Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Adatkommunikációs szempontból egész jól teljesít a telefon. Egyrészt van benne 802.11b/g/n-es WiFi, amit lehet internetmegosztásra használni, illetve az A2DP-s, 4.0-s verziószámú Bluetooth-t is megkapjuk. A telefon egy darab microSIM-et kezel, a hangminőség nem rossz, legalábbis én jól hallottam mindenkit, ellenben a beszédpartnereim többször panaszkodtak, ahogy egy picit elemeltem a számtól a készülék alját, már nem értettek, a mikrofon tehát nem a legjobb. Az LTE-nek hála az elérhető maximum sebesség mobilneten 150/50 Mbps, 3G-n pedig 21/5,76 Mbps. Navigálni a beépített A-GPS modulnak köszönhetően tudunk, mivel fel a készülék tudja használni a GLONASS műholdak információit, így nem csak gyorsan, hanem pontosan is pozicionál. Infra ugyan nincs, meglepő módon NFC viszont akad, sőt, még USB-OTG is.

A gyári böngésző és az akkumulátor használatának statisztikája [+]

Böngészésre vagy a gyári programot, vagy a Chrome-ot vehetjük igénybe, egyik sem támogatja a Flash-t. Kevesebb szolgáltatással támad a Google megoldása, viszont könnyedén lehet vele szinkronizálni az előzményeket, a jelszavakat és a könyvjelzőket. A Samsung programja gyors, a legjobb funkciója pedig az olvasómód, aminek aktiválása után a jobb olvashatóság miatt változtathatunk a betűméreten, engedélyezhetjük az éjszakai üzemmódot. A kétujjas nagyítás és a görgetés mindkét alkalmazásnál folyamatos.

A telep cserélhető, az adattároló bővíthető [+]

A 2600 milliamperórás telep egész méretesnek számít, a processzor viszont sokat eszik, így sajnos egy napnál tovább nem tud töltő nélkül megmaradni a telefon. A gyári adatok szerint 13 órán át lehet csevegni egy feltöltéssel, ez a való életben aligha fog realizálódni. Általában 3-3,5 óra képernyőidőre számíthatunk normál használat esetén, HD videót WiFi-ről 5-6 órán keresztül nézhetünk. Időt nyerni az ultra enerigatakarékos móddal lehet, ilyenkor korlátozódnak a funkciók, a képernyő pedig fekete-fehérbe öltözik.

Egyre nehezebb helyzetben vannak a gyártók, hiszen az alsó és a középső szegmens is kezd nagyon betömörülni, ezáltal nem csak a szolgáltatások minősége a mérvadó, hanem az árazás is. A Galaxy J3 (2016) hivatalos garanciával 55 ezer forintért vásárolható meg, szürkeimportos kínálatban ennél jó pár ezer forinttal olcsóbban elcsíphető. A Samsung újdonságának egyik legnagyobb ütőkártyája a Super-AMOLED kijelző, aminek HD felbontása bőven elegendő a kategóriában, az élénk színek és a jó fényerő pedig kimondottan vonzóvá teszi. A képernyő párja viszont mindig a hardver, amit itt elég bugyután választott meg a dél-koreai gyártó, hogy milyen üzlet kapcsolat fűzi őket a Spreatrumhoz, az jó kérdés, viszont a Shanghai-ban található székhellyel rendelkező cég rendszerchipje nagyon messze elmarad a Qualcomm vagy a MediaTek lapkáitól, amit nem csak szintetikus tesztek során érezhetünk, hanem a mindennapos használatnál is. A kamera sem tudja jó útra rántani a mobilt, habár nappal még elfogadhatóak a képek, sötétben már annál kevésbé. Az üzemidőről szintén nem lehet szuperlatívuszokban beszélni, akárhogy csűrjük, csavarjuk, egy napot bír a készülék. A konkurensek ráadásul igencsak erősek, ha a B20-as 4G/LTE nem elsődleges szempont, akkor a Xiaomi Redmi 3 jobb választás, hiszen erősebb, takarékosabb és olcsóbb, Szintén jobb opciónak tűnik a Huawei P8 Lite, köszönhetően a fürgébb processzornak és a két SIM támogatásnak, és akkor még a hamarosan végre piacra kerülő Alcatel Pop Up 5.0-ról nem is beszéltünk. AMOLED kijelző tehát ide vagy oda, plecsnit nem tudok adni a Galaxy J3-nak.

Legendd

A tesztkészüléket az Speedshop küldte el nekünk, a vásárláshoz kérem, kattintson ide.

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!