlanul hagy az interfész, de ez igazából nincs így.
[+]
Nézzünk erre néhány példát, mondjuk itt van az üzenetkezelés. Ha megnyitjuk, akkor a kijelző felső részét elfoglalja egy jókora Üzenetek felirat, alatta megjegyezve, hogy mennyi olvasatlan üzenetünk van. És ennyi, pont, ez foglalja el annak a területnek körülbelül a 35%-át, ahol egyébként egymás alatt az üzenetek listája kéne legyen. Viszont ha elkezdjük gördíteni a képernyőt, akkor ez a felirat ugyanúgy felcsúszik, mint a komplett lista és már rögtön el is tűnik. Másrészről pedig van egy olyan előnye, amivel nehéz vitatkozni: a legfrissebb üzenetek vannak mindig legfelül. Ha én megnyitom az üzenetek listáját, akkor az esetek zömében a friss dolgokra vagyok kíváncsi, tehát jó eséllyel a legfelső tételek közül fogok egyet választani, és ezek most “ujjközelben” vannak, hiszen nem a kijelző tetejére kerülnek, hanem a jókora Üzenetek felirat alá. Ugyanígy van a Beállítások menüpontnál, a Galériánál, az Óránál, a Notes és a Reminder esetében is.
[+]
Sokan várták már a gesztus alapú navigáció megjelenését is a Samsung eszközökben (bár az A-szériában már felütötte a fejét), amit egyébként az Andorid Pie már gyárilag is tartalmaz, de egy csomó gyártónál már a 8.1-es verzióra építkező UI is tudta, a Samsung a One UI-nál vezeti be. Ez gyakorlatilag kiváltja a navigációs sávot (ahol egyébként a gombok sorrendje állítható), ezzel több helyünk lesz a kijelzőn, az eddigi billentyűk helyett pedig az ujjunk lentről történő felhúzásával tudunk parancsokat kiadni. Pár óra alatt megszokható a dolog. Ahogyan a kissé megváltozott, de sokkal áttekinthetőbbnek tűnő értesítési függöny is örömet fog okozni, ezt továbbra is lehúzhatjuk az ujjlenyomat-olvasó segítésével (ha van ilyen hátul), vagy a menüben állva az ujjunk lefelé húzásával a kijelző bármely részén. A függöny most is kétfázisú, a gyorsgombok és a fényerő vannak a felső sávban, utánuk jönnek az értesítések, de ha még egyet gördítünk lefelé, akkor megkapjuk a komplett gyorsikon kínálatot úgy, hogy a One UI elveinek megfelelően az egész ikonlista a képernyő lenti részére csúszik, hogy könnyen választhassunk közülük.
[+]
Bekerült a funkciók közé az éjszakai mód, ami mindenhol fekete hátteret nyújt, legalábbis ahová a Samsung keze elér. Ez nyilván a menürendszer bugyrait és a Samsung alkalmazásait érinti (tárcsázó, üzenetek, galéria, óra, naptár, emlékeztető, fájlkezelő), ott sem mindet, például a Samsung saját böngészője, a diktafon vagy a Samsung Health maradt fehér háttér előtt, ez persze változhat még az idők során. A Note9-nél viszont nekem nagyon hiányzott, hogy az éjszakai módot nem lehet időzíteni, manuálisan kell kapcsolgatni, ami az AI-bullshit korszakában egy kicsit furcsa. Noha nem látunk bele a Samsung minden tervébe, de ezzel kapcsolatban azt mondták, hogy ez még változhat.
