Kijelző, menü
A kijelző miatt biztos nem fog senki sem sírni, a szokásos Samsung minőség itt is tetten érhető, a 240x320 pixeles ablak fizikai mérete 36x43 mm, mindehhez pedig 16,8 millió színárnyalat megjelenítésének lehetősége társul. A kép gyönyörű, kontrasztos, élénk, egészen addig csodálatos látvány, amíg mellé nem keveredik egy K850i, amely bizony lemossa. A megoldás az, hogy nem kell mellétenni.
A menü miatt viszont már előzetesen is kapott sok-sok szidalmat a telefon, mi is kicsit beszólogatunk, két okból. Egyrészt sajnos a G600-ban megismert új rendszer a maga frenetikus testreszabhatóságával és ötletességével nem került át a nagyobb testvérbe. Oka számomra ismeretlen, így kénytelenek vagyunk beérni a jó öreg BlackUI utolsó verziójával, amely ráadásul még fehérre sem kapcsolható át. Háttérképet sem lehet a rendszer alá rendelni, így elég korlátozottak a grafikai lehetőségek, ezt a fehér alapon szürke cuccot kell szeretni, nincs más. A másik anyázási faktor a szoftver viszonylagos lassúsága, amely nem lenne észrevehető, ha nem az ellenkezőjét szoktuk volna meg, de így bosszantó, pedig a használatot nem befolyásolja. Tényleg nem rettenetes, kicsit lassabban rajzolódnak ki az ikonok, ha ugrálunk közöttük, minden egy tizedmásodperccel később történik, mint ahogyan megszoktuk, hát... megint az van, hogy ez van.
A pozitívumokról is essék szó. Az országonként változó háttérképpel villantó háttérgrafika még mindig üt, régi fícsör már, de továbbra is mosolygásra késztet a nappali/esti Parlament a madarakkal/hullócsillagokkal, illetve a műrepülővel és a tűzijátékkal. A G800 is megcsinálja azt, hogy ha gyengébb a térerő, akkor ennek függvényében felhősödik az ég, ez szerintem nagyon bájos dolog. Nem tudom, hogy ez korábban is így volt-e, de most arra figyeltem fel, hogy hatalmasak az alapképernyő kiírásai, főleg új üzenet, vagy bejövő hívás esetén, erre szintén adok egy jópontot.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!