Apróbb változások
Persze a főbb újítások mellett egy csomó kisebb apróságot is kiigazítottak, frissítettek. Egy csomó apróság változott, színesek például az always-on kijelzőhöz kapcsolódó értesítések ikonjai, felébred a telefon, ha megemeljük (ez állati jól működik együtt az arcfelismeréssel), ki lehet kapcsolni az animációkat a kezelőfelületen, ez eddig csak developer mode-ban volt zömmel elérhető. Továbbra is lehet kérni, hogy ne legyen alkalmazásmenü, hanem csak a főoldalakon tobzódjanak az alkalmazások, de mehet egyszerre is a kettő. A beállítások közül is elérhető Samsung Themes továbbra is végtelen lehetőséget ad a felület kinézetének teljes átszabására, a korábbi témáink abszolút működni fognak a One UI alatt is.
[+]
Hozzányúltak a kamerához is, kicsit barátságosabb a szoftver, de funkcionalitását tekintve jobbára azt nyújtja, amit korábban. Egyetlen apróság került be extraként: lehet kérni, hogy a kamera megjegyezze a beállításainkat és a következő indításnál azokat használja, amit roppant hasznos akkor, ha az ember egy kicsit szereti állítgatni a paramétereket leginkább úgy, ahogyan az adott helyszín és/vagy téma megkívánja. Például egy kiállításon, egy étteremben, egy családi összejövetelen nem fotózgatunk folyamatosan, de amikor újra meg újra egy-egy jelenet kedvéért elővesszük a telefont, akkor elég praktikus, hogy nem kell mindig azzal bíbelődni, hogy a megfelelő beállítások meglegyenek. Valószínűleg a HEIF formátum támogatását is megkapják az eszközök (mivel ez Android Pie funkció), a jelenlegi bétában még nem volt ez benne.
[+]
A billentyűzethez is hozzápiszkáltak, megjelent ugyanis a “lebegő billentyűzet”, ami pont az, aminek hangzik. A gombsort oda pakoljuk a kijelzőn, ahová akarjuk, lehet félig áttetsző is. Újdonság, hogy a Galéria alkalmazásban megjelent a kuka (Recycle Bin), amit nem kötelező használni, de ha mégis óhatjuk, akkor a törölt képeket és videókat még 15 napig őrizgeti nekünk, mielőtt végleg eltakarítaná.
[+]
Változtak az energiatakarékossági beállítások is, amit az Eszközkarbantartó felületéről érhetünk el (ez folyamatosan szórakoztatja az embert mindenféle tippek nyújtásával), eléggé megéri ide is bekukkantani. Itt ugyanis alkalmazások szintjén lehet babrálni az energiamenedzsmentet, beállíthatjuk, hogy mely appokat altathatja el a rendszer, ha nem használjuk, a háttérben futó szoftverek értesítéseit is módosíthatjuk, plusz van egy adaptív akkumulátorkezelés nevű opció, amit érdemes bekapcsolni, ez ugyanis a felhasználói szokásainkat figyelve próbálja egyre jobb hatásfokkal a különböző beállításokat csavargatva kitolni a telefon készenléti idejét.
[+]
Természetesen a fentieken túl is van egy csomó apróság (másképp néz ki a vezeték nélküli töltés elindulásának animációja, van néhány új óra widget, itt-ott egyes tartalmaknál külön gombbal kapcsolható, hogy ebben az egy esetben ne forduljon el a kép, másképp néz ki a screenshot készítésének folyamata), szóval bőven lehetne még sorolni az apróságokat, de összességében az látszik, hogy a Samsungnál elsősorban az volt a vezérelv, hogy a korábban hiányzó szolgáltatások bekerüljenek (ilyen a gesztus alapú navigáció), a 9-es Android újdonságai meglegyenek, illetve hogy egy frissebb, modernebb külső mellett az egykezes használhatóság nagy mértékben javuljon. Összességében úgy is az lesz majd az eredmény, hogy valószínűleg akik eddig is a Samsung interfészét használták, azok kedvelni fogják a One UI-t, akik pedig korábban is mindenféle launcherekkel tették egyedivé, vagy számukra használhatóbbá a telefonjukat, azoknak a One UI sem fog különösebb változást hozni. Bár egy próbát érdemes tenni vele.
Bog
